DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A magyar ember számára a termőföld sok mindent jelent, és a termőföld körül ma Magyarországon úgy tűnik, hogy sok szempontból nincsen rend. Nincsen rend jogilag, nincsen rend adójogilag. Időnként ha az ember az országot járja és gazdaszemmel néz vagy csak egyszerű turistaként, akkor még azt is látja, hogy a műveléssel is időnként bajok vannak - hát itt valamit tenni kell.
Valamit tenni kell - és erre minden egyes eszközt, ami éppen adódik, fel kell használni. Azért szólok éppen a 120. indítvány kapcsán, mert ez az indítvány éppen ebben a kérdéskörben egy lépés, vagy egy lépés szándéka. Már most szeretném jelezni, hogy ez részben egy több lábon álló javaslat, részben pedig említettem egy lépést, tehát további lépések kell, hogy kövessék. És szó ne érje a ház elejét, hogy az első lépés megtételekor nem szólunk a továbbiakról.
Mindenekelőtt szeretném azt elmondani, hogy ennek a személyi jövedelemadó törvényben megjelenő - vagy reményeink szerint megjelenő - javaslatnak a másik lába az adózás rendjéről szóló törvényjavaslatban van, ahol ugyanazok a képviselőtársaink, akik itt ezt a 120. indítványt jegyezték, benyújtottak egy módosító indítványt, ez ott a 38. számon szerepel. Varga képviselőtársam említette, hogy két bizottság támogatja ezt a javaslatot. Szeretném pontosítani. Három támogatja, hiszen az önkormányzati bizottság a másik láb vonatkozásában a támogatását már megadta.
Képviselőtársam azt is mondta, hogy az előterjesztő nem támogatja, nem ért egyet vele. Őszintén szólva, természetesen az ajánlás az csak egy ilyen sommázatot tartalmaz, és elemekre vonatkozó álláspontot nem tud közvetíteni. Az előterjesztő, legalábbis a mezőgazdasági bizottság ülésén úgy nyilatkozott, hogy kizárólag - és most a 120. indítványról beszélek - kizárólag az ezen javaslatsor (5) bekezdésében megfogalmazottakkal nem ért egyet. És hát mivel azzal nem ért egyet, ezért nyilván ez most úgy jelenik meg, mintha az egésszel nem értene egyet. Mégpedig költségvetési megfontolásokból nem értett egyet az (5) bekezdéssel a Pénzügyminisztérium képviselője, nevezetesen azért, mert ez bizonyára többlet adatfeldolgozással és ezáltal többlet munkaerővel, többlet papírral, többlet géppel, satöbbivel jár. És itt térnék arra vissza, hogy nemcsak két lábon álló indítványról van szó, hanem itt több lépésből álló indítványról van szó. Lényegét tekintve, amikor erről a kérdéskörről az előkészítés során - és nem a törvényjavaslat benyújtásakor, hanem már korábban is - folyt a polémia, akkor nem ez a javaslat fogalmazódott meg, hanem az, hogy valahol teremtődjék meg a helyi érdekeltség a tekintetben, hogy az a kusza helyzet, ami a zsebszerződések, ami az illegális haszonbérletek, ami a földtulajdonjog és földbirtoklás, földhasználat tájékán egyáltalán van, az valahol terelődjék be a helyi önkormányzatokhoz - és ennek az adó-megközelítése úgy hangzott, hogy váljék helyi adóvá a földhaszonbérletből fizetett, földhaszonbérleti díj után fizetett adó. Na most, ez valamely oknál fogva elesett, mert végül is a helyi adótörvény módosítását nem kezdeményezte a kormány, ugyanakkor semmi nem indokolja, hogy ne tegyük meg az első lépéseket ebben az irányban.
(20.00)
Márpedig éppen az az (5) bekezdés, amiről mi szólunk, azokat a feltételeket teremti meg, amivel később a helyi adóvá tételére ennek az egész ügyletnek, bizonyos információkkal is azonnal együtt jár.
Márpedig úgy gondolom, abban mindenki egyetért ebben az országban, hogy valahol a feketegazdaság gyökereit el kell vágni, és hogyha a földhasználat dolgában ezt meg tudjuk tenni, akkor az erre irányuló lépéseinket tegyük is meg. Természetesen a feketegazdaság nemcsak azzal ártalmas, hogy egyáltalán van, hanem azzal is ártalmas, hogy a legális szereplők számára olyan versenyhátrányokat teremt, amelyeket igazából nem tudnak ledolgozni.
Most ugye 1996-ot írunk, a földbérleti díj jelenlegi szabályozása oda hat, hogy a legális szereplők, akik kifizetőként kénytelenek adót levonni, lassan-lassan nem képesek versenyezni azokkal a mezőgazdasági termelést folytatókkal, akiknek - hát mondjuk - ilyen terhe nincsen, tekintettel arra, hogy a feketegazdaságban vannak. Ennek az enyhítését, illetőleg reményeink szerint a felszámolását is célozza az a 120. pontban szereplő indítvány, amiről itt most a vita folyik. Gyakorlatilag kifizető jogállásától függetlenül mindenki esetében 20 százalékos forrásadóssá teszi ezt a bizonyos bérleti díjat.
Úgy gondolom, hogy ez a versenysemlegesség irányába tett jó lépés, és ezt azért is el kell mondani, mert vélhetőleg most így november-december tájékán, amikor az idei bérleti díjak kifizetése adott esetben szóba kerül, és a következő évi kötések is szóba kerülnek, akkor nem árt, hogyha minél többen tudnak róla, hogy jövőre ez a rendszer olyként változik, hogy akik legálisan adják ma bérbe földjüket, azokat a hátrányokat nem kell elszenvedniük a jövő évi bérbeadások folyamatában.
Én úgy gondolom, hogy az előterjesztő álláspontját a bizottságok megalapozott véleménye még alkalmas lesz módosítani és abban is bízom, hogy a tisztelt Ház - belátván e lépéssor fontosságát - támogatni fogja e lépéssor első elemeit, mind a személyi jövedelemadó törvényben, mind pedig az adózás rendjéről szóló törvénybe való megjelenítésben.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
