BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Szerencsés helyzetben vagyok, hiszen szabaddemokrata képviselőtársam után én is az önkormányzatok alrendszerével, költségvetési alrendszerével kívánok foglalkozni, és szerencsés helyzetben vagyok olyan szempontból is, hogy azokat a bírálatokat, amellyel a bemelegítő mondatait végezte, az ellenzék részéről, a Fidesz-Magyar Polgári Párt eddigi és ezt követő költségvetési magatartásban is általam elmondottakkal cáfolhatom. A Fidesz-Magyar Polgári Párt nem tett és soha nem tesz olyan javaslatokat és véleményeket, amelyekkel a népszerűségének a növelését célozná, viszont fontos, akár az önkormányzati alrendszernél, az önkormányzatok költségvetésénél is elmondani, hogy nem mi, hanem épp a szabaddemokraták költségvetési javaslatait megalapozó előterjesztések voltak, amelyek egy teljesen új, merőben új finanszírozási rendszernek a létrehozására tettek korábban is javaslatot.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt azon a véleményen van, hogy ennél a költségvetési szektornál is és a másiknál is, a köztársaság egész költségvetésénél olyan filozófiát kell a parlamentnek követnie és az előterjesztő kormány képviselőinek támogatni, ami kiszámítható, ami hosszú távra biztosítja az önkormányzatoknak is és a gazdaság más szereplőinek is, hogy saját tevékenységüket, működésüket előre tervezhessék és megnyugtató módon méretezhessék. Ezért a Fidesz-Magyar Polgári Párt az önkormányzatok költségvetési tervezésénél kritikaként inkább azt hangsúlyozza, hogy ez a kiszámíthatóság, ez a tervezhetőség a különböző önkormányzati típusoknál hosszú távon, legalább egy választási ciklusra vonatkozóan az ágazati törvényekben is nyomon követhető módon nem biztosított ma.
Meg kell állapítsuk azt, hogy az önkormányzati alrendszernél a GDP-nek a csökkenésével, amely igen jelentős volt az elmúlt években, együtt járt a nemzeti össztermékből való részesedésnek is a csökkenése. Ez annál kedvezőtlenebb az önkormányzatokra, amelyek az élet minden területét, a helyi demokrácia kis köreiben segítik, támogatják, és költségvetésükkel és intézményükkel működésüket lehetővé teszik, mert az a feladatrendszer jelentős mértékben nőtt, ami az önkormányzatokra hárul. A nemzeti össztermékből 13,9 százalékról - ez 1996-ban volt jellemző - 12,3 százalékra csökken. Mint ahogy említettem, jelentős mértékű feladatbővülés volt, és várható ennek a feladatnak a további bővülése az államháztartás reformját ismerve, legalábbis azokat a célkitűzéseket.
A másik gondot én abban látom, hogy az önkormányzati alrendszeren belül - ellentétben Szentkuti Károly képviselőtársammal - az állapítható meg, hogy jelentős forrásátcsoportosítások történnek a még működőképes önkormányzatoktól a már csak jelentős állami támogatással és szinte kizárólag külső körökből érkező bevételi forrásokkal működő önkormányzatokhoz, de itt inkább már helyhatóságokról beszélhetnénk. Az átcsoportosításban jelentős mértékű - mint ahogy ezt ő is megállapította, és az előterjesztés is - a megyei önkormányzatok irányába történő növekedés, amellyel szemben én azt állítanám - és a Fidesz-Magyar Polgári Párt ezeket az értékeket követi -, hogy a szolidaritásnak és a szubszidiaritás elvének valóban előtérbe kerülésével meg kell adni, ösztönözni kell azoknak az önkormányzatoknak a fejlődését és működését, ahol a polgárok jövedelmükkel, személyi adójukkal a vagyon hasznosításából és eredményes működtetéséből származó bevételeknél a település előrelépését és nem csak egy minden határon túl terjedő, és a tanácsi rendszerben már megismert teljes nivellálást és kiegyenlítést kellene célul tűzni.
