DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, hogy az összeférhetetlenségi törvényről szólván mindenekelőtt a legfontosabb rögzíteni a szándékot, hogy mire terjed ki az egyes pártoknak a valóságos szándéka az összeférhetetlenségi törvény megalkotása kapcsán.
A kiindulópont rendkívül egyszerű. El kell dönteni a független kisgazdapárti álláspont szerint, hogy valaki országgyűlési képviselő akar-e lenni, vagy pedig olyan gazdasági tevékenységet kíván folytatni, amelynek kapcsán a zsebeit megtömheti. Ugyanis a zsebeket is megtömni és országgyűlési képviselőnek is lenni, a kettő együtt a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint semmiképpen sem megy. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiban.) Nemcsak akkor nem megy, amikor állami többségű tulajdonú vállalatról van szó, nem megy a magánszférában sem, kivétel a magyar hagyományokból fakadóan egyedül a mezőgazdasági termelői tevékenység végzése, amely valóban nem egyeztethetetlen össze a képviselői munkával, sőt, egyenesen kívánatos lenne, hogy a parasztság képviselői közül minél többen felkerülhessenek az ország Házába is.
Ami most már a képviselői összeférhetetlenség kérdéseit illeti, kénytelen vagyok ismételten visszautalni arra a tényre, hogy amikor a háromoldalú tárgyalások folytak, akkor valamennyi abban részt vevő politikai erőnek az volt az álláspontja, hogy a korábbi országgyűlési képviselői státustól eltérően most egy állandóan működő parlament - egy professzionális parlament - jön létre, professzionális képviselőkkel, ezért tehát a professzionális képviselőknek a parlamenti munkában kell professzionálisoknak lenniük.
Hogy ez mennyire valósult meg, vagy mennyire nem valósult meg, én úgy gondolom, igen tisztelt képviselőtársaim megítélésére lehet bízni, hiszen itt, amikor a felolvasóestekre kerül sor, akkor - azt hiszem - a professzionalizmus vádját nyugodtan el lehet vetni.
De legyen szabad arra rámutatnom, hogy ugyanakkor a jogállást és a fizetési feltételeket illetően a Képviselőház önmaga professzionalizmusából indul ki. A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint azonban ebben az esetben is a tényekből kellene kiindulni, tehát nem lehetne megengedni, hogy az a Ház, amely sokszor nem tudja szinte a feladatait ellátni, mert olyan kevesen tartózkodnak a plenáris ülésteremben, olyan módon működjék, mint eddig.
(16.50)
Mit kell ehhez tenni? El kell fogadni legalább azt az összeférhetetlenségi törvényt, amelyet valamikor elfogadtunk, azután nem került a Ház általi elfogadásra, és úgy gondolom, hogy ebben nem lehet különbséget tenni az állami szféra és a magánszféra között.
Különösen elfogadhatatlan a Független Kisgazdapárt szempontjából, hogy a különbségtétel aszerint történjék, hogy melyik pártnak mi a valóságos érdeke. Az MSZP-nek - miután nagyobb kormányzó párt - ebből fakadóan az állami területen való állások megszerzése nem okoz gondot az MSZP számára, éppen ezért a Bihari Mihály képviselőtársunk által előterjesztett önálló képviselői indítvány ebben a körben lényegesen elnézőbb, mint a Szabad Demokraták Szövetségének a területét felölelő… magánszférát illetően, itt viszont az SZDSZ előterjesztései sokkal nagyvonalúbbak önmagukhoz, mint az MSZP.
Egyértelmű tehát, hogy itt jól felismerhetőek a pártérdekek; az MSZP az állami szférát kívánja uralni, ezért ebben a ciklusban itt semmiféle szűkítést nem tartana célszerűnek, az SZDSZ a magánszférát akarja uralni, ezért a magánszférát nem engedi az összeférhetetlenségi törvény körébe.
És hogy a magánszféra adott esetben legalább olyan veszélyeket rejt a parlamenti munkára, mint az állami szféra, hadd utaljak a Vektor Rt.-re, a Vektor Bróker Rt.-re, a Wallis Rt.-re, hiszen ezek a nevek most lettek ismertek képviselőtársaink előtt, és előttem is, és bizony kiderült, hogy a magánszféra és a köznek az összefonódása legalább olyan veszélyeket rejt magában, mint az állami szféra. Ezért tehát vagy tisztességesen arra irányul a Háznak az akarata, hogy egy olyan összeférhetetlenségi törvényt alkosson, amely abból az alapelvből indul ki, hogy egy országgyűlési képviselő mindenféle vonatkozásban megközelíthetetlen legyen, és az országgyűlési képviselő valóban a köz érdekét képviselje, a köz érdekében járjon el, és ebben az esetben a lehető legszigorúbb összeférhetetlenségi törvényt alkossa, vagy pedig tessék kimondani, hogy itt olyan csoportérdekekről van szó, mely csoportérdekek a közérdekek fölött állnak.
