DR. MOLNÁR PÉTER
DR. MOLNÁR PÉTER
DR. MOLNÁR PÉTER, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Pénzügyminiszter Úr!
Már nagyon a költségvetési törvényjavaslat vitája kezdetének a végén mondanám még el a kulturális bizottság véleményét a törvényjavaslatról, de remélem, hogy azért sikerül felhívnom a figyelmét a pénzügyminiszter úrnak és képviselőtársaimnak is a törvényjavaslat egy olyan vonatkozására, amely sajnos törvényességi problémákat vet fel, illetve a kulturális bizottság megítélése szerint egyértelműen törvényellenes.
Elöljáróban csak utalni szeretnék arra, hogy az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságaként nyilván a költségvetési törvényjavaslat kulturális tételeivel kapcsolatban is a bizottság majd még a későbbiekben kifejti a véleményét, és elképzelhetően bizottsági módosító javaslatok formájában is hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a költségvetés a lehető legmegfelelőbb legyen ezen a területen is.
Zárójelben még csak annyit említenék, hogy például megfontolandónak, átgondolandónak tartjuk azt, hogy a Nemzeti Kulturális Alap továbbra is kellene hogy kapjon költségvetési támogatást, hiszen egyelőre még nem látható az előre, hogy a Nemzeti Kulturális Alap új járulékaiból mennyi többletbevétel is származik, és ezért meglehetősen kockázatosnak tűnik az, hogy máris teljesen megszüntessük a Nemzeti Kulturális Alap költségvetési támogatását.
Mindenesetre a kulturális tételekkel kapcsolatban tehát a későbbiekben még kifejtjük majd a véleményünket; ott is szükségesnek fog tartani a bizottság várhatóan bizonyos módosításokat.
Amivel azonban egyértelműen nagyon komoly probléma van az álláspontunk szerint, az a következő - amelyre a pénzügyminiszter úrnak is szeretném a figyelmét hangsúlyosan felhívni. Tehát arról van szó nevezetesen, hogy a rádió-televíziótörvény három tételben nagyon egyértelműen rendelkezik arról, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatóknak bizonyos költségvetési támogatásokat kell adni. Természetesen a kulturális bizottság részéről mi megértjük azt, hogy a jelenlegi költségvetési, gazdasági helyzetben az ilyen típusú pénzügyi automatizmusok teljesítése nem könnyű, de azt hiszem, hogy ez mégsem lehet vita tárgya. Tehát az alkotmány alapján a kétharmados többséggel elfogadott rádió-televíziótörvény kimondja azt, hogy mi az, amelyet feltétlenül fedeznie kell a költségvetésnek a közszolgálati média vonatkozásában, és erre már korábban felhívta a miniszterelnök úr, illetve a kormány figyelmét a kulturális bizottság. Most pedig a költségvetési törvényjavaslathoz fűzött ajánlásunkban hangsúlyoztuk azt, hogy bár komoly előrelépés történt a tekintetben, hogy a benyújtott törvényjavaslat jelentős részben tartalmazza azokat a költségvetési automatizmusokat, amelyeket a rádió-televíziótörvény előírt, de továbbra sem teljes egészében.
Márpedig a kulturális bizottság - és remélem, hogy a teljes Országgyűlés - álláspontja az, hogy az alkotmány szerint kétharmados törvénnyel megalkotott szabályozást a rádiózásról és a televíziózásról be kell tartani, és az abban foglalt költségvetési automatizmusok teljesítése nem lehet olyan módon alku tárgya, hogy egy részük teljesítve lesz, és akkor érjük be annyival, a másik részük meg nem lesz teljesítve. Itt ezeket az automatizmusokat egészükben kell teljesíteni. Nem belemenve most a részletekbe, mégis, a kérdés jelentősége miatt, röviden felsorolnám ezeket az automatizmusokat.
