FODOR SÁNDOR
FODOR SÁNDOR
FODOR SÁNDOR, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A mezőgazdasági bizottság október 2-án megtárgyalta a személyi jövedelemadóról szóló '95. évi CXVII. törvény módosításáról szóló, T/3091. számú, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló, T/3092. számú törvényjavaslatot. A bizottságban elhangzott olyan vélemény - és utalnék Tóth Sándor képviselőtársam megjegyzésére -, hogy jó lenne, ha a magyar gazdaság, a költségvetés olyan helyzetben lenne, hogy ne kellene évente az adótörvények módosításával foglalkozni, hanem kialakulhatna egy stabil, mindenki számára elfogadható adózási rend Magyarországon. Úgy gondolom, hogy azok a folyamatok, amelyek el lettek indítva az ez évi adótörvény-módosításoknál, ezt célozzák. Bízunk benne, hogy néhány éven belül elérünk ide.
(10.20)
A bizottságban elsősorban az agrárágazatot érintő témakörök kerültek megvitatásra, megtárgyalásra. Nem véletlen, hogy a mezőgazdasági bizottságon belül többségi és kisebbségi vélemény alakult ki, hiszen az őstermelői fogalom, a kistermelők adózásának a megváltoztatása élénk vitát váltott ki a bizottsági tárgyalás során.
A bizottság többségi véleménye alapján fontosnak tartottuk, hogy mindkét törvényjavaslat esetében a piac szereplői láthatóvá váljanak, és egyidejűleg a jövedelemkimutatásban legyenek érdekeltek. A földhaszonbérleti díjjal összefüggésben is alakult ki vita. A bizottság ugyanezen ülésén Torgyán képviselőtársam határozatijavaslat-tervezetét tárgyalta, mely a föld tulajdonát érintő, a föld szereplőit érintő javaslat volt. A bizottságban kialakult egy olyan vélemény, hogy a földdel kapcsolatos jövedelemkérdéseket lehetőleg helyi érdekeltségi rendszerekben kell megfogalmazni. Fontosnak tartaná a bizottság - többségi vélemény alapján -, hogy például a fölhaszonbérleti díjnak - melyet a személyi jövedelemadó törvénytervezete tartalmaz - a helyi önkormányzatokhoz való telepítése valósuljon meg.
Az már elhatározás, döntés kérdése, hogy milyen megosztásban: központi költségvetés, illetve a helyi önkormányzatok érdekeltségének a kiformálásában. Ugyanis a föld, az valahol helyben van, lent van a falvakban, a településeken, az ott élő emberek megélhetését, adott esetben jövedelmét szolgálja. Ennek a kérdéskörnek a tisztázásában számunkra egyértelmű, hogy a helyi önkormányzatokat ebben a kérdéskörben érdekeltté kell tenni, és a föld körüli homályok eltüntetését - biztos vagyok benne, és a bizottság többségi véleménye is így formálódott ki -, hogy a helyben élők, a helyben lakók vannak leginkább tisztában azzal, hogy a föld körül mi újság van.
A bizottsági vélemény szerint az őstermelők fogalma, a kistermelők választási lehetősége - majd a kisebbségi véleményt, információm szerint, Bogárdi úr el fogja mondani - azt a törekvést szolgálja, hogy véleményünk szerint könnyebb helyzetbe is hozhatja a termelőket, és megpróbál rendet teremteni az ágazatban.
A mezőgazdaságban, ahol nagyon sok és jelentős termelési értéket állítanak elő, még mindig nem tudjuk pontosan, hogy milyen gazdasági folyamatok zajlanak le. Sejtéseink vannak, hogy a mezőgazdaságban legalább akkora léptékű a szürke-, illetve feketegazdaság, mint a társadalom egyéb területein.
Mindenképpen a rendteremtést, illetve - bocsánat a kifejezésért - a számbavételt el kell kezdeni ahhoz, hogy a tisztánlátás kialakuljon.
Az előttünk lévő adótörvény-tervezetek - bizottsági többségi vélemény alapján - nem a jövedelem biztonságát veszélyeztetik, sokkal inkább arról szólnak, hogy lehetőség szerint, a jövőt illetően a mezőgazdasági jövedelmek is mielőbb a mindenféle szempontból legális jövedelmek közé kerüljenek, garantálva ezzel az ott tevékenykedők saját biztonságát is.
Az előterjesztő bizottságnál részt vevő előterjesztő képviselője szerint ez az őstermelői, kistermelői rendszer bevezetése egyetlen forinttal sem juttatja több bevételhez a költségvetést.
A törvényjavaslatban találhatók ugyanakkor olyan módosítások is, amelyek nem nyertek el nagy szimpátiát, és a többségi véleményekben is megfogalmazódtak. Itt a kormány szociális érzékenysége nem minden esetben nyilvánul meg. Egy példát említve, ilyen a természetbeni, étkezéshez kapcsolódó adómentesség megszüntetése. Ugyanakkor minden jövedelem, amely jövedelemadó-alapot képez, egyben tb-alapot is fog majd jelenteni, ezt is átgondolásra javasoljuk a kormány részére.
A negatívumok kiküszöbölésére a bizottság, illetve a képviselők egyénileg a törvényjavaslatokat módosító javaslatokkal próbálják jobbítani. Kérjük ehhez a kormány pozitív támogatását, hogy azon módosító javaslatokhoz, amelyekre részben említettem néhány példát, részben pedig itt, a vita során majd felszínre kerülnek, lehetőleg pozitívan szíveskedjenek hozzáállni.
A bizottság mindkét törvényjavaslatot -16 igen és 8 nem szavazattal - általános vitára alkalmasnak tartja, ajánlja. A bizottságban kialakult véleményt, mint ahogy utaltam rá, információm szerint Bogárdi képviselő úr kívánja elmondani. Köszönöm szépen. (Általános taps.)
