DR. KIS ZOLTÁN
DR. KIS ZOLTÁN
DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Az 1994. évi LV. törvény 7. § (1) bekezdése kimondja, hogy külföldi állampolgárok Magyarországon sem termőföldet, sem védett természeti területet nem szerezhetnek meg. Az ilyen jellegű szerződés semmis. A tulajdonjog az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel jön létre. Ha ilyen jellegű szerződést küldenek be a földhivatalhoz, a földhivatal épp a semmisség miatt az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést megtiltja. Ha ön tud olyan esetről, hogy ilyen semmis szerződés alapján három Schwarznak - vagy bárkinek, aki nem magyar állampolgár - bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba a földtulajdonát, akkor szíveskedjen ezt nekünk jelezni.
Ön is mondja, hogy zsebszerződésekről van szó. Igen, olyan szerződésekről, amit nem mutatnak be a hatóságnál. Mit tehet ez ellen a kormány? Kérem szépen, tehet, bizonyos országokban meg is teszik - ahol nem demokrácia és parlamentáris, többpárti alapon működő politikai élet van - a következőképpen: felosztják utcánként, ugye, az ÁVH-s hatóságok a terepet, és mindenütt házkutatást tartanak, meztelenre vetkőztetett emberekkel, mert egy ilyen papír még egy kis zsebben, vagy esetleg még egy eldugottabb helyen is elfér. S akinél ilyen papírt találnak, (Nevetés.) azt kalodába zárják, rosszabb esetben komolyabb szankciókat is alkalmaznak. Mivel mi nem ezt az utat választottuk 1990-ben önökkel együtt - nagyon helyesen -, így ilyen jellegű eljárást nem tudunk lefolytatni. Ha ez a törvény olyan, amilyen - a földtörvény -, ami azt mondja, hogy itt ez vagy az szerezhet tulajdont. Aki belefér, belefér, aki nem, nem. Ha nem fér bele, akkor mit csinálnak azok a jóemberek, akik kárpótlás útján megszerezték ezt a földet, 1000 forintért aranykoronánként vagy esetleg 500 forintért - mert az sem volt ritka -, most a nagyobb haszon érdekében ezt a földet eladják. Én akkor is üdvözöltem a Kisgazdapárt döntését 1991. végén, amikor emiatt kiléptek a koalícióból, mert önök azt mondták, hogy nem szabad olyan embernek földet adni, aki nem helyben él, nem mezőgazdasági vállalkozással foglalkozik. És most ön is írja - és tényleg így van -, hogy a kisemmizett szegény emberek elől viszik el a földet azok, akik ilyen-olyan megbízás alapján licitáltak a földre, és bizony úgy szereztek rá tulajdonjogot, hogy ehhez sem érzelmi, sem gazdasági kötődésük nem volt. Mert elsősorban ezek csinálják meg ezeket a svindlis dolgokat. De még egyszer jelzem, kedves képviselő úr, ez nem kerül ingatlan-nyilvántartási eljárás elé, tehát tulajdonjogot sem külföldi, sem olyan személy, aki a törvény szerint nem szerezheti meg a földnek a tulajdonát, ilyet nem tehet meg.
Az más kérdés, hogy haszonbérbe adhatja a földjét külföldinek - és ezt a törvény megengedi. Számos ilyen haszonbérleti szerződéssel találkoztunk és ennek a felső határa - mint ön is tudja - 500 hektárig terjedhet. Tehát legálisan bérelhet - legfeljebb tíz évi időtartamra - akár külföldi, akár magyar állampolgár itt, ebben a kis országban termőföldterületet.
Én azt gondolom, ahelyett, hogy ön ilyenekre kérne bennünket, hogy korbácsos emberekkel próbáljunk meg semmis szerződéseket előkeríteni és a nem létező földnyilvántartási bejegyzéseket kijavítani, azon kellene gondolkodnunk, hogy hogy tudunk egy olyan földtörvényt létrehozni és megalkotni, amelyben azt preferáljuk, hogy a helyben lakó meg tudja venni a földet - tehát létrehoznánk egy földhitelintézetet, ami ezeknek hitelt adna, támogatást nyújtana a földvásárláshoz - és előírnánk, hogy aki nem helyben lakik, nem mezőgazdasági vállalkozással foglalkozik és nincs szakmai felkészültsége ehhez, nagyon kemény illetéket legyen köteles megfizetni, ha ő úgy dönt, hogy még mindig termőföldet akar vásárolni. Hogy ez ne legyen olcsóbb, mint Európában bármely országban a kialakult átlag földdel. Ebben én nagyon szeretném az önök pártoló együttműködését látni, de sajnos, bizonyos politikai okok miatt önök nyilván nem mondhatják azt, hogy szeretnénk a helyben lakót preferálni a külsős terhére úgy, hogy azért ne az elzárás, ne a tiltás, hanem a megengedő szabály érvényesüljön. Mi meg úgy vagyunk vele, hogy az ilyen jellegű kezdeményezéseket nyitjuk, ez irányban szeretnénk elmozdulni és változatlanul nyitva az ajtóm a minisztériumban a törvény-előkészítés során bármelyik országgyűlési képviselő előtt. Ezt csak így lehet megoldani és nem azzal a kényszerrel, amit ön próbálna meg - sajnálatos módon nem kellő jogi megalapozottsággal - ránk kényszeríteni. Köszönöm szépen. Kérem a válasz elfogadását. (Taps.)
