DR. CSEHÁK JUDIT
DR. CSEHÁK JUDIT
DR. CSEHÁK JUDIT, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt megkérdezném, hogy van-e arra lehetőség, hogy a 3212-es számú társadalombiztosítási törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a hozzákapcsolódó másik két törvényjavaslatról együttesen mondjak véleményt, ezek szorosan összekapcsolódnak, és akkor nem kell a tisztelt Ház türelmét újra kérnem, hogy a bizottság álláspontját, a módosító javaslatokról kialakított véleményét ismertessem. Köszönöm szépen az elnök úr megértését.
Tulajdonképpen ezekhez a szorosan összefüggő törvényekhez két olyan logikusan szorosan összefüggő módosító törvénycsomag érkezett, amelyet a bizottságunk érdemben megvitatott, annál is inkább, mert az egyik törvénycsomagot a bizottság írta alá, tehát a szociális bizottság módosító indítvány-csomagjaként fut.
Először azonban Kis Gyula, Semjén Zsolt és Kiss József képviselő urak által aláírt indítványok lényegét ismertetném. Ezek az indítványok tulajdonképpen a társadalombiztosítási önkormányzatok által javasolt, a kormány eredeti javaslatától eltérő elgondolásokat, módosításokat javasoltak volna végigvezetni a törvénytervezeten. Az a lényege a képviselő urak által aláírt indítványcsomagnak, hogy ne teljesen adóból legyen finanszírozva a természetbeni egészségügyi szolgáltatások teljes köre, hanem döntő többségében, nagyobb részben maradjon meg a társadalombiztosítási járulék.
A képviselő urak ugyancsak azt indítványozták, hogy a kormány javaslatával ellentétben legyen ugyan egy egészségügyi hozzájárulás, amelyiknek a minimuma a kormány javaslatával egyezően maradjon 4500 forint, ez azonban csak egy olyan körbe kerüljön bevezetésre, ahol ezt a 4500 forintos hozzájárulást az állami költségvetés fizetné meg a társadalombiztosításnak.
Képviselőtársaink törvénycsomagjából volt azonban két olyan említésre méltó javaslat is, amelyik tulajdonképpen - akár a kormány eredeti javaslatát fogadja el a tisztelt Ház, akár pedig a szociális bizottság indítványait - mindenféleképpen mérlegelendő. Az egyik arra vonatkozott, hogy miként fizessenek társadalombiztosítási járulékot a szerzői jogdíj után, valamint az a kérdéskör, hogy kell-e osztalék típusú jövedelem után társadalombiztosítási járulékot fizetni. A képviselők indítványai arra terjedtek ki, hogy ne legyen járulékoltatva a szerzői jogdíj és az osztalék típusú jövedelem se kerüljön társadalombiztosítási járulékfizetési-kötelezettség alá. Az előterjesztő képviselője, a Pénzügyminisztérium képviselője ezt az indítványcsomagot nem támogatta a bizottság ülésén.
Készült egy másik indítványcsomag, amit a keddi ülésén tárgyalt meg és fogadott a szociális bizottság. Ez egy kompromisszumos változat. Tulajdonképpen ötvözi ennek az indítványcsomagnak a törekvését és a kormány eredeti javaslatát. A lényege az, hogy valóban ne szűnjön meg a társadalombiztosítási járulékból történő finanszírozás a természetbeni egészségügyi ellátásoknak, kerüljön bevezetésre ugyanakkor egy havi 1800, napi 60 forintos fix összegű adó jellegű kötelező hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás címén, ami szintén fedezetét képezné egyrészt a törvény egyes paragrafusa, rendelkezése szerint az aktív korú jövedelemmel rendelkező foglalkoztatottak természetbeni egészségügyi ellátásának, de azok egészségügyi ellátásának is, akik inaktív korúak, nyugdíjasok vagy gyermekek, vagy aktív korúak ugyan, de nem rendelkeznek önálló jövedelemmel. Erre szolgálna tehát az egészségügyi hozzájárulás havi 1800 forintja.
Ha ezt az indítványcsomagot elfogadja majd a tisztelt Ház és így módosítva kerül elfogadásra a törvényjavaslat, akkor elmondhatjuk azt, hogy az egészségügyi természetbeni ellátások fedezetének mintegy kétharmadát társadalombiztosítási járulékból fedezzük és mintegy egyharmadát az egészségügyi hozzájárulás fogja majd fedezni.