Az egyik tétel az, amely arra vonatkozik, hogy a készülék-üzembentartási díjak - régi nevén a tévé-előfizetési díjak - fizetése alól mentesítettek - például idős házaspárok - díját a költségvetésnek át kell vállalni. Ez az a tétel, amelyet teljes egészében a benyújtott törvényjavaslat teljesít - ez rendben is van.
A második nagyon fontos tétel viszont a közszolgálati műsorszolgáltatók műsorterjesztési költségeinek a teljes, hiánytalan fedezete; ezzel súlyos probléma van, ugyanis a benyújtott törvényjavaslat szerint ezekből a tételekből levonásra kerülnének a Magyar Televízió Rt. és a Magyar Rádió Rt. korábbról örökölt adósságai.
A kulturális bizottság álláspontja az, hogy az adósságok ilyen módon való beszámítása törvénytelen, ellentétes a rádió-televíziótörvénnyel, hiszen aszerint a műsorterjesztési költségek teljes fedezetét biztosítani kell a közszolgálati műsorszolgáltató részvénytársaságok számára a költségvetésben. Az adósságok rendezését pedig az érintett szereplőknek kell megoldani - tehát az APEH, az ÁPV Rt. és az Antenna Hungária Rt., ezek mind állami cégek, intézmények; ezeknek megvannak az eszközeik arra, hogy az adósságokat be tudják hajtani a Magyar Televízió Rt.-től és a Magyar Rádiótól.
A kormánynak meg megvan a lehetősége arra - és mindegyik szereplőnek -, hogy valamiféle alku is folyjon arról, hogy az adósságok milyen módon rendezhetők, valamilyen tétel elengedhető-e, ha nem engedhető el, akkor van-e a Magyar Televízió Rt.-nek vagy a Magyar Rádió Rt.-nek olyan ingatlantulajdona, amelynek a beszámítását jobb megoldásnak tartaná a maga számára.
Mindazonáltal a kulturális bizottság egyértelműen úgy ítélte meg, hogy szerepzavar keletkezik abból, hogyha a fennálló adósságokat nem az érintett szereplők rendezik, hanem a rádió-televíziótörvényt megsértve, az Országgyűlés a költségvetésben próbálná rendezni ezeket a tételeket.
Úgyhogy ezzel a tétellel, sajnos, ilyen komoly probléma van a kulturális bizottság álláspontja szerint; és a harmadik költségvetési automatizmus pedig, sajnos, továbbra is teljes mértékben hiányzik a törvényjavaslatból. Ez a legkisebb tétel, de ez is nagyon fontos.
A rádió-televíziótörvény úgy rendelkezik, hogy a beszedett üzemben tartási díjakból származó bevételeknek a meghatározott százalékát - még pótlásként - a költségvetés minden évben kell hogy biztosítsa automatikusan, a közszolgálati műsorszolgáltatók céljára elsősorban. Pontosan meg van határozva a rádió-televíziótörvényben, hogy ha "x" százalék üzemben tartási díj folyik be, akkor egy megfelelő, változó százaléknyi pótlást kell a költségvetésnek biztosítani, ami nagyjából úgy jön ki, hogy egy azonos összeg - körülbelül félmilliárd és egymilliárd forint között - van, egy kalkulálható összeg, amely természetesen nagyon nagy összeg. De ahhoz képest, amibe a közszolgálati média intézményrendszere kerül, azokhoz a költségekhez képest, amelyekkel reálisan számolni kell, ez a további tétel nem olyan nagyságrendű, ami - hogy úgy mondjam - megérné azt, hogy emiatt ütközzön bele az 1997-es költségvetés a rádió-televíziótörvénybe.
Az előző tétel pedig, a műsorteljesítési költségek teljes fedezetének a biztosítása, az abban az értelemben nem jelent pluszköltséget, hogyha a költségvetés tartalmazza a műsorterjesztési költségek teljes fedezetét és az APEH, az ÁPV Rt. és az Antenna Hungária egyidejűleg érvényesíti az adósságokat a Magyar Televízió, illetve a Magyar Rádió Részvénytársaságokkal szemben, illetve azokról megfelelő tárgyalásokat folytat, és ezek a tárgyalások hamarosan lezárulnak. Akkor gyakorlatilag csak arról van szó, hogy ugyanazok az összegek milyen úton folynak át egyik helyről a másikra, csak éppen a rádió-televíziótörvény be van tartva.
