GRÁF JÓZSEF
GRÁF JÓZSEF
GRÁF JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság 1996. október 16-án megtárgyalta a kormány által T/3174. számon benyújtott költségvetési törvényjavaslatot, és óriási vita után, minimális többséggel, 11:9 arányban vitára alkalmasnak tartotta.
Többször tolmácsoltam már adó- és költségvetési kérdésekben a mezőgazdasági bizottság véleményét, de ilyen nehéz helyzetben még nem voltam, hiszen a támogatók is rengeteg bíráló észrevételt tettek, és egyértelművé tették, hogy néhány alapvető területen módosítást igényel a költségvetés, és módosító indítványaikkal élni is fognak.
Az egyik alapvető gond az agrárium megítélése, fontossága, helye, szerepe az ország egésze szempontjából. Persze ez, mondhatnók, gazdaságpolitikai kérdés, és a költségvetés ennek csak a leképezését jelentheti. A költségvetésből számunkra visszatükröződő kép viszont nem egyezik azzal a képpel, amit mi az agráriumról gondolunk.
Nevezetesen, hogy ki kellene használni a mások által méltán irigyelt éghajlati, termőföldi, szakmai képességeinket, és itt minden befektetett forint gyorsan és eredményesen térül meg, persze csak akkor, ha jól és eredményesen használjuk.
Másrészt az agrártermelés ma - és sajnos, még jó ideig - szociális kérdés is, amit a még működő szövetkezeteknek, gazdasági társaságoknak és egyre erősödő magántermelőknek meg kell oldaniuk a falun. Hiszen itt a legjelentősebb a munkanélküliség, és a szegénységtől igen erősen sújtottak főleg az aprófalvas települések. Az itt élő embereknek tudomásul kell venniük, hogy hosszú távon sem lesz lehetőségük más kereső foglalkozást űzni.
Persze most már tudjuk, hogy a '97-es költségvetés nem számol egy jelentős belső fogyasztásnövekedéssel, és a mezőgazdasági export hárommilliárd dolláros nagyságrendje sem változik a terv szerint. A mi gondunk és a problémánk alapvetően az, hogy ez az ágazat a már előbb említett okok miatt ennél lényegesen többre képes, és mivel az egyre keményedő versenyben kell az agrárium szereplőinek helytállni, ami a hatékonyság szempontjából ugyan kedvező, de így egyre többen esnek ki a termelésből, még inkább növelve a vidék gondjait és terheit.
Minden évben elmondjuk, de úgy tűnik, süket fülekre talál, hogy a csökkenő belső fogyasztásból nő csak az export, és emögött pluszteljesítmény, árualap nincs. Egy sajátos exportkényszer működik, aminek az eredménye egy jelentős támogatási áthúzódás a következő évre. Így minden évben mintegy 10-15 milliárdos hendikeppel vagyunk kénytelenek indulni a következő gazdasági évre. Tartok tőle, hogy az ez évi hét-, illetve ötmilliárdos forrásnövekedés ellenére is lesz áthúzódó terhünk 1997-re.
Mennyi ezek után az agrártámogatás összege, és min folyt a vita a bizottságban? A költségvetési előirányzatban 88 milliárd forint jelenik meg agrártámogatás címén. Ehhez a pénzügyi fejezetben egy 2,4 milliárdos állatkár-kompenzációval, valamint az ÁPV Rt. reorganizációra visszahagyott, agrárfejezetekre eső részével, a korábban megszűnt decentralizált alapokból származó bevételekből, illetve visszterhes támogatásokból valamivel ez kiegészülhet, a legoptimistább számítások szerint ez a 88 milliárd forint 95 milliárd lehet.
(11.20)
Ehhez viszont rögtön hozzá kell tennem, amit már említettem, hogy az áthúzódó terheink ezt csökkenthetik. Elhangzott a bizottság több tagja részéről, hogy a többi fejezetben, így a KTM-, a munkaügyi, ipari és kereskedelmi minisztériumi fejezetben az agráriumot közvetetten érintő területfejlesztési, foglalkoztatáspolitikai, gazdaságfejlesztési irányzatok vannak megfogalmazva, amelyek értéke mintegy 42-43 milliárd forint lehet.
A gondunk és a bizottság tagjai által megfogalmazott aggály az, hogy ebben a Földművelésügyi Minisztérium szerepe nem a súlyának megfelelő, tehát a felhasználást illetően, illetve érdekérvényesítő lehetőségei korlátozottak. A fejezeti főösszegből a támogatás mértékéről a bizottság véleménye összegezve szinte egyöntetűen az, hogy az csak a jelenlegi viszonyok konzerválására alkalmas, a minimális előrelépést az agrárkormányzat 104 milliárdos eredeti javaslata tudta volna valamilyen módon módosítani. Volt olyan megközelítés, hogy az agrárágazat helyzete sürgős és halaszthatatlan döntéseket igényel, és ezeket nyilvánvalóan egy költségvetési vitában nem lehet rendezni.
De igen fontosnak tartjuk azt, hogy az FM majd a részletes költségvetési fejezet kidolgozása alapján, illetve a kormánydöntés alapján a következő elveket mindenképp vegye figyelembe. Mindenekelőtt azt, hogy a piacgazdaság elvei szerint működő, a magántulajdon meghatározó szerepén alapuló és nemzetközileg is versenyképes legyen ez a most megvalósuló agrártermelés. Amiben azonban nem szabad elfelejteni és folyamatos összhangba kell hozni, a vidék, a falu, és az ott élő emberek életkörülményeinek a javításával.
A részletes szabályozásnak majd az eddiginél jobban kell segíteni termékeink piacra jutását, a marketinget és az eladhatóságot. Az elérhető támogatási összegek pályázati úton való tiszta elérhetőségét mindenki számára biztosítani kell. Az állam a piaci zavarok elhárító szerepében nagyobb szerepet tudjon játszani, és ehhez megfelelő költségvetési hátteret kell biztosítani, lásd az ez évi búza, alma, burgonya, sertés, és még sorolhatnám, piaci zavarok, amelyek kezelésére nem a szándék, hanem az eszközök hiánya volt a mérvadó.
Segíteni kell költségvetési eszközökkel a korszerű gazdálkodást lehetővé tevő birtokméretek kialakítását, mert hovatovább ez a következő előrelépéseinket fogja veszélyeztetni.
Tovább kell lépni, és abban a költségvetésnek is szerepet kell vállalni, a mezőgazdaság finanszírozási rendszerében az eddigi lehetőségeket meg kell tartani - mint a kamattámogatás, állami hitelgarancia mellett -, létre kell hozni a földjelzálog intézményét, és támogatni indokolt a hitelszövetkezetek működését.
Ezenkívül támogatni kell az agrárszolidaritást szinte már egyedül jelentő szövetkezést és a meglévő szövetkezeteket ezen a területen. A javaslatokat, észrevételeket teljes egészében és részletességében nem ismertetem, hiszen képviselőtársaim a vitában, illetve a módosító indítványaikban ezt majd megteszik.
Még egyszer azt húzom alá, hogy a mezőgazdasági bizottság nagy vita, szoros szavazás után és nehéz szívvel bocsátotta vitára a T/3174. számon benyújtott törvényjavaslatot, bízva a közös gondolkodás és a konstruktív együttműködés lehetőségében. Köszönöm szépen.
