FEDOR VILMOS
FEDOR VILMOS
FEDOR VILMOS (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hatéves mulasztást pótol a törvényhozás, amikor a törvényalkotás szándékával napirendjére tűzte a társadalmi szervezetek ingatlanhasználatának jogi rendezéséről szóló törvényjavaslatot.
Az ingatlanhasználat rendezéséről, mégpedig végleges rendezéséről beszélünk, hiszen az e tárgykörben hat esztendővel korábban született törvény átmeneti szabályokat fogalmazott meg. Az 1990. évi LXX. törvény az akkori kormány és parlament szándékai szerint ugyanis még 1990. évre a végleges szabályozás igényét is meghatározta. Sem akkor, sem az azt követő években a törvény nem született meg, jóllehet, 1992-ben voltak erre próbálkozások, történtek e tárgykörben egyeztetések a pártok között.
Fontosnak tartom, hogy az 1990-ben alkotott törvény legfontosabb vonásait felidézzem most, a törvényjavaslat általános vitájának megkezdésekor. Azt hiszem, egyetértünk abban, hogy az alaptörvény, jellegét tekintve, az úgynevezett rendszerváltó törvények közé sorolható. Rendszerváltó jellegét adja, hogy megszüntette az európai joggyakorlattól teljesen eltérő és egyfajta szocialista tulajdonjogként értelmezhető kezelői jogot, s tette ezt azzal a szándékkal - és ez a rendszerváltó jellegre utaló másik vonása -, hogy új alapokra helyezze az ingatlanvagyon hasznosítását. Ez a szándék azonban nem valósult meg a korábban már említett okok miatt.
Volt ugyanakkor a törvénynek egy nagyon fontos megállapítása, hogy tudniillik a törvény a kezelői jogot vagyonértékű jogként ismerte el, hiszen helyette egy másik típusú vagyoni jogot, az ingyenes használati jogot biztosította a társadalmi szervezetek számára. Ez nem bizonyít mást, mint azt, hogy az első szabadon választott Országgyűlés nem elvenni akarta az ingatlanokat a társadalmi szervezetektől, hanem szabályozni azok használatát oly módon, hogy figyelembe veszi a rendszerváltozást követően kialakult és a társadalmi szervezetek működését is érintő változásokat.
Nos, mint mondtam, a végleges rendezés hat éve várat magára. Ennek következményeként a társadalmi szervezetek teljes bizonytalanságban működtek és működnek ma is. Ugyanakkor az a nagyértékű vagyon, amit az ingatlanok jelentettek, folyamatosan pusztult. Hiszen sem az államnak nem volt pénze, a használó társadalmi szervezeteknek pedig sem pénzük nem volt, sem érdekük nem fűződött az ingatlanok felújításához.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezt figyelembe kellett venni akkor, amikor egy esztendővel ezelőtt elkezdtük az önök előtt fekvő törvényjavaslat előkészítését. A szakmai tervezetet a pártok 16 alkalommal vitatták meg, végül négypárti támogatással került a tisztelt Ház elé. A törvényjavaslatot folyamatosan egyeztettük az érintett minisztériumok szakértőivel és több társadalmi szervezet képviselőjével is.
A javaslat részletesen és teljes körűen szabályozza az ingatlanhasználatot. Megszünteti az ingyenes használati jogot, s helyébe az alaptevékenységhez szükséges mértékig tulajdonjogot biztosít. Ezzel lehetővé teszi azt, hogy a társadalmi szervezetek, pártok működésükhöz szükséges és az infrastruktúra fontos részét képező ingatlanhoz jussanak. Ugyanakkor bérleti jogot biztosít a használó társadalmi szervezetek számára az irodahelyiségeken felüli, de az alaptevékenységük folytatásához szükséges ingatlanokra. Egy példával szeretném ezt alátámasztani. Ilyen például a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ingyenes használatában lévő Planetárium.
A törvényjavaslat lehetőséget biztosít arra, hogy pályázat útján egy, a demokrácia szabályai szerint létrehozandó bizottság döntésével egyéb társadalmi szervezetek, alapítványok is ingatlanhoz jussanak, olyanok, amelyek ma egyáltalán nem rendelkeznek ingatlannal, hiszen többségük 1990 után alakult.
Fontos vonása a törvénynek, hogy biztosítani kívánja megfelelő szankciók alkalmazásával is azt a követelményt, hogy az ingatlanok a jövőben is társadalmi célokat szolgáljanak. Ugyanakkor a társadalmi szervezetek alapműködéséhez nem köthető ingatlanokat, melyek igen nagy részét képezik az ingatlanvagyonnak, a törvényjavaslat a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság által hasznosítandó vagyoni körbe helyezi, s bevételéből forrást teremt társadalmi szervezetek támogatására.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy jelentőségű törvényjavaslatot tárgyalunk, olyan törvényjavaslatot, melyre joggal figyel a közvélemény, amely örökösen hírértékkel bír a sajtó számára. Éppen ezért fontos, hogy a hatéves mulasztást pótoljuk, s tegyük mindezt valamennyi érintett számára megnyugtató módon. Meggyőződésem, hogy e törvényjavaslat ezt a célt szolgálja. Köszönöm szépen. (Általános taps.)