(12.20)
Úgyhogy a kulturális bizottság részéről ezekre a tételekre, a rádió- televíziótörvény betartására nagyon hangsúlyosan szerettük volna felhívni a pénzügyminiszter úr figyelmét is és a képviselőtársaink figyelmét is, különös tekintettel a költségvetési és az alkotmányügyi bizottságban helyet foglaló képviselőtársainkra, hozzátéve, hogy természetesen a rádió-televíziótörvényből még egyéb tételek is következnek, amiket meg kell vitatni. Tehát a közszolgálati műsorszolgáltatókat felügyelő közalapítványok kuratóriumai a rádió-televíziótörvény szerint javaslatot tehetnek további, a három költségvetési automatizmusból fakadó tételen kívül további támogatásra. Azaz, amiről lehet vitatkozni, azaz, amit át lehet gondolni, hogy abból mi indokolt, mi teljesíthető és mi nem.
Még hozzáteszem, hogy ezenkívül a Magyar Rádió Részvénytársaságnál még két egészen speciális tétel szerepel: egyrészt a külföldi adások főszerkesztőségének a támogatása, másrészről a Magyar Rádió művészegyütteseinek a támogatása. Ez két olyan tétel, aminek a támogatását megintcsak átgondolhatja a kormány, illetve az Országgyűlés. Ezek megint vitatható, megfontolható tételek, mert ezekről mint lehetőségről szól a rádió-televíziótörvény. Tehát vannak a rádió-televíziótörvényben olyan tételek, amiket természetesen az Országgyűlés mérlegelhet. A kulturális bizottság a maga részéről például a Magyar Rádió művészegyütteseinek a támogatását persze feltétlenül szükségesnek tartaná, ezt azért külön is fontosnak tartom hangsúlyozni.
Mindazonáltal a lényeg, amire nagyon hangsúlyosan szerette volna a kulturális bizottság ezen alkalommal is fölhívni a figyelmet, hogy itt szét kell választani nagyon világosan azokat a médiafinanszírozási tételeket a '97-es költségvetésben, amikről vita és alku nem folyhat, mert különben megsértjük a törvényt, hanem egészen egyszerűen meg kell nézni a rádió-televíziótörvényt, és az abban szereplő tételeket bizony bele kell tenni a '97-es költségvetésbe, és vannak olyan tételek, amik pedig a mérlegelési körbe tartoznak. A kulturális bizottság álláspontja az, hogy e mérlegelési körbe tartozó tételeket is természetesen annak megfelelően kell átgondolni, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók működőképessége, versenyképessége és magas színvonalú működése biztosítható legyen.
Ehhez viszont ténylegesen alapfeltétel, és a közszolgálati műsorszolgáltatók független működésének is alapfeltétele egyben, hogy senki ne kérdőjelezze meg azt, hogy a rádió-televíziótörvény szerint biztosítandó költségvetési automatizmusokat nagyon komolyan kell venni; és aki azt nem veszi komolyan, az, bizony, a közszolgálati műsorszolgáltatók függetlenségének a szükségességét kérdőjelezi meg, és azt a rádió-televíziótörvényt, amit nagyon nagy többséggel, nagyon sok, hosszú munka és vita után fogadott el az Országgyűlés az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően.
Köszönöm szépen a figyelmet, és kérem pénzügyminiszter úr, képviselőtársaim, és különösen a költségvetési és az alkotmányügyi bizottság támogatását abban, hogy a kulturális bizottság által az ajánlásában írásban is jelzett törvényességi probléma feltétlenül megoldásra kerüljön. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiban.)
