NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar-román alapszerződés kérdése az elmúlt hetekben és hónapokban a legjelentősebb külpolitikai vitát képezte a kormány és az ellenzék között. A nézetkülönbségek ismertek, álláspontunk változatlan, miszerint az alapszerződést tartalmatlannak tartjuk, amely kong az ürességtől, rosszul időzítettnek és mind tartalmi, mind eljárási értelemben a magyar-magyar kapcsolatok jövője és a régi jó stabilitása szempontjából ártalmasnak.
Nem szólnék, ha újabb váratlan aknára nem bukkantunk volna a napokban, amely a hamarosan napirendre kerülő egész ratifikációs folyamatot érzékenyen érintheti. A román kormány ugyanis a parlament elé terjesztett ratifikációs csomagban elhelyezett egy, az alapszerződést értelmező indoklást. Hasonló ez az eljárás ahhoz, amit a szlovák kormány tett, amikor Párizsban az alapszerződés aláírási ceremóniájának kezdete előtt 10 perccel átnyújtotta a magyar külügyminiszternek azt a bizonyos értelmező nyilatkozatot, majd a szlovák parlament az alapszerződés ratifikálása alkalmával megerősítette az alapszerződés mellett ezt az értelmezést is.
A román kormány értelmezése a következőket tartalmazza. Egy: a magyar nyelv nyilvános használatáról szóló szakaszát az alapszerződésnek Bukarest így értelmezi; a "nyilvános" kifejezés azt jelenti például, hogy nyilvános helyen, a szabadban, más személyek jelenlétében, de semmi esetre sem vonatkozik a közigazgatási hatóságokkal való kapcsolatra. Meg kell jegyeznem, hogy a magyar nyelv úgynevezett közéleti használatáról és az úgynevezett nyilvános használatra a magyar kormány az augusztus 23-i stilisztikai szövegegyeztetés során hátrált le. Mikor az ügyet a parlamentben szóvá tette a Fidesz, a magyar külügyminiszter kijelentette, hogy a lényegi eltérések nem a két szövegváltozat között vannak. Amennyiben a magyar fél a kisebbségek nyelvének közéleti használatához ragaszkodik, akkor a román és a magyar értelmezés szöges ellentétben áll egymással.
Másodszor: a román fél szerint a kisebbségi cikkelyeknek származékos újradefiniálási szerepe van, tehát nem teremtenek újabb jogokat azokon túl, amelyeket Románia alkotmánya és az ország által elfogadott nemzetközi kötelezettségek előírnak. Ha jól értem, ezek szerint Románia már az alapszerződés megkötését megelőzően teljesítette minden, a szerződésbe belefoglalt kötelezettségét a kisebbségi jogok terén, illetve visszautasít minden kisebbségi vonatkozású jogigényt, ami az alapszerződésre hivatkozik. Ez a nézet szemben áll azzal a hivatalos magyar állásponttal, miszerint az alapszerződés fontos hivatkozási alap és eszköz a romániai kisebbségi jogok kiterjesztése és érvényesítése során.
Harmadszor: figyelemre méltó, hogy Bukarest milyen szerepet szán az alapszerződés ellenőrzésére hivatott, kétoldalú szakértői vegyes bizottságnak. Mindkét kormány azt nevez ki a bizottság tagjává - idézem: "akit akar". A bizottság egy kölcsönösen tájékoztató, gondolkodó, elemző szerv, és nem lesz olyan szerv, amely véleményezi az elfogadott olyan törvénytervezeteket vagy közigazgatási döntéseket, amelyek érintenék a kisebbségek érdekeit.
Joggal vetődik fel a kérdés, hogy akkor a magyar fél miként fogja biztosítani a kisebbségek részvételét a szervben, és a vegyes bizottság révén ellenőrizni az alapszerződés végrehajtását?
Negyedszer: meg kell említenem az elhíresült 1201. Európa tanácsi ajánláshoz fűzött újabb értelmezést. A kollektív jogokat és az autonómia jogát érintő lábjegyzet véget vet - idézem: "a kisebbségek egyes képviselői által megfogalmazott túlzó, indokolatlan igényeknek, amely igények természetükből fakadóan feszültséget teremtenek és instabilitáshoz vezetnek." Ezek szerint a román fél mégsem tényrögzítő szerepet tulajdonít a lábjegyzetnek, hanem szűkítő értelmezésként fogja fel.
Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A román félnek a magatartása a nemzetközi szerződések megkötéséről szóló bécsi egyezménybe és a nemzetközi jog elemi normáiba ütközik. A ratifikációs folyamat során ugyanis nem megengedhető a szerződés tartalmával ellentétes magatartás folytatása. A román parlament elé terjesztett egyoldalú, értelmező kormánydokumentum tartalma márpedig ellentétben áll a szerződés szövegével.
(15.40)
Az értelmezési háború (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) - befejezem, elnök úr, utolsó mondat - az alapszerződés rövid távú integrációs hozadékát pillanatok alatt látványosan semmissé teheti, ezért (Az elnök pohara kocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) felszólítjuk a kormányt, hogy haladéktalanul kérjen magyarázatot erre az értelmező (Az elnök pohara kocogtatásával újból jelzi a felszólalási idő leteltét.) dokumentumra. Köszönöm szépen. (Taps.)
