SZABÓ RUDOLFNÉ DR.
SZABÓ RUDOLFNÉ DR.
SZABÓ RUDOLFNÉ DR., a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság mint nem kijelölt bizottság megvitatta az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslatot. Ugyanis a '97-es költségvetési tervjavaslatban a Munkaerő-piaci Alapot deficitesre tervezik, és ebben szerepe van annak, hogy a munkanélküliek utáni egészségbiztosítási hozzájárulás 75 százalékát ez az alap fogja fedezni. Ez indokolta, hogy a foglalkoztatási bizottság is megtárgyalja az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslatot. Általános volt a bizottság véleménye abban, hogy szükség van az egészségbiztosítási rendszer átalakítására annak érdekében, hogy a tb hiánya megszüntethető legyen. Ez a jelenlegi törvényjavaslat azonban több vonatkozásban következetlen és aggodalomra ad okot.
Elsőként említjük, hogy a munkanélküli járadékban és a munkanélküli jövedelempótló támogatásban részesülők után fizetendő egészségügyi hozzájárulás 75 százalékát a Munkaerő-piaci Alapból kell fedezni annak szufficitjének terhére. Az azonban csak rövid időre nyújt fedezetet, s a továbbiakban ismét járulékemelésre lesz szükség, ha a rendszer közben nem változik. A munkaadók és a munkavállalók terheinek növekedése pedig semlegesítheti a jelenlegi tb-járulékcsökkentést, mely munkahelyek megszűnésével vagy a feketegazdaság bővülésével járhat ismét.
Másrészt a foglalkoztatáspolitika szempontjából igen sajnálatos, hogy a Munkaerő-piaci Alap több mint 30 milliárd forintos többletét a tb hiányának megszüntetésére kellene átcsoportosítani ahelyett, hogy a munkanélküliség mérséklése érdekében aktív foglalkoztatási programok valósulhatnának meg az alap többletéből, s a tb részére történő befizetések is íly módon emelkedhetnének a legkedvezőbb módon.
Többen vitatják a törvényjavaslatot abból a szempontból is, hogy visszalépés a biztosítási rendszerű ellátásból az állampolgári jogú ellátás felé. A valódi kérdés persze az, hogy van-e autonómiája e területnek, milyen mértékben érvényesül az önkormányzatiság, milyen módon és mértékben kapcsolódik össze a befizetés és a szolgáltatás. Számon kérhető-e az egészségügyi szolgáltatás elmaradása? Ezek a valódi kérdések. De visszatérve a törvényjavaslat Munkaerő-piaci Alapra gyakorolt közvetlen hatására: a számítások szerint az egészségügyi hozzájárulás a 31 ezer forint alatti havi kereseteknél növeli a munkaadó kötelezettségeit, a minimális 4500 forint kötelező befizetésével. Ez előidézheti a szürkefoglalkoztatás fehérré válását. Ez kedvező ugyan, de a munkaadók terheinek növekedése nyomán csődöt mondhatnak egyes vállalkozások, jó néhány elmaradott térségben jelentősen gyarapíthatja a munkanélküliek számát.
A munkaügyi kormányzat számolt ugyan azzal, hogy a vállalkozások számára támogatást kell nyújtani a Munkaerő-piaci Alapból, de hangsúlyozottan csak átmeneti jelleggel. A kormány arra számít, hogy a bérek emelkedésével ez a probléma automatikusan részben vagy egészben meg fog szűnni, illetve, hogy a vállalkozások kigazdálkodhatják. Kérdés, hogy addig is a szükségessé váló kompenzálásra lesz-e elégséges támogatási keret. Most, jelenleg erre a támogatási részre 1,5 milliárd forintot terveztek. Nincs ugyanis még kormányzati döntés a probléma 1998-as kezelésére: hogyan, milyen módon fedezhető a törvényszerűen jelentkező deficit. A bizottság ellentmondást lát a tekintetben is az előterjesztett törvényjavaslatban, hogy amíg bizonyos kategóriák mentesülnek az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége alól, addig a munkanélküli járadékban és a szociális jellegű jövedelempótló támogatásban részesülőknél ez nem érvényesül.
A törvényjavaslat ugyanis a költségvetés helyett megnevesíti a Munkaerő-piaci Alapot, mint forrást. Persze világos, hogyha nem biztosítási elven működik a rendszer, akkor a törvényhozó szuverén döntése, hogy kit mentesít és kit nem a fizetési kötelezettség alól. Véleményünk szerint azonban, az eredeti szándékot figyelembe véve, ez a javaslat nem következetes, sőt, egyes vonatkozásokban még kedvezőtlen folyamatokat is elindíthat, visszaélésekre adhat lehetőséget.
Összefoglalva tehát a bizottság aggályosnak látja, hogy a Munkaerő-piaci Alap jelenlegi szufficitjének elfogyása után csak járulékemeléssel lehet elkerülni a tervezett hiányokat, és ez a gazdasági élet szereplői számára káros lehet.
Ezért javasolja egyrészt, hogy készüljön koncepció a járulékemelést elkerülendő megoldásra, másrészt már most tovább kell vinni a szerkezet-átalakítást annak érdekében, hogy következetes legyen a rendszer a hozzájárulások befizetésében.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
