PALLAG LÁSZLÓ
PALLAG LÁSZLÓ
PALLAG LÁSZLÓ (FKGP): Tisztelt Képviselőtársaim! Jogos a felvetés, és az, hogy hatéves elmaradás az, amit pótolni kellene.
(20.10)
Ha a Független Kisgazdapárt is abban a helyzetben lenne, mint az MSZP, hogy a korábbi törvények, rendeletek értelmében az ingyenes használati jog a birtokukban van, és birtokunkban lenne, akkor nyugodtan mondhatnánk azt, hogy akkor mi is támogatjuk ezt a törvénytervezetet, és elképzelhető, hogy esetleg a Kisgazdapárt is aláírta volna. De mivel rendezetlen az ingyenes használati jog kérdése '90 óta, a pártok részéről általában - egy párt részéről rendezett egységesen, az MSZP részéről -, és korábbi próbálkozások, kezdeményezések sem hoztak eredményt, a Kisgazdapárt álláspontja az, hogy nem szabad, nem javasoljuk tulajdonba adni a társadalmi szervezeteknek az ingatlanokat, és itt elsősorban a pártokról beszélek, hanem a választások után a választási eredményeknek megfelelően kell biztosítani a pártoknak az ingyenes használati jogot. Voltak korábban példák, mondjuk elutasítandó példák - a Fidesz-, az MDF-székház értékesítése -, ami mind a mai napig is nyitott és rendezetlen kérdés.
Hogy miért tartjuk fontosnak azt, hogy rendezve legyenek a társadalmi szervezetek ingatlankérdései, ezen belül a pártok működési feltételéhez szükséges ingatlanok kérdése? A fontosságot tulajdonképpen az alkotmány határozza meg, amely úgy mondja ki, hogy a köztársaságunk alapja a többpárti parlamentáris demokrácia. Ahhoz, hogy a pártok működni tudjanak és az egészséges, normális egyensúly meglegyen, ahhoz a feltételt is biztosítani kellene.
Tehát ez a törvény tulajdonképpen az állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szól. Azonban a pártoknak, és ha szabad azt mondanom, hogy csak a Független Kisgazdapártról beszélek, nagyrészt nem állami tulajdonban vannak az általuk használt ingatlanok, és nem ingyenes használatban vannak, hanem bérleti jogviszonyban. És fogok majd példát is mondani arra, hogy korábban hiába próbálkoztunk ezt a kérdést rendezni, bizonyos értelmezési differencia lépett fel, például abban a vonatkozásban, hogy mi számít ingatlankezelő szervnek.
Én Békés megyében lakom, Békéscsabán például, mivel az a megyei művelődési központ, ahol a megyei szervezetünk működik, a megyei tanács kezelésében volt, nem számít ingatlankezelő szervnek, holott egy sor ingatlant kezelt. Korábban így nem kerülhetett ingyenes használatba, és igen kemény összegeket határozott meg május óta ez az intézmény azért a területért, amit használunk. Vagy például Békés városában '95-ben hiába próbáltuk elérni azt, hogy a költségvetési üzem kezelésében lévő ingatlanra kapja meg az ott működő szervezet a használati jogot.
Érdekes álláspontot képvisel maga a vagyonkezelő megyei szervezet, amely úgy értelmezi, és ebben kikérte a földhivatal véleményét, kikérte más hivatal véleményét is, hogy csak az ingatlankezelő vállalat számít ingatlankezelő szervnek. Ezek szerint Békés megyében csak Békéscsabán volt ingatlankezelő vállalat, ezek szerint akkor a többi településen sehol sem lehetséges az, hogy a párt használatában lévő ingatlanok mondjuk ingyenes használati joggal a párthoz kerüljenek. Hiába fordultunk a Belügyminisztériumhoz abban az időben, hiába próbálkoztunk a vagyonkezelőn keresztül, összesítve leadtuk a vagyonkezelőnek az év elején szintén a párt által használt ingatlanok kérdéskörét. Továbbra is fennmarad az a helyzet, hogy tulajdonképpen a Kisgazdapárt használatában lévő ingatlanok nincsenek állami tulajdonban, és nincsenek ingyenes használati joggal átadva nekik. Tehát így tulajdonképpen ez a törvény egy szűkebb csoportnak fogja biztosítani a tulajdonhasználatot, ugyanis továbbgondolva mindig visszakanyarodnak a korábbi rendeletek ahhoz, hogy mivel ingatlankezelő szerv kezelésében nem volt, így nem kapja meg.
