AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Elérkeztünk a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényjavaslat vitájának lezárásához. A benyújtott törvényjavaslat élénk vitát váltott ki, több mint 100 módosító indítvány érkezett be. Az általános vita során elhangzott kritikus észrevételek többsége azonban nem a lakás-takarékpénztárak intézményét támadta, hanem a lakásfinanszírozás problémáiról, illetve a lakásszféra jogi szabályozásának hiányosságairól szól. A legtöbb hozzászóló elismerte, hogy a lakás-takarékpénztárak hozzájárulhatnak a lakásszektor helyzetének javításához, tehát szükség van erre az intézményre. Ugyanakkor többen hangsúlyozták - s ezzel a kormány egyetért -, hogy szükség van a társasházak és a lakásszövetkezetek szabályozásának korszerűsítésére, az ingatlannyilvántartás rendszerének fejlesztésére és különösen a hosszú távú lakáshitelezés feltételeinek javítására, a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvénytervezet mielőbbi megalkotására.
A lakás-takarékpénztárak intézményének létrehozása a kormány által elfogadott lakásfinanszírozási koncepció megvalósításának fontos eleme. A lakás-takarékpénztárak lehetőséget biztosítanak az állampolgárok részére, hogy lakáscéljaik megoldása érdekében előre takarékoskodjanak, illetve ahhoz kapcsolódva alacsony kamatozású hitelt vegyenek fel. Hozzájárulhat a fiatalok első lakáshoz jutásának megkönnyítéséhez, hiszen ha például ketten félretesznek havi 7500-7500 forintot, négy év múlva mintegy 2,2 millió forint áll rendelkezésre, ami már fedezheti az időközben létrejövő jelzálog-hitelintézményektől való hitelfelvétel sajáterő-igényét. A későbbiekben pedig, amennyiben tovább takarékoskodnak, nagyobb lakást is vehetnek lakáscsere révén. A lakás-takarékpénztári forrás felhasználható továbbá lakásfelújításhoz és közműfejlesztéshez is, aminek szintén nagy jelentősége van napjainkban Magyarországon. Az új intézmény, ha nem is oldja meg, de mérsékli az inflációból, valamint a magas lakásárakból eredő gondokat. Rögzített kondíciói révén a családok megtakarításait és törlesztési terheit tervezhetővé teszi.
Tisztelt Ház! A benyújtott törvényjavaslathoz olyan módosító indítványok érkeztek be, amelyek közül számosat a kormány is támogat. Az indítványok a törvényjavaslat minden területét érintik ugyan, de a legtöbbjük néhány kulcsfontosságú kérdéskörre irányul, így a támogatás mértékére és felhasználására, a kölcsönfolyósítás feltételeire, valamint a tartalékképzési előírásokra. Az indítványok többségének célja a betétesek érdekeinek védelme, a garanciális szabályok erősítése.
A viták során kompromisszum született az állami támogatás mértékére vonatkozóan. E szerint a támogatás mértéke általános szabályként az adott megtakarítási évben a lakás-takarékpénztárnál betétként elhelyezett összeg 30 százaléka, legfeljebb azonban megtakarítási évenként 36 000 forint.
Az 1997. folyamán megkötött lakás-előtakarékossági szerződések esetén az első megtakarítási évben azonban ettől eltérően a támogatás a megtakarítás 40 százaléka, de legfeljebb 36 000 forint lenne. Ezzel a konstrukció pozitív reálkamatot ígér, hiszen az 1997 végéig nyitott betétszerződések 4 évre fix 17 százalékos hozamot garantálnak, ami jóval meghaladja a 4 évre várható infláció mértékét. Megjegyzem, ehhez az előnyös helyzethez járul a szerződés szerinti alacsony kamatozású hitelfelvétel lehetősége.
Az állami támogatás mértékét a benyújtott törvényjavaslat szerint kormányrendelet szabályozta volna. A pártok és szinte valamennyi módosítást benyújtó képviselő azonban egyöntetűen törvényi szabályozást tartott szükségesnek, mivel véleményük szerint az alacsonyabb szintű szabályozás bizalmatlanságot kelt. E felvetéseket elfogadva támogatjuk a törvényjavaslat ilyen irányú módosítását.
