FARKAS IMRE
FARKAS IMRE
FARKAS IMRE (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Még teszek egy bágyadt kísérletet arra, hogy az előbbi érvrendszeremet megpróbáljam erősíteni az ajánlás 5. pontjához kapcsolódóan.
Amellett próbálok érvelni, hogy az eredeti 4500 forintos elképzeléssel szemben miért lett volna szimpatikusabb megoldás egy 3300 forintos konstrukció alkalmazása, illetve milyen kifogások vannak az 1800 forintos fix összeg ellen és a hozzá kapcsolódó 39 százalékos járulékkal szemben.
Az ajánlás 5. pontjában, és ezzel azonos tartalommal több más helyen is a 4500 forintos egészségügyi hozzájárulás helyett 3300 forintos hozzájárulás alkalmazására tettünk javaslatot Göndör István képviselőtársammal. Az előbb már elmondtam, hogy ezt a javaslatot a járulék kismértékű, 0,5 százalékos növelése mellett képzeltük el.
Miért jobb ez a javaslat, mint az előterjesztőé, tehát a 4500 forintos megoldás? Azért, mert a kormányéval szemben a mostani tb-járuléknál csak 23 000 forintig alkalmaz nagyobb elvonást, míg az előterjesztés 29 000 forintig akar nagyobb elvonást érvényesíteni.
Második: azért, mert 23 000 forintig 1200 forinttal kisebb elvonást alkalmaz, mint amit az előterjesztő szeretne.
Harmadrészt azért, mert 34 000 forint körül már 1 százalékkal kisebb az elvonás a jelenleginél, és később is ezt az értéket tartja, nem növeli, nem csökkenti, hanem mindig 1 százalékkal kisebb. Igaz, az előterjesztő 1,5 százalékkal csökkenti az elvonást, de ezen az áron - ahogy korábban is elmondtam - megterheli az alacsony átlagkeresetűeket. Vajon miért nem elég most az 1 százalékos járulékcsökkentés, amikor itt mindenki elmondja, hogy pótlólagos beszedésre van szükség?
Én ezt a javaslatot úgy összegezném, amit mi tettünk, hogy a javaslatunk mérsékelt, kisebb terheket eredményez, mint ami az előterjesztésben van, és mégis minden lépésében segíti azt a szándékot, amit az előterjesztő valamikor meg akart valósítani.
És itt szeretném elmondani, hogy a javaslatunk, én úgy érzem, kiegyensúlyozott is. Anélkül, hogy én tudtam volna, vagy tudtuk volna, amikor a javaslatot beadtuk, hogy a kormány, amely először egy fix összegű kivetést akar alkalmazni, az majd később egy módosító javaslatban hova hátrál, tehát a 4500-ról 1800 forintra, ugyanezzel a filozófiával; mi ebben a szakaszban 3300 forintra tettük ezt az értéket. Tehát nem olyan nagy értékre, de mégis többre, mint ahogy azt megfogalmazza az 1800 forintos javaslat.
Itt megint kapcsolódnék az államtitkár úr által elmondott gondolathoz. Ha ő azt gondolja, és valóban így tartja - és valószínű, helyes is -, hogy a tb-ellátásnak van egy fix költsége, és ehhez közelíteni kell, akkor nem tudom, hogy most ő is az 1800 forintot miért tartja jobb megoldásnak, mint - mondjuk - a 3300 forintot. Ahhoz a gondolathoz, amit ő elmondott korábban is, és most is elmondott, úgy érzem, hogy ez a közepes érték szimpatikusabb lenne.
Ugyanakkor ezzel a kérdéssel néhány tekintetben vitatkoznék, mert igaz, hogy a társadalombiztosításban nálunk korábban egy lineáris érték volt alkalmazva, és most is az lesz az alapvető, ezzel együtt is, akár 4500, akár 3300, akár 1800 forint fog megvalósulni, de azért nehezen tudnám azt elképzelni, hogy most erőteljesebben átlépjünk, jóval erőteljesebben a fix irányba.
(16.30)
Hát ha ilyen a felvetés, akkor én azt is elmondhatnám, hogy a személyi jövedelemadóban sem teljesen érthető, hogy miért nem lineáris az adó. Úgyhogy ha ilyen irányba megyünk, akkor ez ide is elvezethetne.