Nagyon őszintén el kell mondanom, hogy azt a célt, amit a kormány eredeti javaslata a 4500 forintos minimális hozzájárulás megfizetésével közelíteni tervezett, hogy a társadalombiztosítás, pontosabban az egészségügyi szolgáltatások fedezetének a terhei olyan rétegekre, olyan foglalkoztatási csoportokra vagy a társadalomnak azokra a tagjaira terjesszük ki, akik jelenleg hozzájutnak egészségügyi ellátáshoz, de nem fizetnek sem adót, sem pedig járulékot. Ezt a törekvést a kormány eredeti javaslata szolgálta volna a leginkább, sem képviselőtársaim neve alatt benyújtott módosító indítvány, sem pedig a szociális bizottság által jegyzett indítványcsomag ezt az eredeti célt nem közelíti meg oly mértékben, mint ahogy azt a kormány megközelíteni javasolta. Azonban abból indultunk ki, hogy ezt a célt nem feladva egy későbbi módosítás során a fix összeget lehet, lesz lehetséges emelni, miközben a bérhez kötődő, százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot tovább lehet csökkenteni.
Most azonban, az indulásnál figyelembe kellett vennünk mindazoknak az argumentációját, akik elmondták, hogy a kormány eredeti javaslata, a 4500 forintos fix összegű hozzájárulás elsősorban azokat a foglalkoztatási ágakat terhelte volna meg, ahol egyébként is rendkívül alacsonyak a bérek és ahol a jövedelemtermelő képesség is rendkívül alacsony. Támogatást kellett volna igényelni, méghozzá jelentős mértékben, a foglalkoztatásra szolgáló alapból, és erősen kétséges, hogy mi lett volna a végeredménye, mennyi bevétel származhatott volna ebből a társadalombiztosításnak.
Pénzügyi szakemberek szerint a szociális bizottság által benyújtott, sok tekintetben természetesen nem tökéletes javaslat, biztosabb bevételt jelent a társadalombiztosítási önkormányzatok számára, mint a kormány eredeti javaslata vagy a képviselőtársaim módosító indítványa és éppen ezért, vagy valószínű éppen ezért a biztosítási önkormányzatok egyeztetésben részt vevő képviselői a szociális bizottság által benyújtott módosító indítványokat támogatják. A tisztelt Ház tehát úgy mérlegelheti a szociális bizottság által támogatott módosító indítványokat, hogy azok nem ellenkeznek sem a nyugdíjbiztosítási önkormányzat, sem az egészségbiztosítási önkormányzat szándékával, és az egészségügyi természetbeni szolgáltatások fedezetét tervek szerint '97 évre biztonsággal garantálni tudják.
Szeretném megjegyezni, hogy akkor, amikor ez a rendszer kialakul, akkor nem valami sajátos magyar megoldás kerül bevezetésre. Szeretném elmondani, hogy legutolsó tapasztalataim szerint is a világnak nemcsak ezen a táján, tehát nemcsak Közép-Kelet-Európában, hanem mindenhol másutt gondot jelent az egészségügyi szolgáltatások fedezetének a biztosítása. Minden olyan helyen, ahol az indusztriális társadalom hagyományos, nagy létszámot foglalkoztató foglalkoztatási struktúrája felbomlott., bizonytalanná válna akár a járulék, akár az adó bevétele.
Tréfálkozva egy angol közgazdász professzor azzal vígasztalt engem, amikor rákérdeztem, hogy mit tenne, ha ő Magyarországon választ keresne erre a problémára, azt mondta, hogy ő nem tudja hogy mit tenne, de ha mi kitalálunk valamit ennek a kérdésnek a megoldására, valami egészen eredetit és zseniálisat, akkor két-három év múlva az angolok, a németek, a skandinávok hozzánk fognak járni tapasztalatcserére.
Meg kell mondanom elnök úrnak és képviselőtársaimnak, hogy engem nem nagyon, hétköznapi szóval dobott fel, nem nagyon vidámított fel ez a lehetőség, hogy kitalálhatjuk mi magyarok az üdvözítő megoldást. Komolyra fordítva a szót azonban úgy gondolom, hogy valóban közös felelősségünk a társadalombiztosítási szolgáltatások számára a bizony egyre nehezebben megteremthető fedezetet összegyűjteni.
Azzal fejezném be a tájékoztatásomat, hogy bizottságunk egy kérdésben rendkívül bizonytalanul viselkedett. Csontos Miklós képviselőtársam egy módosító javaslatcsomagot nyújtott be, amelyikben a három törvényen javasolta végig vezetni azt, hogy a köteles szó maradjon el és kijelentő módban fogalmazzunk. Bizottságunk ennek a fontos kérdésnek az eldöntésében számtalanszor változtatta meg a véleményét. Kevéssé vígasztalt bennünket az, hogy az előterjesztő képviselője a mi bizottsági ülésünkön nem támogatta, a költségvetési bizottság ülésén viszont pártolta ezeket az indítványokat. Így tehát a kormány számára komolyan eldöntendő kérdés marad, hogy Csontos Miklós képviselő úr, egyébként komolyan mérlegelendő, s valóban a törvény szövegét javító indítványait a végszavazásnál elfogadjuk-e.
Én megköszönöm elnök úrnak a lehetőséget, hogy együttesen mondhattam el, összefoglalóan a véleményemet. Feltehetően azok számára, akik egyébként is ismerik részletesen ezeket a módosító indítványokat. (Általános taps.)
