DR. MATYI LÁSZLÓ
DR. MATYI LÁSZLÓ
DR. MATYI LÁSZLÓ (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A bizottsági előadóknál számtalan esetben visszatért az adórendszer kiszámíthatósága, mint önmagában is egy komoly érték. Mégis úgy gondolom, hogy nagyon nagy hibát követnénk el, hogyha ezeket a törvényeket most nem hoznánk meg, mert úgy vélem, hogy a '96-ban életbe lépett személyi jövedelemadó törvénynél, illetve a társasági adótörvénynél ezek a törvénytervezetek sokkal jobbak.
Ha ezeket a törvénytervezeteket egy szóval akarnánk jellemezni, akkor az az egy szó az "adócsökkentő", és hogyha ezeket nem lépnénk meg, akkor változatlanul maradna a kettős adótábla. Mindannyian részesei voltunk annak, hogy milyen konfliktussal jár, megmaradna a kiegészítő adó a társasági adóban, és megmaradna az a tény, hogy a társadalom mintegy 30 százaléka a legmagasabb adókulccsal adózik.
Ettől az adócsökkentéstől, ettől a két törvénytől a következő hatásokat várjuk. Egyrészt nagyon fontos, hogy ennek egy antiinflációs hatása van, mert nem arra készteti a vállalkozókat, a munkaadókat, hogy a nominálbért növeljék, és ezzel juttassák a munkavállalókat egy jelentősebb reálbérhez, hanem az adócsökkentésen keresztül ugyanazokat a reálbérviszonyokat sikerül elérni.
Egy másik fontos hatása ezeknek az adócsökkentéseknek, hogy elősegíti, hogy a vállalkozóknál jelentősebb többletjövedelem maradjon, és elősegíti azt, hogy ez a többletjövedelem immár nemcsak a pénzügyi piacon, hanem lehetőleg a beruházások, a tényleges ipari beruházások területén is hasznosuljanak.
Itt hogyha részletesebben megnézzük a '96-os, eddigi statisztikai adatokat, azt láthatjuk, hogy a beruházások az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatás terén nőnek, ahol lemaradás van, az a központi és helyi önkormányzatoknál az infrastrukturális beruházások. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a jelenleginél sokkal több beruházásra van meg a pénzeszköz a jelenlegi vállalkozói szférában, és hogyha az okokat keressük, hogy ezek a meglévő pénzeszközök miért nem hasznosulnak beruházás formájában, és ezzel miért nem segítik elő a gazdasági növekedést, azt hiszem, két szempontot lehet elsősorban kiemelni: az egyik az örvendetesen csökkenő, de még mindig magas inflációt, a másik a nagyon komoly és magas adóterheket.
Hisz ahhoz, hogy egy vállalkozó beruházzon, az összes feltétel között van egy szubjektív elem, hogy akarjon beruházni. Hogy értelmét lássa annak, hogy beruház, hisz utána a realizált jövedelmeknek egy kisebb részét vonja el az állam, és ez számára sokkal kedvezőbb lehet, mint hogyha a pénzpiacon a jelenleg viszonylag magas kamatokban realizálja a hasznát.
Egy másik fontos vonatkozás, amit várunk az adócsökkentéstől, ez a fekete- és árnyékgazdaság elleni hatás. Itt azért fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy nemcsak a személyi jövedelemadó és a társasági jövedelemadó keretében, hanem a fogyasztási adó vonatkozásában is adócsökkentés lesz, illetve a vámbevételeknél is egy jelentős köztehercsökkenés lesz.
Ugyanakkor a költségvetési törvényből ismert, hogy az APEH és a VPOP jelentős többletlehetőségekhez jut, hogy az adóbehajtás, adóellenőrzés, vámbehajtás, vámellenőrzés vonatkozásában hatékonyabban és aktívabban lépjen fel, mint ebben az évben. Az adócsökkentést azért is üdvözli az SZDSZ, mert egy arányosabb és méltányosabb közteherviselésre ad lehetőséget.
Nagyon fontosnak tartjuk azt leszögezni, hogy álláspontunk szerint hibás az az elképzelés, amely az egyes jövedelemkategóriában lévő emberek adóterhei közé teszi a fő konfliktust. Úgy gondoljuk, hogy a fő konfliktus az adófizetők és az adót nem fizetők között van. És úgy gondoljuk, hogy a kormánynak minden lehetséges lépést meg kell tennie, hogy az adókikerülés lehetőségét csökkentse, illetve az APEH és a VPOP lehetőségeivel az adócsalás lehetőségeit is csökkentse, mert ez a járható út arra, hogy az adott mértékek a továbbiakban változatlanul tovább csökkenjenek.
