DR. JESZENSZKY GÉZA
DR. JESZENSZKY GÉZA
DR. JESZENSZKY GÉZA (MDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Némileg csodálkozom, hogy Szabó Lajos Mátyás képviselő úr előbbi szavaiban az ellenzék kritikáját halljuk. Én azt gondoltam volna, hogy a kormány csak örömmel tudja fogadni azt, hogy itt ellenzéki oldalról támogató, konstruktív vélemények hangzanak el, és a nem nagyon részletes, nem nagyon meggyőző kormány-előterjesztéshez hozzájön egy két oldalról is, két képviselőtársam részéről is elhangzó nagyon alapos elemzés, nagyon szakszerű elemzés, és mindezt látható módon a kormány és az előttünk lévő javaslat célja iránti jó szándék, jóindulat határozza meg.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az a véleményem, hogy bármennyire is türelmetlenek vagyunk talán ilyenkor, mégis, nem lehet rutinügynek tekinteni egy magyar-román megállapodást. Nem lehet rutinügynek tekinteni egy magyar-román katonai megállapodást. És ilyen értelemben a szavazás sem lesz rutinszavazás. Teljes mértékben egyetértek én, egyetért pártom, a Magyar Demokrata Néppárt azzal, hogy szükség van bizalomra Románia és Magyarország között. Szükség van arra, hogy ez a bizalom, amely nagyon gyönge lábakon áll és sajnos, azt kell mondanom, hogy nem rajtunk múlik, hogy ez így van, de szükséges, hogy ez a bizalom erősödjön. Jó az, hogy nemzetközi tényezők, nemzetközi intézmények előmozdítják ezt a bizalmat és egy megfelelő nemzetközi keretet kínálnak erre. Mégis, csodálkozva látom azt, hogy ez a most aláírt szerződés ez milyen gyorsan megy keresztül a parlamenten. Talán azt mondhatnám, hogy rekord gyorsasággal. Persze mondhatjuk azt, a latin mondást idézve, hogy "bis dat, qui cito dat", kétszer ad, ki gyorsan ad, tehát Magyarország itt gyorsan akar adni valamit. Talán még a romániai választások előtt. Nem tudom, hogy kinek akarunk adni a romániai választások előtt segítséget, de az bizonyos, hogy Magyarország valóban arra törekszik, és ezt nem ez a szerződés demonstrálja és nem ez a szerződés hivatott demonstrálni egyedül, Magyarország elmúlt 6 évi magatartásával egyértelműen bebizonyította azt, hogy Romániával barátságra törekszik, bizalomra törekszik és ez a '89 karácsonyában fogant meg abban az érzelemben, amire még mi jól emlékszünk.
Ez a szerződés és ennek törvénybe iktatása azonban - a Néppárt véleménye szerint - nem szolgálja megnyugtató módon ennek az oly kívánatos bizalomnak a létrehozását. Én magam az elmúlt években túl sokat olvastam olyan román sajtótermékeket, amelyek nem azt mutatják, hogy Romániában a bizalom építése folyna. Sokszor olvastuk azokat az - egyébként történelmileg is teljesen téves - eszmefuttatásokat, hogy ezek szerint ebben a században már két alkalommal a román hadsereg bevonult Budapestre, de egy harmadik bevonulásra is sor kerülhet.
Én sajnálom, hogy ezek a hangok nem szűntek meg az elmúlt években egyáltalán, sőt, a román hadsereg lapját olvasva, vagy erről kapott híreket szemlézve az ember azt tapasztalja, hogy ez a bizalomépítés ez bizony nagyon ráférne Romániára, a román tájékoztatásra.
Nem tapasztalom a bizalomépítés jelének azt sem, amikor az ember utazik Romániában, utazik a Székelyföldön és látja a növekvő kaszárnyákat, látja azt, hogy hogyan militarizálják azt a Székelyföldet, amely Románia közepén van, és nem tudom, hogy ki ellen kívánják Romániát a Hargitán megvédeni. Egyetlenegy magyarázatot lehet erre sajnos találni, hogy ennek a militarizálásnak a célja, az ott élő magyarságnak a megfélemlítése. És az ember hallja a beszámolókat a mélyrepülésekről, azokról a hadgyakorlatokról, amiket ott tartanak. Ahol a képlet az, ahogy azt mondják, hogy valamilyen etnikai konfliktusra kerül sor, és ezt a román hadsereg kemény eszközökkel elfojtja. Amikor ilyen hadgyakorlatokra kerül sor, én csodálkozom, hogy a most előttünk szereplő megállapodás nem ezekkel foglalkozik, vagy nem tartalmaz olyan garanciákat, hogy az a mesterségesen gerjesztett, Magyarország és magyarellenes közhangulat, ami sajnos, napjainkban is megtalálható Romániában, hogy ez ellen nem próbál intézkedéseket tenni, ez ellen nem próbál föllépni ez a szerződés.
Az előző kormány nagyon őszintén törekedett, nemcsak általánosságban, a bizalomépítésre, hanem - Für Lajos volt miniszter úr is jelen van - olyan javaslatokban gondolkodott, hogy hogyan lehetne az érzékeny magyar határok mindkét oldalát demilitarizálni. Kaszárnyáktól és egyéb katonai felszerelésektől megtisztítani. Ami ebben a javaslatban szerepel, az egy nagyon halvány kísérletnek minősíthető, legfeljebb ennek a kívánatos célnak az elérésére. Lehetne még sorolni az aggasztó jelenségeket, de egyetértek abban Szabó Lajos Mátyás képviselőtársammal, hogy sem ezekben a napokban, a romániai választások előtt, sem más napokban nekünk nem az a feladatunk, hogy fölösleges aggodalmakat keltsünk, ellenben a kormánynak, a mindenkori kormánynak az a kötelessége, hogy az aggodalmakat eloszlassa. Tehát a Magyar Demokrata Néppárt akkor tudná ezt a javaslatot jó szívvel támogatni és megszavazni, hogyha azt látná, hogy legalább néhány vonatkozásban a bizalomépítés, a valódi bizalomteremtés felé halad. Ezzel együtt, úgy gondolom, hogy mind a két ország érdeke, mind pedig az ezekben a kérdésekben - nem nagyon tájékozott nemzetközi közvélemény érdeke is - az, hogy mutassunk rá az aggasztó jelenségekre, ne engedjük azt, hogy elaltassák a világ figyelmét különböző szerződésekkel, azt hitetve, hogy román-magyar viszonyban minden rendben van.
(19.30)
De éppen azért, hogy minden a jövőben rendben legyen, pártom, a Néppárt végül is fenntartásaival együtt támogatja ezt a javaslatot, ezt a megállapodást, az előttünk levő törvényjavaslatot, éppen azért, mert abból indul ki, hogy a bizalom mindig kettőn múlik, és ne lehessen azt mondani soha, hogy a magyar félen múlott bármi. Tehát a magyar fél véleményünk szerint azért kell hogy támogassa ezt a megállapodást, hogy a bizalom érdekében mi elmondhassuk azt, hogy mi mindent megteszünk és megtettünk.
Szeretnénk remélni, hogy a válasz meglesz a román fél részéről, és szeretnénk remélni, hogy a kormány - e megállapodásra is építve és az úgymond kiváló katonai kapcsolatokat valóban elmélyítve - megtesz a jelenleginél sokkal többet annak érdekében, hogy az általam elmondott aggasztó jelenségek ne aggasszák többé a Székelyföld népét, ne aggasszák többé a két ország közvéleményét, és valóban Románia és Magyarország között katonai téren is, politikai téren is a bizalom légköre szülessék meg. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)