A korábbi három törvény, ami foglalkozott tulajdonképpen a pártok dolgaival, a '89. évi XXXIII. törvény a pártok működéséről, gazdálkodásáról, elhelyezéséről nem szól. A '90. évi LXX. törvény a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről, ingyenes használatáról. És a '91. évi XXXIII. törvény pedig megintcsak nem úgy foglalkozik a kérdéssel, hogy mondjuk a pártok vagy a társadalmi szervezetek elhelyezése meglegyen, hanem tulajdonképpen mi kerüljön önkormányzati tulajdonba, és mi ne kerüljön önkormányzati tulajdonba. Hiába használtuk mi '89-től például abban a megyei művelődési központban a helységeket, és a '91. évi törvény életbelépésekor is használtuk, nem kaptuk meg ezeket a lehetőségeket. Holott ezek az ingatlanok tulajdonképpen a tagjaink által épített egy mázsa búzai részjegyből épültek, és '48-'49-ben, amikor az államosítások voltak, ezeket szó szerint elvették, az ott lévő felszereléseket széthordták, és tudok olyanról is, hogy ezek a vagyontárgyak a későbbiekben magántulajdonba kerültek.
Tehát ha jogalapot keresünk ahhoz, hogy a pártok mondjuk ingatlanhoz jussanak, azt hiszem, a Kisgazdapárt lenne az egyik, amelyik jogalappal rendelkezik, mert élnek még azok a tulajdonosok, akik felépítették ezeket az épületeket. Ugyanakkor városonként olvasókörök, könyvtárak, együttesen tevékenykedett a gazdakör, a kisbirtokos egyesület, a Kisgazdapárt, és ezek komoly vagyonnal rendelkeztek. De hát a reprivatizációját utasítva gyakorlatilag ez így nem kerülhetett elő.
De most sem látjuk megoldottnak ezen törvényjavaslaton keresztül azt, hogy rendezve lesznek a kívánalmak szerint a pártok által használt ingatlanok. Az aránytalanságok óriásiak. És kénytelen vagyok megemlíteni, nem azért, mert sokallom, tegyük fel, az MSZP által használt ingatlanok összességét, hanem azt, hogy arányaiban a Kisgazdapárt ingatlanai is nagyon szűkösek. Például Békéscsabán az MSZP összesen 1589 négyzetmétert használt három-három helyen, míg a Kisgazdapárt 53-58 négyzetméterért fizet 58 ezer forint bérleti díjat. És mind a megye, mind a városi szervezet 58 négyzetméteren két helyiségben működik.
Aranyosan integet és mutogat képviselőtársam, de tulajdonképpen nem kérünk mást, mint esélyegyenlőséget és arányosságot. És ezt, azt hiszem, jogosult kérni minden párt, hogy ezt megkapja, és ez meglegyen ahhoz, hogy működni tudjon. Ugyanakkor ne legyen kitéve a parlamenti párt az önkormányzatok kénye-kedvének a döntések során, hanem legyen ez úgy rendezve törvényileg, hogy mondjuk minimum a parlamenti pártok, amely az alkotmányosság működéséhez kell, hogy működjenek, kapják meg azt a működési feltételt, amit igényelnek. És ami nagyon lényeges, hogy a működő pártok kapják meg. Mert az, hogy nevükben működnek pártok és ingatlanok vannak településenként mondjuk használati joggal, és a környéken nem működik párt, de megvan, sőt bérbe ki van adva, erre is tudnék számtalan példát mondani adott esetben. Amikor ezért szóltunk és ezt felvetettük, akkor el lett utasítva.
Vagy például akkor még '89-ben tanácsi költségvetésből lett rendbe hozva 2 millió forintból egy olyan MSZP-ingatlan, amiben azóta is működik úgy az a városi szervezet, hogy együtt a bíróság épületében, együtt a földhivatallal, ami alapvetően szabálytalan, és ami alapvetően megengedhetetlen.
(20.20)
Ugyanakkor azon a településen a Kisgazdapárt kapott egy olyan romos helyiséget, amit saját költségen, saját erőből rendbehoztak, és azóta is legalább kétszer el akarták venni. Akkor felvetődik az, hogy társadalmi szervezetek birtokában vagy kezelésében vannak olyan üresen álló ingatlanok, amikről nem tudjuk, hogy a használói vagy a kezelői kik, vannak-e, állnak-e mögöttük. Számtalan olyan ingatlannal találkoztam a megyében, ami - a törvény elfogadása után egyenesen következik, hogy - privatizáció felé, magánkézbe kerülne később, tegyük fel, a törvény által meghatározottak szerint az az ingatlan vagy az az ingatlanegység.
A Kisgazdapárt álláspontja szerint ezen rendezetlenségek miatt nem volna szabad így ezt a törvényt elfogadni, hanem valójában biztosítani úgy a feltételrendszert a parlamenti pártok működéséhez, hogy tényleg az alkotmányos működésnek megfeleljenek a parlamenti pártok. Így tehát a Kisgazdapárt ezt nem javasolja elfogadásra, sőt azt javasoljuk, hogy ezt vonjuk vissza, és előzőleg rendezzük azokat a kérdéseket, amiket felsoroltam ahhoz, hogy valójában eredménye legyen ennek az előterjesztésnek. Köszönöm szépen.
