DR. PETŐ IVÁN
DR. PETŐ IVÁN
DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A dolgok jelenlegi állása szerint két, egymástól elválasztható kérdés fontos ebben az ügyben.
Az egyik - természetesen - maga a konkrét ügy, amely kivizsgálásának nyilván nem a befejezéséről beszélhetünk, hanem csak egy állomásáról a meghozott személyi döntések kapcsán. Nyilvánvaló - és úgy tűnik, ebben egyetértés van -, további vizsgálatokra van szükség a lehetséges színtereken, amelyeknek nyilván további konzekvenciái lesznek. A vizsgálatok egy fontos színtere a parlament, ahol két szinten is folyik a vizsgálat - úgy tűnik, két szinten is folyni fog a vizsgálat -, egyrészt az alkotmányügyi bizottságban, másrészt a parlament által létrehozandó vizsgálóbizottságban.
Az SZDSZ parlamenti frakciója mindkét vizsgálatban természetesen részt vesz. Olyannyira sürgősnek és fontosnak tartjuk, hogy az utóbbi, még meg nem alakult bizottságba már kiválasztottuk azt a két tagot, aki frakciónkat képviseli. Ennek kapcsán szeretném jelezni - nem mintha ez külön érdem lenne, de tényszerűen érdemes ismertetni -, hogy ennek a parlamentnek vizsgálati ügyekben sokkal több lehetősége van - szerencsére -, mint az előző parlamentnek. Talán emlékeznek képviselőtársaim, hogy az előző parlamentben semmilyen olyan vizsgálati lehetőséget nem teremtettek, ami hasonló ügyekben a parlament vizsgálódását lehetővé tette volna. Nem érdem, hogy a mostani többség megteremtette azt a lehetőséget, hogy bizottsági vizsgálat, meghallgatás kezdeményezhető legyen, megteremtette azt a lehetőséget, hogy a parlament kisebbsége önmaga is elég arra, hogy országgyűlési vizsgálat induljon. Ez helyes, és - még egyszer mondom - önmagában ez nem érdem.
Tehát az első fontos elem az ügy kapcsán az, hogy ezt az ügyet alaposan ki kell vizsgálni, és a szükséges konzekvenciákat, személyi konzekvenciákat és egyéb konzekvenciákat meg kell állapítani.
A másik kérdés nyilvánvalóan egy ennél sokkal átfogóbb kérdés: milyen tanulságai vannak ennek az ügynek? Magyarul megfogalmazva, világosan megfogalmazva: mit kell tennie a magyar Országgyűlésnek, mit kell tenni a kormányzatnak, a kormánykoalíciónak, hogy többet ilyen ügyek ne fordulhassanak elő?
Az első - természetesen - az ügyhöz közel eső tétel: a belterületi földek, illetve az önkormányzatoknak járó juttatások ügye. Nyilvánvaló, hogyha ez az ügy rendezett lenne, rendeződött volna, akkor nem teremtődött volna lehetőség ilyenfajta alkudozásra, mint amilyen sajnos most a felszínre került. Két, egymástól elkülöníthető ügyről is van szó, és nyilvánvalóan valamilyen módon mindkét ügyben döntést kell hozni mihamarabb, hogy ez a fajta tárgyalás vagy alkudozás leálljon.
Egyrészt a belterületi földek ügyéről van szó, amely még az előző kormány ideje alatt született döntés, másrészt az energetikai privatizáció nyomán fölmerült önkormányzati követelésekről, illetve az önkormányzatoknak tett ígéretekről van szó. Mindkét ügyet mihamarabb le kell zárni.
A másik - ennél távolabbra mutató ügy -, ami következményként adódik, az nyilvánvalóan a privatizáció átláthatóságának ügye, amely szlogenszerűen sokszor megfogalmazódik, azonban úgy tűnik, közös nevezőre ebben az ügyben meglehetősen nehezen jutnak a parlamenti pártok. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy volt egy kezdeményezés a parlamentben a privatizáció kivizsgálására; ez a bizottsági elnöki poszt, a jelölt személy körüli huzavona miatt nem jöhetett létre ez a bizottság - és ez nem a kormánypártok felelőssége. Azért mondtam azt, hogy úgy tűnik, ebben az ügyben a parlament egészének kell nyilván a tanulságokat levonni.
Az egyik, a privatizációval kapcsolatos tanulság nyilvánvalóan az, hogy nem elég, sőt nem lehetséges személyi garanciákat ebben az ügyben megfogalmazni - intézményi, törvényi garanciákra van szükség. Ennek jegyében kerül a jövő héten - egyebek között nyilván ez csak egy elem - az SZDSZ parlamenti frakciója által már a nyár előtt benyújtott, a privatizációs törvényhez készült módosító indítvány, amely a privatizáció ismert folyamatai alapján - még ennek az ügynek az ismerete nélkül - fogalmazta meg a maga javaslatait.
A másik - és alapvető kérdés - a politikai gazdaság összefonódásának megállítása, az átláthatóság biztosítása ebben az ügyben, és itt megintcsak fontosnak tartom kiemelni, az összeférhetetlenségi (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) törvény mihamarabbi meghozatala, mint ennek az ügynek a legfontosabb kezdő eleme.
Végezetül egyetlen mondatot engedjen meg, (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) elnök úr. Az egész parlamenti demokráciát érintő kérdésről van szó, amelyben minden parlamenti pártnak felelőssége van, és ennek jegyében kell eljárnunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
