DR. KLAUS HÄNSCH
DR. KLAUS HÄNSCH
DR. KLAUS HÄNSCH, az Európai Parlament elnökének felszólalása a Magyar Országgyűlésben: * Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Rt. által hitelesített német nyelvű szöveg hiteles magyar fordítása.*
Elnök Úr, Tisztelt Kolléganők és Kollégák!
Nagy megtiszteltetésben van részem az Önök részéről a mai napon, hogy mint az Európai Parlament elnöke a Magyar Országgyűlésben Önökhöz, Kolléganők és Kollégák, és Önökön, népük szabadon választott képviselőin keresztül az egész magyar nemzethez szólhatok.
És mint német embernek különös örömömre szolgál, hogy ma azt az országot és népet látogatom meg hivatalosan, amely megadta a kegyelemdöfést a jaltai rendszernek, és amely elsőként tépte szét a vasfüggönyt, amely oly sokáig megosztotta egész Európát, és az én országomat és népemet is.
Ezért én is szeretnék kifejezetten köszönetet mondani Önöknek.
Azóta, hogy Magyarország ezer évvel ezelőtt belépett az európai történelembe, kivette részét az európai népek háborúiból és békekötéseiből, győzelmeiből és vereségeiből, nagyságából és kudarcaiból.
Voltak olyan idők, amikor a győztesekhez, és voltak olyanok, amikor a legyőzöttekhez tartozott.
Az Önök népe 1848-ban a polgári szabadságért és a nemzeti önrendelkezésért harcolt.
Az 1956-os felkelés - pontosan 40 évvel ezelőtt - a nagy szabadság iránti legyőzhetetlen akaratnak volt a jelzőtüze, tragikus hiábavalóságában pedig egyúttal a kis szabadságok és a szerény jólét külön magyar útjának a kezdete.
A magyar nép annyi mindent kapott a többi európai néptől, különösen közvetlen szomszédaitól, és annyi mindent adott azoknak - a zenében, de a többi művészeti ágban, a költészetben és a tudományokban is.
Ezt még a kommunista diktatúra és a szovjet hegemónia 45 éve sem tudta megsemmisíteni.
Nem, Magyarországnak nincs szüksége az Európai Unió beli tagságra ahhoz, hogy európaivá váljék, de a fiatal Európai Uniónak szüksége van az ezeréves Magyarország tagságára ahhoz, hogy egészen európaivá váljék.
Hét esztendő telt el azóta, hogy itt, Magyarországon, egy bátor döntéssel megnyitották azt a kaput, amelyen át Európa saját magához visszatalálhat.
Azóta Önök elérték azt, amit még tíz esztendővel ezelőtt aligha mert volna bárki még csak álmodni is.
Magyarország olyan intézményeket teremtett meg magának, amelyek által a magyar nép szabadon, demokratikus szabályok szerint és jogállami ellenőrzés mellett tud dönteni a saját ügyeiben.
Önök ki vannak téve a szabad kereskedelem és a szabad vállalkozás csábításainak és veszélyeinek, lehetőségeinek és kockázatainak. Önök arra törekednek, hogy korszerűsítsék, teljesítőképessé tegyék mezőgazdasági, ipari, kormányzati és társadalmi szerkezetüket, hogy hozzáigazítsák azokat a nyugat-európai szabványokhoz, mégpedig anélkül, hogy közben megtagadnák saját különös magyar tapasztalataikat, hagyományaikat és elvárásaikat.
Önöknek megvan az okuk, hogy büszkék legyenek arra, amit elértek, az Európai Uniónak pedig megvan az okra arra, hogy támogassa az Önök reformjainak célját és tempóját, hogy segítséget nyújtson Önöknek közigazgatásuk újjáalakításához, gazdaságuk és technológiáik korszerűsítéséhez és a tudományos és kulturális cseréhez.
A politikai párbeszéd, Kollégák és Kolléganők, magától értetődővé vált közöttünk.