Na most, az a nagy baj, a mondandómnak a másik fele ez lenne, hogy hiába érzem úgy, hogy szimpatikusabb a mi javaslatunk, ma már egy bizottsági javaslat alapján rég nem ennél a javaslatnál tart az előterjesztő, hanem egy teljesen más konstrukciót alkalmaz. A 4500 helyett 1800-at vet ki és ugyan ezerszer elmondja, hogy rengeteg baj van a járulékbeszedéssel és sok probléma, nemhogy a 42,5 százalékkal 41 százalékra csökkenti a járulékot, hanem még tovább lép előre a 39 százalékhoz. Ezt nehezen tudom elképzelni, mert ez egyszerűen nem jobb konstrukció.
Az előbb már elmondtam, hogy 51 ezer forintig minden jövedelem esetében nő a tb-járulék, és itt egy konkrét példával szeretném érzékeltetni, egy 30 ezer forintos havi jövedelmet alapul véve, hogy mennyire csalóka az 1800 forint és a 3,5 százalékos kulcsnak az alkalmazása. 30 ezer forintos jövedelem esetében az 1800 forint éppen 6 százalékos kulcsnak felel meg. Ha ezt hozzáadjuk a 39 százalékhoz 45 százalékos tb-járulékkulcsnál kötünk ki. Én - lehet, hogy nagy baj, hogy olyan körzetben vagyok országgyűlési képviselő, ahol - hogy mondjam -, az Alföldnek egy olyan részén, ahol elég sok probléma van, nagyon sok a nehéz körülmények között dolgozó vállalkozás is -, én úgy érzem, hogy a 30 ezer forintos példa nem egy kiragadott, fals gondolat és nem a minimálbér körül van, mert annak épp a duplája, ezért nagyon valósnak érzem és nagyon valósnak. Az igaz, hogy nem a munkavállalót terheli, a munkáltatót terheli. De a munkáltató ezt át fogja vezetni valamilyen más konstrukciókon, mert nehezen képzelhető el, hogy a 42,5 százalékos járulékkal szemben most 45 százalékot kell majd beszedni. Ez a 45 százalék rendkívül magas. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez még most 2 százalékkal, a 30 ezer forintot kereső embernél 2 százalékkal még magasabb a 4500 forintos fix összeget alkalmazó változathoz képest is. És ahhoz, ugye, 41 százalékos kulcs kapcsolódik. Én nem hiszem, hogy egyszerűen mi ezt szeretnénk megvalósítani. Hangsúlyozni szeretném, egyetértek azzal, hogy egy fix összeget be kell vezetni. Egyetértek a járulékok kiszélesítésével, és minden ilyen lépéssel egyetértek, de nem tudom, hogy miért kell nekünk üldözni, hogy most már nem elég, hogy 42 százalékról 41 százalékra visszük a járulékot, hanem tovább visszük ezt 39 százalékra, és most akkor őrült mértékben terheljük lentebb pedig a vállalkozásokat. Ezt nem tudom elképzelni. És hangsúlyozni szeretném, nem alacsony jövedelműekről van szó, hanem az 51 ezer forint megfelel, ha jövő évben 17 százalékos reálbér-növekedés bekövetkezik, még akkor is megfelel az átlagkeresetnek.
Ha hozzávesszük, hogy ott vannak alacsony jövedelműek egy munkáltatónál és vannak közepes jövedelműek, akkor nagyon sok magas jövedelmű embernek kell lenni annál a munkáltatónál, hogy a járulék ne növekedjen. Szerintem jelentősen növekedni fog és nem biztos, hogy ezt akarjuk egyszerűen.
(Az elnöki széket dr. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Na most, nyilván a javaslatunk megint oda köt ki, amire az előbb is utaltam, tehát a társadalombiztosítást érintően azt a 15 százalékos járulékot 16 százalékra szeretnénk növelni, ezzel a 39 százalék 40 százalékra módosulna, és ennek a terhére vagy ebből adódóan az 1800 forintos értéket csökkenteni tudnánk. Erre vonatkozóan tettünk több javaslatot.
Én tisztelettel kérem a bizottságokat és az előterjesztőt, hogy gondolják át még egyszer ezt a konstrukciót, mert nekünk nemcsak egy elméletet kell megvalósítani, hogy valahol igazolhassuk, hogy a tb-járulék százaléka mennyivel csökkent, hanem abból a gyakorlati helyzetből kell kiindulni, amiben pillanatnyilag most vagyunk és a munkavállalók, munkáltatók jövőre is lesznek.
Köszönöm.