(11.00)
Az egyes konkrét törvényekre rátérve, a társasági jövedelem- és osztalékadó egy új törvény, de nem egy új szabályozás. Ennek az új törvénynek az indokoltsága az eddigi évek során történő számtalan változtatás miatt egy egységes szerkezet és egy új törvénynek a létrehozása.
Itt többször elhangzott a bizottsági előadások során is, hogy üdvözlendő tény a 23 százalékos kiegészítő adónak az eltörlése. Az nem hangzott még el, hogy ez nemcsak az adócsökkentésen keresztül fejthet ki pozitív hatást, hanem ez lehetőséget ad az eddigi gyakorlattal szemben arra, hogy az így megtermelt jövedelem új iparágban, új vállalkozási szektorban, új szolgáltatásban és a mezőgazdaságban valósuljon meg, hisz eddig is volt a 18 százalékos jövedelemadónál arra lehetőség, hogyha abba a vállalkozásba, amely ezt a jövedelmet megterhelte, visszaforgatja, akkor nem kell kifizetni a 23 százalékos kiegészítő adót. Viszont arra nem adott lehetőséget, hogyha valaki új tevékenységbe akar kezdeni vagy más tevékenységet kíván fejleszteni, az egyik cégéből a másik cégébe átirányítsa a jövedelmet.
Én azt gondolom, hogy a megtermelt jövedelem racionális és a lehető legjobb felhasználásához ez egy nagyon fontos lehetőséget ad, hogy a vállalkozók, a vállalkozások szabadon döntsenek, hogy mely szektorban, mely termelési ágban látják legjobban megvalósulni a tőke megtérülését.
Üdvözlendő tény, hogy új adókedvezmények is megjelentek a társasági nyereségadóban. Ez egy örökös visszatérő téma, hogy lehet-e adókedvezményeket alkalmazni, vagy az egészet el kell törölni, és az adómértéket kell csökkenteni. Én úgy gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben az állam még nem mondhat le arról, hogy a jövedelemadó-kedvezményeken keresztül egyfajta gazdaságpolitikát folytasson, és ezen keresztül próbálja irányítani a beruházásoknak mind a területi elhelyezkedését - hisz az fontos, hogy a kiemelt, illetve a vállalkozói körzetekben meglévő, jelenleg meglévő adókedvezmény megmarad -, mind abban a vonatkozásban is tud gazdaságpolitikát folytatni, hogy mely tevékenységi ágak, mely iparágak azok, amelyek kedvezményezettek. Itt új jelenségként, új területként jelenik meg az idegenforgalom, ami azt hiszem, az ez év gazdasági tapasztalatai alapján is egy fontos iparága a következő évtizedeknek.
A személyi jövedelemadó vonatkozásában érdemes megjegyezni és fontos az a lépés, hogy a társasági adó alá tartozó, illetve a személyi jövedelemadó alá tartozó vállalkozók adóterhelése, adószabályozása jelentős mértékben közelít egymáshoz. Ez igaz a bevétel- és költségelszámolásra, igaz az adózás szabályaira, igaz arra, hogy a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó vállalkozók esetében is preferálja a felhalmozást, a befektetést, preferálja az egyéni fogyasztással szemben, és igaz az amortizációs kulcs vonatkozásában is - mind a két vállalkozói körben a kedvezőbb amortizációs kulcs kerül bevezetésre.
1988-ban, amikor bevezetésre került a személyi jövedelemadó, az átlagos terhelése 14 százalék volt a jövedelmeknek. Ez folyamatosan évről évre növekedett, s tavaly elérte a közel 23 százalékot, amely kirívóan magas. Ez az első olyan év, amikor ez az átlagos adóterhelés érezhetően csökken, mintegy 1,5 százalékkal, és ami fontos, hogy ez az adócsökkenés nem egy eladósodási hullámot vált ki, hanem reményeink szerint az egyensúly megőrzése mellett valósul meg ez az adócsökkenés.