(13.00)
Mi tehát az ösztönzés és a szubszidiaritásnak olyan értelmezése mellett vagyunk, amelynek a költségvetésben kevés elemét fedezhetjük fel, amelyben nem azt hangsúlyozzuk, hogy az a település, amelyik nem tudja ellátni az adott feladatát, vagy ahogy néhányan fogalmaznak, nem hatékonyan látja el, annak át kell adnia például 70 esetben a megyei önkormányzatok irányába; hanem lehetővé kell tenni az önkormányzatnak, az adófizető polgároknak és vállalkozásoknak, hogy ott helyben, a polgárokhoz legközelebb álló szinten lehessen ezt a tevékenységet a települések szabad társulásával és közös intézményfenntartó együttműködésével fenntartani.
Ilyenek a középiskolák, ilyenek egészségügyi és szociális intézmények. Ezzel szemben egyfajta költségvetési kényszerrel ezek a települések kénytelenek lemondani a legszentebb közügyükről, a középfokú oktatásról, vagy szociális és egészségügyi intézmények fenntartása kerül végveszélybe.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt az 1997. évi központi költségvetésben meghatározott önkormányzati támogatási rendszer változásait a korábbi évekhez képest kismértékűnek tartja. Megállapítható az, hogy nem történt meg az államháztartási reformnak 1997. évre jutó - korábban tervezett - lépése, amelyben az állam és az önkormányzatok között egy feladatátvilágítással és feladatmeghatározással az arányokra és a mértékekre vonatkozóan megállapodás jöhetett volna létre. Improvizatív döntések vannak, mint ahogy az egyes önkormányzati típusokban erről beszéltem.
Az is látható, és az önkormányzatoknál tett látogatásaim során egyértelműen tapasztalható, hogy a költségvetés-előkészítési és -tervezési munkák nem indultak be olyan mértékben, mint ahogy az elvárható lenne, és az a pozitív változás, ami az előző év költségvetési munkájával kapcsolatban elkezdődött, hogy egy több évre előrelátó és a vagyonfelélést megakadályozó, a folyó költségvetést egy folyamatában végző munka - tervezőmunka - alakuljon ki, ez, sajnos, még nem indulhatott be. Ennek majd az önkormányzatok költségvetés-módosításainál és a jövő év első negyedévében - megítélésem szerint - kapkodóan elvégzett munka lehet az eredménye. Ezt meg kellene akadályozni.
Az is megállapítható, mint ahogy az az ÁSZ-vizsgálatból is kitűnik, az Állami Számvevőszék vizsgálatából is kitűnik, hogy a helyi önkormányzatok bevételeivel kapcsolatosan jelentős feszítések vannak. Így az intézményi saját bevételek körében, és ez mutatkozik meg a helyi adók begyűjtésében, különös tekintettel az iparűzési adókra.
Véleményem szerint az államháztartás reformjában való határozottabb előrelépés adhatna biztosabb támpontot az önkormányzatok számára, az önkormányzatok típusától függetlenül. Megállapítható az is, hogy ez a törvény nem tartalmazza még a jövedelempótló támogatásból kikerülők további szociális ellátásának a biztosítékait, amelyek elsősorban a helyi önkormányzatokra, a települési önkormányzatokra fognak hatást gyakorolni, nem került még a parlament elé a gyermekvédelmi törvény, és az ebből fakadó kötelezettség fedezete is csak a tartalékban szerepel, mintegy 4 milliárd forint összeggel; és a közoktatási törvény finanszírozásában valóban a sok intézményt és a sok hallgatót, gyermeket oktatók számára megfelelő módosítása a normatív támogatásoknak a változtatása.
(A jegyzői széket dr. Semjén Zsolt helyett dr. Kávássy Sándor foglalja el.)
Ez is további pontosítást és további egyeztetést igényel az önkormányzatokkal. Számtalan olyan további kormány-felhatalmazás fog születni e költségvetési törvény elfogadását követően, amelyben a kormány kap felhatalmazást és az önkormányzatok finanszírozására nem törvényi keretek között, hanem kormányhatározatokban fog sor kerülni.