Ha ez az álláspont, akkor nem érdemes az összeférhetetlenségi törvényről beszélni, de én úgy gondolom, ha a közélet tisztaságát meg akarjuk teremteni, hogy bárkinek joga legyen ebben a Házban felszólalni Tocsik-ügyben, vagy a Tocsik-ügyhöz hasonló jelenségek ügyében, akkor először önmaga területén kell ennek a Háznak rendet csinálnia, de - sajnos - a rendcsinálás az úgy tűnik, a szavak szintjén marad, és mindenképpen kívülmarad a Házon.
A Független Kisgazdapárt álláspontja tehát az, hogy tessék az összeférhetetlenségi törvényt az országgyűlési képviselőkre nézve rendkívül szigorúan megalkotni, akár egymondatos összeférhetetlenségi törvénnyel is már lényegesen előre lehetne jutni, ha kimondanánk, hogy a mezőgazdasági tevékenység kivételével minden állami és magánszférában végzett ilyen munka összeférhetetlennek minősül, különösképpen összeférhetetlennek minősül az az igazgatótanácsi, felügyelőbizottsági tagsági rendszer, amely az eddigi gyakorlatnak megfelelően már az Antall-kormány idejében is és a Horn-kormány idejében is tulajdonképpen hűségjutalom osztogatásaként szerepelt, és engedjék meg képviselőtársaim, hogy erről a helyről kimondjam, hogy egyben a politikai zsarolás eszközévé is váljék, mert például a Független Kisgazdapárt szétverésére használták fel az 1990-94-ig terjedő ciklus idejében az igazgatótanácsi és a felügyelőbizottsági tagságoknak az osztogatását, ezért tehát ez közvetlen (Taps az FKGP padsoraiban.) veszélyt jelent a Ház működésére. E tekintetben semmiféle engedményt nem lehetne tenni, hanem valóban azonnal a legszigorúbb szabályt kellene életbe léptetni.
Még egy kérdésről röviden engedjék meg szólnom. Az összeférhetetlenségi törvényen túlmenően az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosítása kapcsán mindenképpen ki kellene térni a képviselők mentelmi jogára, ugyanis a képviselők mentelmi jogára vonatkozó rendelkezések az előbbi hasonlattal élve - sajnálatos módon itt sem tudok más kifejezést használni - ugyancsak a politikai zsarolás eszközévé váltak a Ház kezében, és a Ház a mentelmi jogra vonatkozó rendelkezésekkel súlyosan visszaélve egy elfogadhatatlan gyakorlatot alakított ki.
Hiába mondja ki a képviselők mentelmi jogával kapcsolatban az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló, jelenleg hatályos 1990. évi LV. törvény 2. §-a, hogy a képviselő és a volt képviselő bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt, és hiába folytatja akként, hogy ez a mentesség nem vonatkozik a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint a képviselő polgári jogi felelősségére, mégis a mentelmi bizottság attól függően, hogy kormánypárti vagy ellenzéki párti képviselőről van-e szó, vagy hogy az ellenzéki pártokon belül olyan ellenzéki erőről van-e szó, amely a valóságban szembeszáll a kormánypárti képviselők akaratával, ettől függően alkalmazza a törvényt, nem az írott szabályok szerint, hanem saját kénye-kedve szerint.
Kérem, itt sorozatban lehetne felmutatni azokat a döntéseit a Háznak, ahol egyenesen, nyíltan szembehelyezkedtek a képviselők jogállásáról szóló törvény előírásaival, ahol semmibe vették a törvény előírásait, és politikai zsarolásra használták fel a törvény rendelkezéseit.
Kérem, én úgy gondolom, végül is most már valóban el kellene indulnunk a jogállamiság felé vezető úton, de a jogállamiság felé vezető út nyilvánvalóan ott kezdődik, ahol az országgyűlési képviselők felelőssége kezdődik.
Tehát a Független Kisgazdapárt álláspontja az, szükség van az országgyűlési képviselők jogállásának újrarendezésére, ezen belül szükség van az összeférhetetlenség lehető legszigorúbb kimondására, és ebben a körben a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja minden segítséget meg fog adni bármilyen előterjesztőnek, de igényli azt, hogy ez egy valóban az országgyűlési képviselőket a köz érdekében végzendő munkára szorítsa, ne tegye lehetővé az országgyűlési képviselő számára, hogy tömje is a zsebét, és közben egészen más jellegű politikai nyilatkozatokat tegyen.
Tehát engedjék meg, hogy kisgazda megközelítéssel azzal fejezzem be a felszólalásomat: a Független Kisgazdapárt nem fogja megengedni, hogy bárki is ebből a Házból vizet prédikáljon és bort igyon! Köszönöm a türelmüket. (Taps az FKGP padsoraiban.)
(17.00)
