TÓTH SÁNDOR
TÓTH SÁNDOR
TÓTH SÁNDOR, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság 1996. október 2-án tárgyalta a T/3901. számon beterjesztett, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. számú törvénymódosítás általános vitára való alkalmasságát.
A törvényjavaslat elkészítésénél az előterjesztő hármas követelményt fogalmazott meg a bizottság ülésén. Elsődlegesen a közteherviselés aránytalanságainak csökkentését, másodsorban a tőkefelhalmozás ösztönzését, a vállalkozások adózási feltételeinek javítását és a harmadik szempontként az adóalapok szélesítési lehetőségének feltárását jegyezte meg.
A bizottság megállapította, hogy a kormány az Országgyűléshez olyan adótáblát terjesztett be, mely az átlagos adóterhek 1,5 százalékpontos csökkentését eredményezi úgy, hogy a bérből és fizetésből élőknél alkalmazott kettős adótábla megszűnik, a progresszív adóterhek minden jövedelemsávban csökkennek, a sávhatárok a maihoz képest nőnek és a megemelt összegű sávokhoz alacsonyabb százalékos mértékű adókulcsok tartoznak. A vállalkozások adózásának semlegessé tételét segíti a javaslat szerint az a megoldás, hogy az egyéni vállalkozók, akik a személyi jövedelemadó törvény hatálya alatt fognak adózni, 1997. január elsejétől ugyanolyan feltételek mellett és vállalkozási jövedelmük után ugyanolyan mértékkel adózzanak, mint a társasági adó alá tartozó vállalkozások.
Az adóalapok szélesítésének követelményét kielégítendő, bizottsági előadóként csak azt a javaslatot emelném ki, amely szerint a mezőgazdasági őstermelő adóztatásának átalakításával kívánja - a számlakényszer erősítésével - az eddigi kevésbé látható jövedelmeket az adózás számára is láthatóvá tenni.
Tisztelt Országgyűlés! A bizottság ülésén megfogalmazódott, hogy ha Magyarországon kiszámíthatatlanságról beszélnek, akkor ennek mindig szemléltető példája az adótörvények folyamatos és örökös változtatása. Mindenki egyetért abban, hogy ez borzasztó teher a magyar gazdaságon a vállalkozóknak, a munkavállalóknak, az egész gazdaság szektorának, kivétel nélkül.
(10.10)
Ez egy örökös kiszámíthatatlansági tényezőt jelent, és mindenki egyetért azzal, hogy most már tényleg be kellene állítanunk azt az adórendszert, ami aztán folyamatossá és kiszámíthatóvá teszi a magyar gazdaságot. Most mégsem ez történik, mert folyamatosan, évről évre koncepcionális változtatásokat hajtunk végre, például az előző évben a kettős adótábla bevezetését, melynek eltörlésével a bizottság egyhangúlag egyetért.
Az előterjesztés szerint jelenleg hat adókulcsot tartalmaz a tábla, hosszú távon ez a bizottság megítélése szerint rendkívül sok, szerencsésebb lenne minél kevesebb adókulcs alkalmazása, amennyiben az adóterhelés egyenletessé tétele technikailag ezt lehetségessé tenné. Az adóterhelés, a másfél százalékpont adóterhelés a személyi jövedelemadóra vonatkozik. A bizottság ugyanakkor szükségesnek tartaná olyan hatásvizsgálatok elvégzését is - lehet, hogy van is ilyen, de az ülésen ezt nem tudtuk kivitatni -, amelyben a magánszemélyekre vonatkoztatott hatásvizsgálatok már a társadalombiztosítás-változások terhelésre gyakorolt hatását is tartalmazza, hogy a nettó kereset változása kimutatható legyen, az állampolgárok jövedelemviszonyainak változása milyen lesz az elkövetkező évben. Mert az állampolgárt vagy a munkavállalót csak az érdekli, hogy a kifizetőnél költségként, bérrel kapcsolatos költségként elszámolandó összegből mennyi az, amit ő kap meg.
Az eltartotti kedvezményre irányuló kérdésekkel összefüggésben a kormány céljaként az fogalmazódott meg, hogy a progresszív adótábla miatti többletadót kívánja mérsékelni a javaslat egy meghatározott körben. Szakmailag ezt szükségesnek tartja a bizottság megvizsgálni, hogy szociális elemeket mennyire lehet beépíteni az adótáblába.
A mezőgazdasági kistermelés adóztatása kapcsán megállapítható, hogy valóban nem az a cél, hogy a kistermelők több adót fizessenek, hanem hogy a nyilvántartási kötelezettség erősödjön, hiszen az átalakítás során a kedvezmények nemcsak megmaradnak, de érzékelhető mértékben nőnek is. Ez a benyújtott javaslat szerint biztos, hogy így lesz, és mindenki ész nélkül gyűjteni fogja a költségszámláit, ugyanakkor a szürke- és feketegazdaságban igen jelentős szerepet játszó felvásárló-, kereskedőhálózat továbbra sem lesz látható. Ezért kissé féllábúnak tűnik ez a megoldás, bár ez is egy jelentős előrehaladás, ugyanakkor az adóalapok további szélesítése is megvalósítható lenne egy időben ezzel a lépéssel, amennyiben a kistermelőt érdekeltté tennénk a bevétel nyilvántartására is, amit az áfatörvénnyel összefüggésben meg kívánunk vizsgálni.
Összességében a gazdasági bizottság a benyújtott törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát egyhangúlag támogatta mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők részéről. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)
