PUCH LÁSZLÓ
PUCH LÁSZLÓ
PUCH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslatról szeretnék beszélni. Ezt az adótörvény javaslatot, amelyet a kormány benyújtott a tisztelt Ház elé, az MSZP-frakció nagyon jónak tartja és támogathatónak tartja. A törvényjavaslat jelentőségét nem a költségvetési bevételek szempontjából tartjuk fontosnak, hiszen az államháztartási bevételekhez az e törvény alapján befizetett adók viszonylag alacsony súlyt képviselnek. Fontos a törvényjavaslat, mert több mint 200 ezer adózó magatartását befolyásolja, s ezen keresztül közel 2 millió foglalkoztatott helyzetét is befolyásolni képes.
Előre szeretném bocsátani, hogy cáfolva az eddigi vitákat és a '95. évi vitákat is, az adóterhek jelentős csökkenése következett be. Az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a vállalkozások adóbevallási fegyelme is jelentősen javult az elmúlt két évben, és ez napjainkban is érezteti hatását.
Mindezek azt igazolják, hogy a '92-es társasági adótörvény '94-'95. évi módosításai pozitív hatást váltottak ki a gazdaságban.
Ezekből szeretném kiemelni elsősorban az adókulcsváltozást, ami 1994-ben 36 százalékról 18 százalékra csökkent, és a jelenlegi törvényjavaslat is ezzel a mértékkel számol. A változtatás továbbra is kedvező irányban történik a jelenlegi törvényjavaslatban, hiszen az eddigi tapasztalatok levonása és a szükséges korrekciók átvezetése indokolt volt, hogy az eredeti, többször módosított törvényt egy új, egységes szerkezetű törvény váltsa fel '97. január 1-jétől. Mindezt persze úgy tegye, hogy az eddigi törvény rendszerét tartsa meg, hisz a jogbiztonságot mindenképpen szükséges figyelembe venni e területen is. Azt több ponton kell pontosítani, és az új közteherviselés feltételeinek jobban megfelelő törvény kerülhessen elfogadásra január 1-jétől. Ezt nagyon fontosnak tartjuk. Mindezek alapján az új törvényjavaslat megtartja az eddigi adókedvezményeket, és azok végső igénybevételéről az átmeneti szabályozásban rendelkezik. Szintén kiemelten fontos, hogy ilyen legyen. Ezzel egy stabil környezetet biztosít a gazdasági döntéshozóknak.
A törvényjavaslatban az eddigiektől eltérően a jelenlegi gazdaságpolitikai célokra jobban ösztönözve megszünteti a különadó intézményét és bevezeti az osztalékadót, valamint pontosítja és összhangba hozza az egyes törvényekben meglévő fogalmakat, így akár a számviteli törvényben és más törvényekben használt fogalmakat a társasági adótörvényben pontosítva fogalmazza meg.
Véleményünk szerint a törvényjavaslat főbb célkitűzései, és amely célkitűzéseknek meg is felel az MSZP frakciója szerint, ez javítani fogja a közteherviselést úgy, hogy a vállalkozások adóterhelése ne növekedjék, s lehetőség szerint ez csökkenjen, ez segítse az antiinflációs politikát. Itt egy számot szeretnék mondani: 1995-ben az átlagos adóterhelés a nyereségek tekintetében a társas vállalkozásoknál 15,1 százalék volt, ami 1997-ben az eddigi számítások szerint nem fogja elérni a 12 százalékos átlagos adóterhelést, ha az adókedvezményeket igénybe veszik. Biztosítson semleges adókörnyezetet minden szereplőnek, aki a gazdaság területén szerepel, ez szintén kiemelten fontos cél, s meggyőződésünk szerint szintén a törvényjavaslat e tekintetben pozitív irányú elmozdulást mutat. Vegye figyelembe a kettős adóztatás elkerülésére megkötött nemzetközi egyezményeket és azokat érvényesítse a társasági adótörvényben. Úgy gondolom, hogy ez is egy új vonása a jelenleg benyújtott törvénynek. Az adókedvezményekkel ösztönözze a beruházásokat és befektetéseket, és általában is tegye ezt meg, de kiemelten a gazdaságilag elmaradott térségekben, s nem utolsósorban segítse a szakképzést és a foglalkoztatás-bővülést.
Mindez általános megállapításokon túl szeretnék kiemelni néhány, az MSZP-frakció számára fontosnak tartott részletet a törvényjavaslatból. Legfontosabb, mint már említettem, hogy az általános adókulcs továbbra is 18 százalék, ami a nemzetközi összehasonlításban is egy nagyon alacsony mérték, és azt gondolom, hogy ez egy erős ösztönzés részben a külföldi befektetőknek, részben a belföldi vállalkozóknak a vállalkozások bővítésére. Ezen igényt tovább erősíti az, hogy az amortizációs kulcsok meghatározásában is egy nagyon jelentős és bátor lépést tesz a törvényjavaslat, hisz a fejlett technológiák esetében a 33 százalékos leírási kulcs gyakorlatilag azt jelenti, hogy közel három-három és fél év alatt leíródnak a technológiák, tehát a fejlesztést mindenképpen ösztönzi.
(12.30)
Fontosnak tartjuk, hogy a törvényjavaslat fenntartja az eddigi adókedvezményeket, és lehetőségek szerint és a gazdaságpolitikai célokkal összhangban még bővíti is. Igen fontos bővülés e tekintetben - megítélésünk szerint - az idegenforgalom területén történő szálloda- és szálláshelybővítéshez javasolt újabb adókedvezmény.