A kormány támogatja azt a módosító javaslatot is, amely kezdeményezi, hogy 8 éves megtakarítási idő elérésekor a betét nem lakás célú felhasználása esetén is jogosult legyen a megtakarító az állami támogatás és annak kamatai igénybevételére. Amennyiben ugyanis a törvény nem biztosítja ezt a lehetőséget, elriasztja azokat a megtakarítókat, akik még bizonytalanok megtakarításaik felhasználásában. Négy-öt év alatt megváltozhat az ügyfelek élethelyzete is, ami szintén indokolttá teszi, hogy egy hosszabb megtakarítási periódus után biztosítsuk a támogatás felvételét felhasználási kötöttség nélkül.
A vita során több képviselő nehezményezte, a megtakarítókat kiszolgáltatott, hátrányos helyzetbe hozza az a lehetőség, hogy a lakás-takarékpénztár a négyéves betétgyűjtés után elutasíthatja az ügyfél kölcsönkérelmét hitelképtelenség miatt. E kiszolgáltatottságot kiszűri az a törvényi követelmény, hogy a lakás-takarékpénztárnak előre rögzítenie kell az esetleges elutasítás indokait. Elismerjük ugyanakkor, hogy méltánytalan lenne, ha az amúgy is súlyos helyzetben lévő megtakarító elesne nemcsak a hitelfelvételi lehetőségtől, de betétjének 3 százalékot meghaladó hozamától is. Támogatjuk ezért azt a javaslatot, hogy amennyiben az ügyfél hitelkérelmét a lakás-takarékpénztár azért utasítja el, mert tartósan munkanélküli vagy munkaképtelenné vált, illetve a megtakarító, a házastársa vagy a kedvezményezett meghalt, akkor az előtakarékoskodó jogosult maradjon az állami támogatás s az arra jóváhagyott kamatok igénybevételére nem lakás célú felhasználás esetén is.
Szintén támogatjuk azt a módosító indítványt, amely szerint a lakás-takarékpénztárnak a szerződéses összeg kiutalásától számított 1 hónapon belül - és nem 3 hónapon belül, ahogy az eredeti javaslatban szerepelt - folyósítania kell az ügyfél részére a lakáskölcsönt, amennyiben a hitelfelvevő a felhasználás ellenőrzéséhez szükséges dokumentumokat az előírásoknak megfelelően benyújtotta.
Tisztelt Ház! Most rátérek egy másik változtatási javaslatra, a jegybanki kötelező tartalékkal kapcsolatban. Véleményünk szerint a jegybanki tartalékráta megállapítása, az általános mértéktől való esetleges eltérés rögzítése a Magyar Nemzeti Bank feladata. A jegybanki tartalékképzés szabályozása ugyanis a monetáris politika részeként az MNB hatásköre. Több képviselő a benyújtott törvényjavaslatban szeretné előírni, hogy a lakás-takarékpénztárak mentesüljenek a jegybanki tartalékképzés előírásai alól. Ez a szabály a szervezeteket törvényi szinten kivonná a monetáris szabályozás e fontos elemének hatálya alól, ezért nem támogatjuk. Természetesen a tartalékképzés szabályaival a jegybanktörvény módosítása keretében a tisztelt Ház más szempontból a közeljövőben foglalkozni fog.
Szintén vita bontakozott ki a lakás-takarékpénztár speciális tartalékképzéséről, a kiegyenlítési tartalékról, pontosabban annak mértékéről. E céltartalék a lakás-takarékpénztár biztonságos működését és különösen a betétesek védelmét szolgálja, mértékének csökkentését ezért nem javasoljuk.
Több módosító indítvány célja a szövegezés pontosítása. A kormány támogatja a pontosabb értelmezést elősegítő módosításokat. Egyetértünk például azzal a javaslattal, amelynek célja annak biztosítása, hogy a társasházi lakások tulajdonosai és a lakásszövetkezetek tagjai a közös tulajdonú részek felújítása érdekében teljesített előtakarékosság mellett más, például saját lakásuk felújítására kötött előtakarékossági szerződés után is igénybe vehessék az állami támogatást.
Tisztelt Ház! Az elmondottak alapján ajánlom a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényjavaslatot a kormány támogatását élvező változtatásokkal elfogadásra. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)