Ez a párbeszéd egyre intenzívebbé válik, a parlamentek síkján is, a Magyar Parlament és az Európai Parlament közötti Vegyes Bizottságban is.
Ön, Gál Elnök Úr, tudja, hogy ezt a párbeszédet Közép- és Kelet-Európa csatlakozni kívánó parlamentjeinek elnökei között én magam kezdeményeztem.
Magyarország ez alatt a hét esztendő alatt a szabad világ nagy nemzetközi szervezeteinek a tagjává vált. Az Európa Tanács tagja. Fontos szerepet játszik az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben. Az Atlanti Szövetséggel együtt a "Partnerség az Európai Békéért"-nek a tagja. És fontos és felelősségteljes szerepet játszott Magyarország az egykori Jugoszláviában zajló háború megfékezésében és lezárásában.
Mindez bevitte Önöket a nemzetközi európai szervezetekbe. De, amint Önök, én is tudom, hogy a döntő lépést még ezután kell megtenni.
Ez a lépés a részvétel abban a két nagy projektben, amelyek tartósan biztosítják a békét Európa összes népe között: a belépés az Európai Unióba és az Atlanti Szövetségbe.
Európa államainak újra visszanyert szabadságához tartozik a szövetség szabad megválasztása. Egyetlen országot sem illeti meg a vétó joga, legyen az az ország még oly hatalmas is. Magyarország 1997-ben a NATO tagja lehet.
Európa felelősségéhez tartozik azonban az is, hogy Oroszország bizonyosságot nyerjen afelől, hogy nem használjuk ki nehéz helyzetét.
Az osztatlan Európában osztatlan a biztonság.
És mivel Oroszország Európa része, a biztonságnak nem vele szemben, hanem csak ezzel az országgal együtt, egy összeurópai biztonsági rendszerben lehetünk a birtokában.
Magyarország és - Magyarország után - kilenc más közép- és kelet-európai állam kérte az Európai Unióhoz történő csatlakozását.
Ennek a csatlakozásnak, Hölgyeim és Uraim, a NATO-ba való belépéssel történő összekapcsolása megzavarhatná akár az egyik, akár a másik csatlakozási folyamatot. Ne tegyük ezt.
Az Európai Unióhoz való csatlakozási szerződésekkel kapcsolatos tárgyalásokat az Európai Unió reformjáról való tárgyalások befejezése után fél évvel megkezdődnek - ezek tehát 1998 elején kezdődnek meg.
Ez az az időpont, ami biztos.
Ez az az időpont, amihez tartani tudjuk magunkat.
1998 elején elkezdődnek a tárgyalások a csatlakozásról.
Ezek a tárgyalások a tíz közép- és kelet-európai állammal azonban nem egyszerre kezdődnek meg, és nem is egyszerre fejeződnek be. Párhuzamosan, de országonként folytatódnak majd, és a tárgyalásokon figyelembe kell venni minden egyes csatlakozni szándékozó állam különböző lehetőségeit, fejlettségét és érdekeit.
Ezek a tárgyalások hosszabb ideig tartanak majd, mint néhányan manapság gondolják.
És erre kell beállítani magunkat.
Minél gondosabban történik a jövőbeli csatlakozási szerződés elkészítése, annál kisebb lesz a csalódás a csatlakozás után.
Ez valamennyi érdekelt érdekében áll.
Kolléganők és Kollégák!
Végül is az Unió nem egy szupermarket, ahová bemegy az ember, megvásárolja, ami tetszik neki, és amelyből kimegy az ember, ha nem találja, amit keres.
Arról van szó, hogy a nemzeti szuverenitás egy része átruházódik az Európai Unió szerveire. És ez egy évszázad döntése.
Néhányan azt hihetik, hogy az Európai Unió kishitűen mindig új akadályokat állít fel, és hogy csak kis válaszokat ad arra a nagy kérdésre, amit az 1989. évi békés forradalom egész Európa számára feltett.
Az unió azonban - akárcsak maga Magyarország is - már rég visszavonhatatlanul a bővítés útjára lépett.