Itt a nyár folyamán folyamatosan vita volt a legfelső adókulcs kérdéséről. Én úgy gondolom, hogy a kormány ez ügyben helyesen döntött, de úgy gondolom, hogy azt sem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az új szja-táblának nemcsak ez a változása, hogy a legmagasabb jövedelemsávban csökken, hanem az is egy fontos változás, hogy a sávhatárok széthúzódnak, tehát akik ez alatt keresnek, azok számára is adócsökkentés valósul meg, és nemcsak hogy széthúzódnak az adósávok, hanem még csökkennek is az adósávokhoz rendelt kulcsok. És azt kimondottan üdvözli az SZDSZ, hogy a kettős adótábla megszűnik, ez ellen még tavaly is felszólaltunk, és gyakorlatilag az az egyszerűsített adójóváírási megoldás kerül ma bevezetésre, amire tavaly az SZDSZ módosító javaslatot tett be. Sajnos, a parlament akkor nem fogadta el. Most mi meg fogjuk szavazni ezt a javaslatot. (Egy taps az SZDSZ padsoraiban. Varga Mihály: Mészáros-féle taps.)
Nemcsak a személyi jövedelemadó, illetve a társasági nyereségadó alá tartozó vállalkozóknak az adózási szabályai, adóterhelése közelít egymáshoz, hanem ugyanilyen fontos, hogy a munkajövedelmeknek, illetve a tőkejövedelmeknek is az adóztatása, adóterhelése közelít egymáshoz. Ez részben a kulcsok csökkentésével és a sávok széthúzásával, részben az osztalékadó 10-ről 20 százalékra történő emelésével valósul meg, ami véleményem szerint nem jelent tényleges adóterhelést, mert ha figyelembe vesszük, hogy a társasági nyereségadó vonatkozásában a 23 százalékos pótadó megszűnik, ez összességében még mindig adócsökkentést eredményez, és ez úgy valósul meg, hogy a bér- és munkajellegű jövedelmek, illetve a tőkejellegű jövedelmek közötti nagy különbség csökken.
Nyilvánvalóan komoly vitát fog kiváltani a Házban a mezőgazdasági kistermelőket érintő adóváltozás. Én határozottan úgy gondolom, hogy erre a lépésre szükség van. A mezőgazdasági kistermelőknél az adóterhelés nem csökken, ez a változás ennek a szektornak az átláthatóságát teremti meg. Nyilvánvalóan arra vannak lehetőségek, hogy egyes eljárási kérdésekben módosító indítványokkal adott esetben könnyebbé és jobbá tegyük ezt a módot, de azt hiszem, hogy alapvetően ennek a fajta módosításnak eljött az ideje, és nagyon nagy szükség van arra, hogy ezt bevezessük. Ugyanakkor nemcsak az átalakítása történt meg, hanem az átalányadó bevezetése is a mezőgazdasági kistermelői szférában, ami eddig nem volt, s azt hiszem, hogy ez egy fontos és üdvözlendő lépés ezeknek az adótörvényeknek a vonatkozásában.
A személyi jövedelemadóban még egy fontos változás történt, ez az átalányadónak egy meghatározott körben, fodrászat, kozmetika, taxisok, illetve a fizetővendéglátás körében a tételes átalányadó bevezetése, amely immáron nemcsak a személyi jövedelemadó vonatkozásában, hanem az áfa vonatkozásában is egy átalányadózásra ad lehetőséget, amely ennek a körnek egy jelentős könnyítést jelent mind az adminisztráció vonatkozásában, mind a tényleges adóterhelés vonatkozásában.
Befejezésül arra szeretném fölhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy most elkezdtük a költségvetési vitát. A most asztalon levő törvények, illetve a jövő fogyasztási adótörvény, áfatörvény szabja meg azokat a kereteket, amelyek a költségvetés bevételi oldalát meghatározzák. Szeretnénk, szerettük volna, hogyha ennél nagyobb adókedvezményeket is érvényesíteni lehetne '97-ben, de ennek a költségvetés kiadási oldala, illetve az egyensúlyi követelmények jelenleg még határt szabnak.
Én arra kérem képviselőtársaimat, függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki padsorokban foglalnak helyet, hogy keressük meg azokat a kiadáscsökkentő lehetőségeket, amelyek további adómérséklésre adnak lehetőséget. És határozottan úgy gondolom, hogy ez a lépés egy első lépés. Ez nem az a két törvény lesz, amit utána már nem szabad változtatni, reményeim szerint jövő ősszel ismét egy további adócsökkentéssel változtatni fogjuk ezeket a törvényeket, s reményeink szerint a közeljövőben megvalósul egy olyan személyi jövedelemadó törvény, amely immáron csak három kulcsot tartalmaz: egy 20, 30 és 40 százalékos kulcsot, s a sávhatárok további széthúzásával egy méltányos és arányosabb közteherviselést biztosít. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
