DR. CSIHA JUDIT
DR. CSIHA JUDIT
DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Úr! Való igaz, hogy ön az elmúlt két év alatt több alkalommal hívta fel a figyelmet a jogszabály-előkészítés és a jogszabályszerkesztés hiányosságaira, és kérte számon a tárcától és a törvényhozástól az ezzel kapcsolatos szabályok betartását.
Úgy vélem, hogy a jelen interpellációja a második kérdéskörhöz tartozik, magyarán a jogszabályszerkesztés kérdésköréhez, ami a jogalkotás, a jogszabályalkotás technikai szabályait gyűjti össze. Az alapjogszabály, ahogy ön is idézte, a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. számú törvény, amely általában határozza meg, hogy milyen esetekben kell jogszabályt alkotni. Elég konkrétan rögzíti azon követelményeket, hogy a magyar nyelv szabályainak megfelelő, világos és közérthető megszövegezés érdekében mit kell tenni. Ennek technikai végrehajtási szabálya az, amit itt említett, a 12/1987. számú igazságügy-miniszteri rendelet. Ez a rendelet a törvény felhatalmazása alapján született, és a jogszabály-előkészítők tevékenységében a szakmai követelmény érvényre juttatása érdekében fogalmaz meg szabályokat.
Az ön által említetteken kívül még számos technikai részletszabály és szakmai követelmény fogalmazódik meg ebben a rendeletben. Valószínűleg ez nem teljes, és ezt a sort még bővíteni lehet. Tehát, önmagában amiatt is, hogy lassan tízéves ez az igazságügy-miniszteri rendelet, a felülvizsgálata aktuális. Azt állítani, hogy a rendelet valódi szakmai elveket és követelményeket nem tartalmaz, nem rögzít, ezt én vitatom.
Ezen túlmenően azonban a rendeletben foglaltakon kívüli irányelveket is megfogalmaz az igazságügy-miniszter, egy 7001/1988. számú irányelvben határozta meg, amelyben további útmutatást ad a jogszabályszerkesztéshez. Ezzel alapvetően segítve a jogszabályok megszövegezését, az egységes gyakorlat megvalósítását. Az irányelv ugyan nem tartalmaz normatív szabályokat a műfaji követelményeknek megfelelően, de a szakmai követelmények egyértelmű rögzítésével ad ajánlást a jogalkotási törvény és a végrehajtási rendelet végrehajtásának fő irányaira és módszereire. Éppen a rendkívül részletező, számtalan szövegszerű példát tartalmazó szabályozási mód az oka, hogy ez az irányelv nem jogszabályi formában került kiadásra. Az iránymutatás a jogszabály címétől kezdve a jogszabály alapvető szerkesztési egységeinek tartalmát végigkövetve nyújt eligazítást a jogszabályszerkesztők számára a kodifikáció során érvényesítendő követelményekről.
A részletező jelleget jól érzékelteti talán egy példa. Rögzíti, hogy ha ugyanaz a jogintézmény-fogalom többször előfordul, az első alkalommal való használatkor határozható meg, hogy a későbbiek során hogyan rövidíti. Ilyen és ehhez hasonló, valóban aprólékos részletelőírásokat tartalmaz az irányelv. Hogy ezt a két igazságügy-miniszteri intézkedést alkalmazni is lehessen, és jól lehessen alkalmazni, ennek érdekében szerkesztettünk egy kiadványt, ami kifejezetten a kodifikátorok képzését segíti kézikönyv formájában. Tavaly jelent meg Hankiss professzor úrnak a “Kodifikátori kézikönyv” című könyve, melynek kiadásához a tárca jelentős mértékben nyújtott segítséget és hozzájárult. Továbbá a Jogtudományi Intézetben kodifikátorképző, posztgraduális képzés folyik. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a jogszabályszerkesztés és a jogszabályok előkészítésének technikája egységes és színvonalas legyen.
Én úgy gondolom, hogy mindezekből az megállapítható, hogy a szakmai követelmények szabályozottságával probléma valójában nincsen. Azt elfogadom, hogy ennek a frissítése és aktualizálása viszont feladat. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárt padsoraiban .)