Ez mind erkölcsi kötelezettségeinknek, mint pedig a politikai morál kötelezettségeinek megfelel, és megfelel a mi, és az Önök politikai érdekének is.
Magyarország nem üres kezű kérelmezőként jön.
Az Uniónak szüksége van az Önök országára, ugyanúgy, ahogyan Önöknek szükségük van az Unióra.
Gratulálok a magyar kormánynak ahhoz a magas mércéhez, amelyet az Önök országa a kisebbségek jogainak állít, és megértem, hogy hasonlót várnak el a szomszédaiktól is.
Az Európai Unióban - egyébként - minden nép kisebbség, még a legnagyobbak is.
Gratulálok Önöknek a határokon átnyúló együttműködési projektekhez, és arra bátorítom Önöket, hogy valamennyi szonszédjukkal szélesítsék ki és mélyítsék el a regionális együttműködést.
Ez az Európai Unióhoz való csatlakozás útját egyengeti.
Önök azon fáradoznak, hogy piacgazdaságukat az Európai Unió szociális és ökológiai mércéihez igazítsák.
Ez hatalmas feladat.
Ahhoz, hogy ezzel a feladattal megküzdjenek, valamennyi érdekelt nagy erőfeszítése, kitartó türelme, kölcsönös megértése és jóakarata szükséges.
Természetesen vannak akadályok. Természetesen vannak tétovázók. Az Önök reformjainak a tempója mégis impozáns. Ez a tempó sokaktól áldozatot követel.
Ezeket az áldozatokat azonban meg kell hozni, teljesen mindegy, hogy csatlakozni akarnak az Európai Unióhoz, vagy nem.
Minél gyorsabban teremtenek a reformok által teljesítőképes és stabil munkahelyeket, minél egyértelműbben láthatóvá lesz a társadalmi igazságosság és érzékelhető lesz az ökológiai megújulás, annál erősebben bíznak az emberek abban, hogy Magyarországnak az Európai Unióhoz vezetőútját egyengetik.
Minél jobban előkészülve kezdi meg Magyarország a tárgyalásokat, annál gyorsabban és simábban lehet azokat majd befejezni.
Mindenesetre ez a mi óhajunk az Európai Parlamentben.
Az Európai Unió arra törekszik, hogy bővíthetővé tegye saját magát.
Intézményeinket úgy kell megreformálnunk, hogy az Unió több mint 15 tagállammal is cselekvőképes maradjon. Meg kell reformálnunk agrárpolitikánkat, és meg kell javítani a szerkezeti alapjainkat.
Az Európai Unió és az Unió bővítése között szoros összefüggés van. Ha az Unió képtelen a reformokra, nem lesz képes bővíteni magát.
Hiszen, Hölgyeim és Uraim, ha az Unió bővítésének az ára annak a fellazítása vagy megszüntetése lenne, ez túl magas ár lenne: nem csupán azon tagállamok számára, akik jelenleg az Únió tagjai, hanem azok számára is, akik csatlakozni akarnak.
Hölgyeim és Uraim, Magyarország azonban egy cselekvőképes és szolidáris Unió tagja akar lenni, nem pedig egy szabad kereskedelmi zónáé, vagy egy széttagolt, á la carte Európáé.
Az Európai Parlamentnek, ha eljön a napja, ratifikálnia kell a szerződést Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról. Ebben az Európai Parlamentben a többség azt akarja, hogy az az Unió, amelyhez Magyarország csatlakozik, másként nézzen ki, mint a jelenlegi. Ennek egy olyan Uniónak kell lennie, amely közös európai pénznemmel rendelkezik.
Ennek olyan Uniónak kell lennie, amely új jövőt teremt az emberi munka, az európai civilizáció ezen alapja számára.
Ennek olyan Uniónak kell lennie, amelyben az európai népek együttesen védekeznek a nemzzetközileg szervezett bűnözés, a kábítószerkereskedelem, az emberkereskedelem, az autólopások, a pénzmosás és a korrupció ellen.
