TÓTH KÁROLY
TÓTH KÁROLY
TÓTH KÁROLY (MSZP): Elnök Úr! Képviselőtársaim! Szeretném mondani, hogy nemcsak meghallgattuk, hanem még néhány dologra szeretnék is reagálni, és pontosan ezért nem két percben kértem, hogy ne kelljen lesni a táblát, hogy belül vagy kívül vagyunk, néhány gondolatot szeretnék mondani.
Az első: azért is nagyon fontos rendezni, mert ez közel sem csak a hat parlamenti pártról szól, hanem nagyon fontos társadalmi szervezetekről is. Ez az első, amit nagyon fontosnak tartok.
Nagyon nem szeretném, vagy nagyon nem szeretném személy szerint is, ha leegyszerűsítenénk a problémát a hat parlamenti párt ingatlanügyének megoldására.
Második: azt mondta, hogy a politikában pozitív diszkrimináció nem helyes, és egyébként sincs rá példa, gyakorlat, rossz utat járunk. Én úgy gondolom, hogy amikor elkezd építkezni egy társadalom, egy új modellt elkezd építeni, akkor igenis, az elmúlt időszak alatt felgyülemlett értékekből azoknak a szervezeteknek, azokra az ügyekre, amelyeket fontosnak tart, ilyen típusú támogatást ad. És most megint nemcsak a pártokra szeretnék utalni.
Szeretném elmondani, hogy ez a parlament és az előző parlament is fontosnak tartotta, rendszeresen megerősíti, hogy például a kamaráknak központi szerepet szán, tehát meg kell teremteni azokat a feltételeket, ingatlanfeltételeket is, hogy nyugodtan tudják végezni a munkájukat, tulajdonba, használatba kaphassák.
De ugyanígy mondhatnám, közösen fogadtuk el, ha jól emlékszem, azt a törvényt, amely lehetővé fogja tenni sportingatlanoknak sportegyesületekhez való kerülését. Tehát van példa a pozitív diszkriminációra, és én úgy gondolom, hogy ebből a szempontból egy átalakuló, többpárti társadalom építésénél legalább olyan fontos szerepe van ezt a többpárti demokráciát építő vagy arra alapozó pártoknál is.
A másik, amit szeretnék mondani: nagyon szeretnék eloszlatni egy félelmet, Pallag képviselőtársam. Ez a törvény nem arról szól, hogy aki ma ingyenes használatban van egy ingatlanban, az tulajdonába kerül. Ez a törvény nem erről szól. Súlyos tévedés azt gondolni, hogy ez a Szocialista Pártnak, ahogy ön mondta, valami rettenetes nagy lehetőség, hiszen neki ingyenes használata van, és ezek után tulajdonba kerül.
Ha elolvasta a törvényt nagyon figyelmesen, akkor tudhatja, hogy nem erről szól, nem jelent feltétel nélkül tulajdonba kapást, hanem pontosan csak azt jelenti, hogy valamiféle választási eredményhez - egy minimális korrekció mellett -, választási eredményhez kötve, ennek arányában juthatnak szerény mértékű tulajdonhoz, amelynek köre nem terjedhet a mai, ilyen típusú használaton túl.
Tehát tévedés lenne azt gondolni, hogy ez automatikus, hogy aki ma használja, azé a tulajdon. Nem! Pontosan erről szól a törvény többi része, azokról a szabályokról, elosztási mechanizmusról, ahogyan a parlamenti pártok, a szavazatokat elért pártok hozzá tudnak jutni a választási százalékok ismeretében.
(20.40)
Szeretném azt is elmondani - és innentől kezdve Békés megyében, Békéscsabán maradnék néhány mondat erejéig -, ebben is féligazságokkal nehezen tudunk előrejutni. A teljes igazság a következő, hogy azok a pártok, amelyek Békéscsabán is a parlamenti választásokon bejutottak, ahol nem ingyenes használat van, ott az önkormányzat döntéséből, hosszú távú döntéséből ingyenes bérleti díj. (sic!) Tehát önkormányzat bérli, de nulla forint bérleti díjat fizetnek. Szeretném elmondani, hogy ez alól a Kisgazdapárt ominózus épülete sem kivétel, két vonatkozásból. Ön is ott volt, amikor meghoztuk azt a döntést, amelynél a Kisgazdapárt városi szervezetének 148 négyzetméterre meghatároztuk ezt az ingyenes bérletidíj-lehetőséget nulla forint bérleti díjjal, és szeretném pontosítani, az egy másik dolog, hogy - nem a döntéshozók felelősségéből - ennek ma még csak egy hányadát tudták konkrétan használatba venni, de a döntés megszületett, semmiféle diszkrimináció nem volt a Kisgazdapárttal szemben.
A másik, szeretném elmondani, hogy ha egy ingatlanrészen belül valaki fizet valamennyit, az nem feltétlenül bérleti díjat jelent, hiszen az önkormányzat egyetlen pártnak sem adott úgy ingatlant, irodát, hogy a rezsiköltségeket ne kelljen fedezni. Most ahol egy osztatlan épületen belül van egy párt, bizony a rezsiköltséget fizetni kell, és lehet, hogy ez volt az a 20 ezer forint, amit ténylegesen fizettek, az ön által említett 58 ezer forintról legjobb információim szerint nem túl gyakran történt még befizetés. (sic!) Ha tévednék, ez az önök dolga, nem az enyém. Csak zárójelben, csak anekdotaként jegyzem meg, hogy amikor 1990-ben is helyi önkormányzati tagként valamennyi olyan párt Békéscsabán, aki igényelt irodát ingyenes használatra vagy ingyenes bérleti díjjal az önkormányzattól, pont az önök pártjának megyei elnöke volt az - de ezt igazán csak zárójelben mondom -, aki úgy ítélte meg, hogy a kezdeti időszakban sokkal szerencsésebb, ha az ő lakásának néhány helyiségét veszi ki a Kisgazdapárt, vélhetően ingyenes használatra. Ha nem ingyenes volt, ezt önök tudják, nem én, de ingyenes használatra a saját lakásánál vett, akkor is felajánlva volt, hogy városi szinten lehet használni. (sic!)
Tehát összegészében én úgy gondolom, hogy két fontos részről van szó. Egyrészt tartalmilag indokolt, mert a társadalmi szervezetekről is szól. Ez a pozitív diszkrimináció nem példa nélküli, hanem minden olyan esetben megtörtént - parlamenti döntéssel -, amelyek a parlament megítélése szerint is fontos célokat szolgálnak. Talán ebből a szempontból érthető, hogy miért terjed egy további lépésre. A másik, ami fontos elem volt - úgy gondolom, csak összegzésként -, hogy ez a jelenleg ingyenes használatban lévők a választási eredmények (sic!), és nemcsak a parlamenti pártok, hanem társadalmi szervezetek tulajdonába is kerülhetnek, pont azért, hogy hosszú távra stabilizálják, kiszámíthatóvá tegyék a működési feltételeket, mert úgy gondolom, hogy hosszú távra számíthatunk, hogy lehet, hogy más-más szavazati aránnyal, de ezek a parlamenti pártok érdemi tényezői lesznek a magyar közéletnek.
Köszönöm szépen.
