HEGYI GYULA
HEGYI GYULA
HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Ház! Igyekszem minél rövidebbre fogni feladatom teljesítését, bár annyit szeretnék hozzátenni, hogy a földmérő- és térképésztársadalom számára természetesen ez a legfontosabb törvény, ami ebben a négy évben születik, úgyhogy e szakmához tartozók joggal várják, hogy a nekik hozott törvényt valamilyen minimális figyelemmel fogadja az Országgyűlés. (Zaj.)
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényjavaslat egy 1969-ben született, azóta többször módosított kormányrendeletet vált fel korszerű, a rendszerváltozáshoz és a piaci viszonyokhoz igazodó törvényi szabályozással.
A törvény alapvetően a földméréssel és a térképészettel kapcsolatos állami feladatokat szabályozza, noha kitér a szakmai tevékenység végzésével kapcsolatos egyéb feltételekre is.
Egy ország rendezett és civilizált működéséhez a gazdasági fundamentumon, valamint az erkölcsi és szellemi értékrenden kívül elengedhetetlenül szükség van jó közigazgatásra, igényes műszaki háttérre, és többek között megbízható földmérési és térképészeti rendszerre is.
A magyar földmérésnek és térképészetnek több évszázados múltja van, és a hatalmi és társadalmi viszonyoktól függetlenül mindig világos volt, hogy a földmérési és térképészeti tevékenység alapjainak megteremtéséről és fenntartásáról az államnak kell gondoskodni.
Lázár deák nevezetes, 1528-as térképe után a XVIII. századi Magyarországon már sor került az első katonai felmérésre, majd a múlt század második felében - a maga korában rendkívül korszerű - kataszteri térképek elkészítésére is. A magyar, német és egyéb nemzetiségű földmérőket összeforrasztotta a közös szakmai munka. Tevékenységükkel nagymértékben hozzájárultak egy modern, európai és polgári Magyarország megalapozásához, mégha itt, a tisztelt Házban nem is övezi nagy figyelem munkásságukat. Nem rajtuk múlott, hogy a XX. század történelme nem a mérnöki munka racionalitásának, pontosságának és tisztességének szellemében alakult, hanem elvakult ideológiák jegyében sodródott tragikus fordulatok között.
A magyar földmérő- és térképésztársadalom a történelmi viharok ellenére megőrizte szakmai tisztességét, és a lehetőségek határai között szolidaritását is. A trianoni békediktátum után gyorsan megszületett az önálló magyar földmérés és térképészet, a sztálinista fordulat után pedig komoly erőfeszítések történtek a szakmai értékek megmentésére és az ideológiai követelmények minimalizálására.
A hatvanas évektől a magyar földmérés és térképészet ismét fellendülésnek indult, ezen a területen a szakemberek többsége politikai és világnézeti ellentéteit félretéve mindig is egyet tudott érteni egymással a legfontosabb szakmai kérdésekben.
(18.00)
A '80-as és '90-es évek fordulóján a gazdasági változások következtében mind a földmérés, mind a térképkészítés és kereskedelem területén megjelentek a magánvállalkozások. Mindez különösen indokolttá teszi, hogy törvénnyel szabályozzuk a rendszerváltozás után is változatlanul megmaradó állami feladatokat, azokat, amelyek nélkül az örvendetesen virágzó magánszféra sem tudna boldogulni. Egy modern és civilizált állam elképzelhetetlen földmérési és térképészeti államrendszerek nélkül. Ezen a téren szerencsére nem az alapokról kell kiindulnunk, alapvetően jó rendszert örököltünk elődeinktől, amelyet csak korszerűsíteni kell a modern tudományos és technikai eredmények alkalmazásával.
Némi iróniával azt mondhatnám, már azzal is jó szolgálatot teszünk mi, politikusok a szakmának, ha békén hagyjuk őket, ha nem engedjük szétrombolni az alapponthálózatot, a térképi rendszereket, a földmérési és térképészeti igazgatást, és más hasonló szakmai értékeket. A törvény remélhetőleg hosszú időre és maradandóan szabályozza a földméréssel és térképészettel kapcsolatos állami feladatokat, a hozzájuk kapcsolódó szakmai feltételeket. Több mint 120 módosító indítványt nyújtottak be képviselőtársaim, ami jelzi azt, hogy e Házban - legalábbis a Ház egyik szakmai kérdésekkel is foglalkozó részében - van figyelem a téma iránt.
Befejezésül szeretném kinyilvánítani a Magyar Szocialista Párt megbecsülését a magyar műszaki társadalom - benne a magyar földmérők és térképészek - iránt, akik a rendszerváltozás forgatagában emberi és szakmai tisztességgel őrizték meg mindazokat a műszaki értékeket, amelyek függetlenek az ideológiai és társadalmi változásoktól.
Úgy hisszük, hogy a gazdasági problémák, a szellemi és erkölcsi értékválság közepette különösen tiszteletre méltó a magyar műszaki értelmiség szakmai helytállása és kitartása. Az MSZP soha sem azonosította magát a műszaki értelmiség elleni politikai kampányokkal, bár feltehetőleg mi is kevesebbet tettünk az elvárhatónál, a hazai műszaki értelmiség megbecsüléséért. Hisszük, hogy ezt a törvényt a földmérési és térképész szakma jelentős előrelépésként értékeli és őszintén kívánjuk, hogy a magyar földmérés és térképészet legjobb hagyományaihoz méltóan szolgálja továbbra is az ország modernizációját és civilizációs fejlődését. Nem köszönöm meg a figyelmüket. (Általános taps.)
