IVANICS ISTVÁN
IVANICS ISTVÁN
IVANICS ISTVÁN (KDNP): Tisztelt Elnöknő! Tisztelt Országgyűlés! Az általános forgalmi adó, a fogyasztási adó és az ehhez kapcsolódó fogyasztói árkiegészítés az igazságos közteherviselés megvalósításának egyik eleme.
A költségvetési bevételek között a vizsgálandó két adó nem a legnagyobb súllyal jelentkezik. Az 1997. évi költségvetésben csak az áfa előirányzott bevételi terve 627 milliárd forint, együttesen ez mintegy 900 milliárdot tesz ki.
A törvény a lakosság egészét érinti, és a közteherviselés követelménye differenciáltabb mértékű adókulcsok használatát állítja elénk. A lakosság legszegényebb rétegével való szolidaritás megköveteli, hogy az alapvető élelmiszerek, elsősorban a tej és kenyér vonatkozásában a nulla százalékos adókulcs visszaállítására sor kerüljön. Sajnos, erről szó sem esik.
A visszaéléseket csökkentő szigorító intézkedésekkel általánosságban egyet lehet érteni. Hozzájárulhatnak a költségvetési bevételek növeléséhez és a feketegazdaság visszaszorításához. További szigorító intézkedések is hozhatók, ha szem előtt tartjuk a törvény végrehajthatóságát és az adóigazgatóság személyi és technikai ellátottságát, a kapcsolódó törvényekkel való összhangot.
Megfelelő a hatályos törvény 16. § (5) bekezdésének módosítása, a termékek lízingeléséről vagy részlet vásárlásáról. A lízing, illetve részletvásárlás esetén az eladónak az általános forgalmi adót az eladás napját követő bevallásával egyidejűleg kell megfizetni. A jelenleg érvényes törvényi szabályozás szerint az eladónak áfafizetési kötelezettsége az egyes részletfizetések esedékessége napján keletkezik. Ez azt jelenti, hogy az állami költségvetés az eladónak több évre kamatmentes hitelt nyújtott, ugyanakkor az eladó a lízingdíj, illetve a részfizetések megállapításánál a vevő felé kamatot számított fel.
(18.50)
A módosítás elfogadása esetén a költségvetés bevétele 1996. évben milliárd forintos nagyságrendben növekedhet. Az 1995. évi törvényjavaslat 12. §-ában szereplő módosítások az áfa levonhatóságát részben tisztábbá teszik. Próbálja a törvényjavaslat a mezőgazdasági tevékenységet folytatók körében a kompenzációs felár fizetését is rendezni. Jó elgondolás, hogy a ki nem fizetett számla után az adót ne lehessen visszaigényelni. A korrekt végrehajtás valószínűleg éveket fog igénybe venni.
(Az elnöki széket dr. Füzessy Tibor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Kőolajtermékek és helyettesítőik esetében el kell mondani, hogy itt a törvény túlterjeszkedik. Akar László államtitkár úr szerint is csak jogszabályi oldalról való megközelítés az itt alkalmazott szigorító intézkedéssor.
Mi a valóság? A valóság az, hogy ezen a fronton egy fokozatos eszkaláció következett be: emlékezzünk a hto-forgalmazás megszüntetésére, akkor más területre - a dohányzás, a szeszes ital, fűszerpaprika -, megpróbáltuk a jövedéki törvény összekapcsolásával ezeket a területeket, sajnos, szinte tisztán adminisztratív eszközökkel a megfelelő mederbe terelni. Elmondhatjuk, hogy ez nem sikerült.
Meg lehet tenni, hogy adókötelessé teszünk még jó néhány terméket, de a dolgok logikája szerint annyit ér a törvény, amennyi végrehajtható belőle. Véleményem szerint ez a problémakör a jövedéki törvényben biztosított lehetőségek kihasználásával megoldható, különösen, ha gyakorlati készletfigyeléssel, konkrét ellenőrzésekkel, minőségbiztosítással párosul.
Végre a felhasználandó üzemanyagokat minőség szerint is ellenőrizni kellene! A kisfogyasztói felhasználás előtt kellene ellenőrizni. Tehát az nem igaz, hogy a magyar benzinkutaknál az üzemanyag-minőséget megfelelő minőségbiztosítási rendszer mellett nem lehet hatékonyan ellenőrizni. Az igazi kérdés itt merül fel. Ha itt ezt az ellenőrzést hatékonyan és rendszeresen tudjuk végezni, és biztosítjuk azt, hogy az üzemanyagkutak beszerzési forrásai is ezen keresztül ellenőrizhetőek legyenek, akkor úgy gondolom, hogy a probléma gyökerét sikerül kezelni.
Ehhez kapcsolódik az, hogy nagy öngólt rúgunk a növényi eredetű üzemanyagok 57 forint 40 fillér/liter fogyasztási adójával és jövedéki termékké minősítésével. Ezt a problémakört a jövedéki termékekről szóló törvény módosításánál részletesen kifejtettem. Ez egy nagyfokú - nem is tudom jó szóval illetni -, talán pesszimizmusra vall, hogy nem vagyunk képesek mezőgazdaságunk érdekében arra elmozdulni, hogy ezen a területen megfelelő kedvezményeket, megfelelő teret biztosítsunk ezen alternatív hajtóanyagoknak a kifejlesztéséhez. Ha ilyen rendelkezéseket, ilyen törvénymódosításokat hozunk, így gúzsba kötjük ezeket a lehetőségeket, akkor semmiféle fejlődés nem várható, és elmondható, hogy már ma is jelentős lemaradásunk van egy Ausztriához vagy Hollandiához vagy - nem is akarom mondani Brazíliát.
A kormány az adórendszer továbbfejlesztésének irányelveinél egyértelmű, következetes, antiinflációs politikát ígér. Sajnos, sem az áfa, sem a fogyasztási adó nem az infláció ellen hat. Születésük pillanatától folyamatosan inflációgerjesztőek voltak. Az áfa bevezetése, a kulcsok növelése, a halmozódások folyamatos termékdráguláshoz vezettek. Ezen inflációs nyomás ma is hat.
A 21. § (2) bekezdése véglegesen megszünteti a magánerős lakásépítés áfa-visszatérítéses támogatását. Tehát azokat bünteti, akik otthont akarnak építeni maguknak. Nem átgondolt, felelőtlen döntés.
A jelenlegi túladóztatási állapot tartós fenntartása növekvő lemaradáshoz vezet a nemzetközi versenyben. Még a környező országokkal szemben sem tudjuk érvényesíteni komparatív előnyeinket, hiszen még hagyományosan saját előállítású élelmiszereink árszintje is magasabb a szomszédainkénál. Arra azonban jó, hogy gát nélkül ömöljenek be a nyugati, dotált, kommersz élelmiszerek.
Jelenleg a fogyasztási adó 14,4 százalékos átlagos növelése is sok, sőt, nagyon sok. Akar államtitkár úr szerint a fogyasztói árkiegészítés GDP-arányosan nem változik, de ehhez is 2-2,5 százalékkal csökkenteni kell egyes utazások támogatottsági szintjét. Ez mintegy 1,1 milliárd forint elvonást jelent. Akkor hogyan fog változni a GDP? Komoly a szándék az infláció letörésére? Meg akarjuk szüntetni az egyre növekvő elszegényedést?
Ezen kérdések alapján azt tudom mondani, a tárgyalt törvények apparátus-ízűek maradtak, és nem mutatnak lényeges javulást. Köszönöm a figyelmüket.
