DR. SZÁNTÓ MIHÁLY
DR. SZÁNTÓ MIHÁLY
DR. SZÁNTÓ MIHÁLY, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/2812. számú törvényjavaslat egy olyan szakterület törvényi szabályozását tartalmazza, ami a mindennapi életben nem mindig látványos és kézzelfogható. Fontosságát és szükségességét sokszor csak akkor érzékeljük, ha a hiányát tapasztaljuk.
Nyugodtan állíthatjuk, hogy egy nagyon lényeges infrastrukturális ágazat alapvető szabályairól kell most döntenünk, hiszen a földmérők és térképészek nem öncélúan tevékenykednek, hanem mindig valamilyen egyéb cél megalapozása érdekében végzik munkájukat, legyen az ingatlan-nyilvántartás, műszaki tervezés és kivitelezés, oktatás, térinformatika vagy a hadsereg irányítása, és még sorolhatnám tovább.
Ezért nagyon lényeges az, hogy legyen az országnak megbízható alapponthálózata, legyen pontos és megfelelő tartalmú hagyományos és digitális térképe. Ez a törvényjavaslat alapvetően ennek érdekében készült el.
A miniszter úr expozéjában kifejtette, hogy melyek azok a körülmények, amelyek szükségessé és időszerűvé tették a földmérési és térképészeti szakterület új, törvényi szintű szabályozását. Az előterjesztőkkel folytatott konzultáció és a mezőgazdasági bizottságban lefolytatott vita tapasztalatai alapján nyugodt szívvel mondhatom, hogy a törvényjavaslat kidolgozói nem voltak könnyű helyzetben, hiszen a tulajdoni reform végrehajtásának és egy minőségváltást jelentő technológiai váltásnak vagyunk a kellős közepén.
A számítógépen kezelhető digitális térképek létrehozására gondolok, ami alapvető fontosságú, és egyre inkább elterjed a térinformatikai rendszerek megvalósításához. Sem a jogi, sem a műszaki környezet nem nevezhető még kikristályosodottnak. Ilyen körülmények között nem könnyű feladat időtálló, a jövőt megcélzó, de a mai igényeknek feltételeknek és lehetőségeknek egyaránt megfelelő törvényt alkotni.
Talán az eddig elmondottakból is kiderül, hogy egy kifejezetten szakmai jellegű törvényjavaslatról kell ma véleményt mondanunk, és határozni egy olyan törvényjavaslatról, amely nélkülözi a politikai felhangokat és a lobbyérdekeket. Nyilván ezért is döntött úgy nagy többséggel a tisztelt Ház, hogy élve a Házszabályban biztosított lehetőségével, kivételes eljárásban tárgyalja meg az előterjesztést.
E rövid bevezető után engedjék meg, hogy beszámoljak a bizottsági tárgyalás során elhangzottakról.
Tisztelt Ház! A mezőgazdasági bizottság 1996. október 2-i ülésén megvitatta a T/2812. számon beterjesztett, a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényjavaslatot, és határozott a törvényjavaslathoz beterjesztett módosító indítványok bizottsági támogatásáról, illetve elvetéséről.
Az ülésen a kormány képviseletében megjelent előterjesztő ismertette a törvényjavaslat célját és a legfontosabb tartalmi elemeit. Az általános vitában dr. Kertész Zoltán képviselő úr arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényjavaslat meglehetősen sok kötelezettséget ró az állampolgárokra.
Kétségtelen tény, hogy az ismét földtulajdonosokká vált állampolgároknak nemcsak tűrni, hanem a lehetőségekhez mérten védeniük is kell az ingatlanukon létesített földmérési alappontokat. Ez azonban az ő érdekük is, hiszen csak ezek segítségével lehet a térképezést elvégezni, s adott esetben egy új földrészlethatár töréspontjait kitűzni.
Az alaptérkép készítésével kapcsolatos határpont-megjelölési kötelezettség pedig éppen azt a célt szolgálja, hogy az új, a jelenleginél nagyobb pontossággal készülő térképekre a valós tulajdonviszonyoknak megfelelően kerüljenek földrészleteket határoló vonalak.
(17.50)
Kertész képviselőtársam a földmérési és térképészeti adatszolgáltatás díját is kifogásolta, megemlítve az adatokat sokszor igénybe vevő, de rossz anyagi helyzetben lévő önkormányzatok terheit.