Hiszen ezek a bűncselekmények nem csupán a polgárok javait, testi épségét és életét veszélyeztetik, hanem aláássák a demokráciába és az igazságosságba vetett hitet is - Magyarországon éppúgy, mint az egész Európai Unióban -.
Ennek olyan Uniónak kell lennie, Hölgyeim és Uraim, amely felelsősséget vállal egész Európa békéjéért és biztonságáért, a gazdasági haladásért és a társadalmi igazságosságért, és az élet természetes alapjainak a megóvásáért.
És ennek olyan Uniónak kell lennie, amelyben minden tagállam, a nagy éppúgy mint a kicsi, elfogadja a többség döntését. ha arról van szó, hogy olyan európai törvényeket hozzanak, amelyek kivétel nélkül mindenkire vonatkoznak, és olyan Uniónak kell lennie, amely együtt cselekszik a világban. Unió erős Európai Parlamenttel és erős jogi ellenőrzéssel.
És ez az Unió még nem lesz kész azon a napon, amelyiken Magyarország csatlakozik hozzá. Ez az Unió még akkor is építési terület lesz, ahol szükség lesz a magyar polgárok, férfiak és nők, öregek és mindenekelőtt a fiatalok tetterejére és inspirációjára.
Ez az Unió nem tagadja meg, vagy nem hagyja figyelmen kívül a nemzeti sajátosságokat.
Nem bomlasztja fel az európai népeket. Nem nem csinál belőlük európai népet. Sem jelenleg nincs, sem a jövőben nem lesz egyetlen európai nyelv, hanem nemzeti, regionális nyelvek, kultúrák, emlékezése, szokások és hagyományok tára létezik.
Ennek így kell maradnia. Nemzeti, regionális és helyi vonatkozásban mindannyian otthon vagyunk. Ott találjuk meg az identitásunkat. Ott tanuljuk meg a nyelvet. Az anyanyelvet. És erre nem létezik nemzetközi helyettesítés. Hiszen ez európai szabadságaink része.
A népek, kulturánk és hagyományaink, nyelvünk és történelmi emlékezésünk sokasága, sajátosságaink és makacsságunk - mindez nem Európa gyönge pontja. Mindez a mi erősségünk - ha sikerül erőinket egyesíteni és korunk kihívásainak a legyőzésére fordítani, és ha sikerül a régi európai szembenállás helyére az új egymás mellett állást helyezni.
Maradunk franciák, németek - és magyarok.
Az európai népek azonban a közös értékek alapján egymásra fognak találni.
Lappföldtől Sziciliáig, a Hebridáktól a Beszkidekig, mi, európaiak, újra és újra a gazdasági teljesítmény és a szociális igazságosság sajátos ötvözetét keressük. Mindenütt az egyén szabadsága és a közért való felelőssége közötti elszakíthatatlan kapcsolatot keressük.
Ez sajátosan, ez különösen európai vonás, ez a különös európai vonás.
Ez különböztet meg bennünket a Föld más társadalmaitól, az amerikaitól, vagy a japán - kelet-ázsiaitól, vagy akár a fundamentalista-muzulmántól.
Ennek az évszázadnak a végén háborúkra, pusztításokra és üldöztetésekre tekintünk vissza, megannyi szörnyű elválással, és megannyi fájdalmas sebbel, oly sok elárult ideállal és elvesztett reménnyel. Ennek az évszázadnak a végén azonban egy olyan új időbe tekintünk előre, amelyben első alkalommal Európa történelmében - ha a fejünkkel és a szívünkkel akarjuk - valósággá válhat a régi álom, és földrészünk országai a szabad önrendelkezésben találkoznak a szabadság és a béke és az igazságosság egyesült Európájában.
Örülök annak a napnak, amelyiken Magyarország gazdag európai örökségével, európai hivatásának megfelelően az Európai Unió egyenjogú tagja lesz.
Hölgyeim és Uraim, köszönöm, és minden jót kívánok Önöknek.