Szeretném kiemelni azt is, hogy rendkívül negatívnak tartjuk azt, hogy az önkormányzati alrendszerből a normatív támogatások és a személyi jövedelemadók együttes vizsgálatánál a normatív támogatások közül a közoktatási normatíva gyakorlatilag a helyi önkormányzatoktól elvett, nagyrészt az elvett településüzemeltetési normatívából valósul meg.
Az önkormányzatok bevételei között, hogyha ez a bevételkiesés egy másik helyre kerül átcsoportosításra, és az önkormányzatok szabadon használhatják fel pénzeszközeiket, így a költségvetésnél ezek a bevételek, a településüzemeltetési normatívák rendkívüli módon hiányoznak, és más forrást kell találnia - például a helyi adóztatásnak a növelésével vagy más bevételi forrással - az önkormányzatoknak a településüzemeltetési feladataik elvégzésére.
Ez pedig növeli az önkormányzatok és a helyi adófizető polgárok közötti feszültséget. Pozitívnak tartja a Fidesz-Magyar Polgári Párt a racionális gazdálkodás érdekében megmutatkozó törvényi javaslatokat, a körjegyzőségeknek a támogatását és az intézményt fenntartói társulásoknak az ösztönzését.
Rendkívül érdekesnek tartjuk azt, hogy határozott törekvések vannak arra, hogy eddig kizárólag az önkormányzatokat megillető bevételek, mint a vagyon hasznosításából származó bevételek esetében is, de ugyanez figyelhető meg a személyi jövedelemadóból és az iparűzési adóból származó, valóban nagy szórást mutató bevételek esetében is, egy határozott törekvés, amely ennek a nivellálására irányul. Ezt a Fidesz-Magyar Polgári Párt nem tartja követhetőnek.
Követhetőnek azt tartja, hogy a kiegyenlítés, a szolidaritás elvének megfelelően az állam szabályozóként lépjen fel, és tegye lehetővé azoknak a településeknek is a bevételnövelését, ahol ma kis lehetőség van intézményi vagy adó típusú bevételek gyűjtésére.
Tisztelt Ház! A rendelkezésre álló idő keretei között szeretnék arról is beszélni, hogy a jelenlegi szituációk, amely a bér, a köztisztviselői és a közalkalmazotti bérek között mai szabályozásban fellelhető, az egy rendkívül jelentős csapdahelyzet.
Azok az önkormányzatok, amelyek saját forrásaikból a törvény hatálybalépését megelőzően, illetve a szakszervezetekkel, érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetett módon korábban léptek, mindig hátrányosabb helyzetbe kerülnek, mint azok, akik kivárnak, és a központi bérszabályozásra várva közalkalmazottaiknak, köztisztviselőiknek nem, vagy később adnak javadalmazást. Ezt nagyon sürgősen át kell tekinteni.
Szeretném azzal zárni a Fidesz-Magyar Polgári Párt önkormányzatokra vonatkozó hozzászólását, hogy mi valóban hiszünk a szabad önkormányzatoknak a község szabadságában, amely nehezen jön létre és egyben a legvédtelenebb is a hatalom beavatkozásaival szemben. A községi intézmények magukra hagyatva alig tudnák felvenni a harcot - írja Tocqueville - egy vállalkozó szellemű és erős kormányzattal ahhoz, hogy sikeresen védjék magukat, előbb ki kell bontakozniuk, és össze kell kapcsolódniuk a nemzeti eszmékkel és szokásokkal, így tehát a községek szabadsága, amíg át nem hatol az erkölcsbe, könnyen szétzúzható, viszont addig nem hatolhat be az erkölcsökbe, amíg elég hosszú ideig nem volt a törvényekben.
Ezért javasoljuk azt, hogy ezek a törvények és többek között a költségvetési törvény is megalapozó, hosszú távra tervezhető, kiszámítható szabályozásokat hozzon. A Fidesz-Magyar Polgári Párt módosító javaslatai ilyen irányban fognak hatni.
Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.)