A bizottság azon van, a képviselő úrral egyetértésben elfogadta az előterjesztő érveit, miszerint egyrészt a díjbevételt a szakigazgatás az állami alapadatok előállítására fordítva visszaforgatja az ágazat költségvetésébe, másrészt az 1995. évi adatigénylési számok nem támasztják alá a túlzott megterheléssel kapcsolatos félelmeket.
A képviselői módosító indítványok benyújtására nyitva álló 21 napos határidőben 125 indítvány érkezett a törvényjavaslathoz. Ebből 70-et a kormánypárti, 55-öt az ellenzéki képviselők jegyeztek. A bizottság által támogatott indítványok száma 40, de az elutasított 70 módosító indítvány jelentős része is tartalmazott a törvénybe beépíthető gondolatokat. Ezek vagy egy már elfogadott indítvány részeként, vagy a bizottsági módosító javaslatként kerülhetnek a törvénybe.
Mint már korábban említettem, ez egy szakmai törvény, ami a módosító javaslatokban is visszatükröződött. Mind a kormánypárti, mind az ellenzéki padsorokból érkezett javaslatok egyértelműen a jobbítás szándékával születtek, és koncepcionálisan nem kérdőjelezték meg a törvényjavaslat alapelemeit. Ezt akár természetesnek is vehetnénk, figyelembe véve azt, hogy az előterjesztő a kodifikációs munka során nemcsak a kormánypártokkal, hanem az ellenzéki pártokkal is folytatott egyeztetést.
Amint azt a miniszteri előterjesztésben is hallhatták képviselőtársaim, vita volt abban a tekintetben, hogy ez a törvényjavaslat csakis az állami földmérési és térképészeti tevékenységet szabályozza, vagy sem.
A bizottság által is támogatottan a javaslatban a legnagyobb teret az állami alapfeladatok és állami alapmunkák kapták. Azon belül is a tulajdonláshoz fűződő jogokat közelről érintő állami földmérési alaptérképek készítésének és felhasználásának szabályozásán van a fő hangsúly. Lényeges azonban, hogy a sajátos célok érdekében végzett szaktevékenységi, jogosultsági és szakképzettségi feltételei az egész szakmára vonatkozzanak.
Bár az említett javaslatát a bizottság nem támogatta, itt szeretnék köszönetet mondani módosító indítványaiért Hegyi Gyula képviselőtársamnak. A nyelvhelyességi és a kodifikációs pontosító indítványok jelentős részét dr. K. Csontos Miklós képviselőtársam nyújtotta be, aprólékos munkájáért köszönet illeti. Javaslatainak egyharmad része valamilyen formában támogatásra talált az előterjesztésnél és a bizottságban is.
Nem támogatott a bizottság több olyan módosító javaslatot, mely tartalmilag részben vagy egészben elfogadható ugyan, ám helye nem a törvényben, hanem annak végrehajtási rendeleteiben van. Ezek közé sorolhatók dr. Szabad György képviselőtársam indítványai, aki a forgalomból kivont földmérési és térképészeti anyagok levéltári megőrzésére tett számos javaslatot.
Csak zárójelben jegyzem meg, hogy e szakterület képviselői a múltban is felelősségteljesen kezelték térképeiket és irataikat. Ha ez nem így lett volna, úgy a kárpótlási eljárásban nem lettek volna fellelhetők a forgalomból rég kivont kataszteri térképek, telekkönyvi betétek és birtoklapok.
Szintén köszönet illeti Sződi Imre képviselőtársamat, és a környezetvédelmi bizottság másik öt MSZP-s képviselőjét, akik alapos munkával sok jó, és a mezőgazdasági bizottság által elfogadásra ajánlott módosító javaslatot terjesztettek elő.
Az általam benyújtott javaslatok közül csak azt emelném ki, amelyik a hatályba léptetési idő meghosszabbítására vonatkozik. A bizottság is egyetértett azzal, hogy a megfelelő színvonalú végrehajtási rendeletek kidolgozásához, illetve a törvénnyel egyidejű hatályba léptetésükhöz az eredetileg megjelölt három hónapnál több idő szükséges.
Tisztelt Országgyűlés! Azzal a szilárd meggyőződéssel javasolja a mezőgazdasági bizottság a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényjavaslatnak, illetve a bizottság által támogatott módosító indítványoknak az elfogadását, hogy az jól fogja szolgálni a földmérő és térképész szakma, az állampolgárok, a mezőgazdaság, a honvédelem és a nemzetgazdaság egészének érdekeit. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