Ezentúl az adókedvezmények igénybevehetősége is kedvezően változik, és erre is egy példát szeretnék mondani: mezőgazdasági vállalkozások akár a már befizetett adójuk terhére is igénybe vehetnek esetenként - külön szabályok szerint - adókedvezményt. Azt gondolom, ez is nagyon fontos, hogy megtörténhessen.
Kezdeményezi az adótörvény a foglalkoztatás bővítését, és a munkanélküliek újra munkába állását is erősen kedvezményezi. A szakmunkásképzés területén vannak olyan kedvezmények, hogy például a szakképzési törvényben rögzített módon történik a képzés, ahol tanulónként és havonta 6000 forintos adóalap-csökkentést vehetnek igénybe a társas vállalkozások. Azt gondolom, hogy ez is egy jelentős előrelépés e területen.
A javaslat kiemelten kezeli a szövetkezeti üzletrész vásárlását is. Azt gondolom, hogy szintén egy fontos gazdaságpolitikai cél, hogy a '92. évi I.-II. törvény alapján keletkezett szövetkezetek bevonhassák a szövetkezeti üzletrészeket, ami külső tagok tulajdonában van, és ehhez az állam az adótörvényen keresztül segítséget nyújtson. De szeretném kihangsúlyozni, ez nem vonatkozik a nem az említett törvény alapján létrejött szövetkezetek külső üzletrészeire. Azokra azért nem vonatkozhat, mert nem kívánja a törvényjavaslat ezeket a célokat kibővíteni, csak kizárólag az átalakulási törvényben előírt feltételek szerint létrejött szövetkezeteknél érvényesíthető ez az adókedvezmény.
Fontos, új elem a törvényjavaslatban, hogy a kutatásra és fejlesztésre fordítható költségek - a költségleírás mellett - egy 20 százalékos adóalap-csökkentést is lehetővé tesznek. Én úgy gondolom, hogy szintén a magyar gazdaság alapvető érdeke a gyors műszaki fejlesztés, és ennek egyik alapja a kutatásba beforgatott és visszatartott adókedvezmények is segítséget nyújtanak ehhez.
A törvényjavaslat eltörli az osztalékra kivetett külön adót - mint már említettem -, és egy forrásadóként egy osztalékadót állapít meg 20 százalékos mértékben. Az általános gazdaságpolitikai célnak megfelelően az osztalékadó alól mentességet élveznek a belföldi társaságok és intézményi befektetők, valamint a külföldiek, ha az osztalékot Magyarországon fektetik újra be.
Tehát a törvényjavaslat szerint az osztalékadót csak akkor kell megfizetni, ha az osztalékot a gazdaság vérkeringéséből kivonják, és ha azt a fogyasztásra használják. Magánszemélyek esetében ezzel is közelíti a törvény a tőkejövedelmek adóztatását a munkajövedelmekéhez, ami szintén, azt gondolom, hogy egy közösen elfogadott célnak megfelel.
Ezzel a szabályozással az eddig működő különadó legtöbbet bírált része, amely csak adózottan tette lehetővé a tőkeátcsoportosításokat, a gazdasági társaságok közt ez megszűnik, ezzel segítve a hatékonyan működő vállalkozásokat.
Nagyon fontos az MSZP frakciója szerint, hogy a benyújtott törvényjavaslat összességében figyelembe veszi azt a következményt, hogy a közteherviselés alól lehetőleg minél kisebb számban érje meg kibújni a vállalkozásoknak. E tekintetben fontos megfogalmazásokat tesz a közvetlenül a vállalkozást szolgáló költségek elszámolásának korlátozására, e költségek tekintetében az adóalap növelést ír elő.
Mindez arra irányul, hogy a költségek közt burkolt jövedelmek elszámolása csökkenjen. Ilyen módosítások miatt erősen irritáló például, hogy a személygépkocsi-beszerzéseknél bevezeti a törvényjavaslat a 6 millió forintban meghatározott felső korlátot. E körben részletesen szabályozza a törvényjavaslat az alapítványok és a célszervezetek adóelszámolását és nyilvántartási kötelezettségét is, az eddigieknél sokkal korszerűbb és megfoghatóbb módon.
A törvényjavaslat még foglalkozik az MRP-szervezetek adókötelezettségének megállapítására vonatkozó szabályok pontosításával is. Minden ilyen szervezetnél nem az adóbevétel elérése a célja az adótörvény-javaslatnak, hanem azoknál a tevékenységeknél, ahol nem az alapcélokat szolgálják, azonos elbírálásra kerüljenek a gazdaság minden szereplőjével szemben, s meggyőződésem, ez is ösztönöz az adómorál javítására.
Itt a készpénzfizetés bevezetésénél - meggyőződésünk szerint - nem a bankok támogatása az elsődleges célja a törvényjavaslatnak, hanem a feketegazdaság visszaszorításának egyik eszköze lehet ez is, és - meggyő-ződésem szerint - hatékony eszköze lehet annak, hogy a legális szférába terelje a kifizetéseket.
Összefoglalva, megítélésünk szerint, az Országgyűlés előtt lévő társasági adóról és osztalékadóról szóló törvényjavaslat megfelel a kor követelményeinek, s lehetővé teszi, hogy elfogadása esetén hosszú távon adjon biztonságot a gazdasági élet szereplőinek, és ne kelljen mindig a döntéshozóknak az adórendszer bizonytalanságával számolni, és meggyőződésem, a törvényjavaslat elfogadása esetén '97-ben alapvető változásokra a társasági törvényben és az osztalékadóról szóló törvényben nem lesz szükség.
Így hosszú távon képes lesz a gazdasági döntéshozók döntéseit pozitívan befolyásolni.
Köszönöm szépen. (Taps bal oldalról.)
