KISS PÉTER
KISS PÉTER
KISS PÉTER munkaügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnökasszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1992-ben hatályba lépett munkajogi szabályozás a felek mellérendeltségére, jogi autonómiájára épül, azonban nyilvánvaló, hogy a munkavállalók a gazdasági esélyegyenlőség hiánya miatt számos esetben nem tudják érvényesíteni jogaikat. Ezért is elengedhetetlen, hogy az állam a munkaviszony garanciális elemeit rögzítő kötelező szabályok betartását ellenőrizze, és azok megszegését szankcionálja.
A munkaügyi ellenőrzésről a Ház előtt lévő törvénytervezet természetesen nem minden előzmény nélküli. A hasonló tárgyban 1990-ben megszületett kormányrendelet hatósági ellenőrzést vezetett be, ellenőrzési tárgyú normatívákat tartalmaz a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezéséről szóló miniszteri rendelet, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló '91. évi IV. törvény.
Miért van akkor szükség erre a törvényre? Egyfelől a feketefoglalkoztatás elleni hatékonyabb fellépés, másfelől pedig a munkaügyi szabályokat megsértő munkáltatók erőteljesebb szankcionálása miatt. A törvényjavaslat elfogadásán túl a munkaügyi ellenőrzési rendszer hatékonyságának természetesen további feltételei vannak, amelyek kialakítását a kormány jelenleg is végzi. Ezek közül szeretném kihangsúlyozni az Érdekegyeztető Tanácsban elveiben már elfogadott, egységes munkaügyi nyilvántartási rendszer kialakítását, a foglalkoztatási könyv bevezetését, a munkabérek terhének tervezett csökkentését, továbbá az adóterhek mérséklését.
Tisztelt Ház! A szabálytalan foglalkoztatás visszaszorítása nem csak az állam érdeke. A széles körű feketefoglalkoztatás sérti a tisztességes munkáltatók és a szabályosan alkalmazott munkavállalók érdekeit is, rontja a tisztességesek üzletét, torzítja a piaci versenyt. Ez a felismerés vezette az országos munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteket, amikor az Érdekegyeztető Tanácsban a kormány egyeztette velük a törvényjavaslatot, mivel a hosszú és érdemi vitát követően mindkét oldal elfogadta a törvényjavaslatot.
Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezetet a nemzetközi munkaügyi szervezet 81. számú, munkaügyi ellenőrzésről szóló normájának figyelembe vételével és számos európai ország hasonló tárgyú szabályainak áttanulmányozása után alakítottuk ki. A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvénytervezet az ellenőrzés állami feladatait határozza meg. Ezért főszabályként a jogszabályban foglalt kötelességek betartására terjed ki, vannak azonban olyan területek, ahol a felek egyensúlyi helyzetének fenntartása indokolttá teszi, hogy az állam a kollektív szerződés egyes rendelkezéseinek betartatását is ellenőrizze.
A munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó kollektív szerződésben rögzített rendelkezések, továbbá a munkabérnek a kollektív szerződésben meghatározott mértéke tekintetében feltétlenül szükségesnek látszik a munkaügyi ellenőrzés bevezetése. Az illegális és szabálytalan foglalkoztatás visszaszorítása érdekében a tervezet a törvény hatályát szélesen vonja meg. A törvény a foglalkoztató fogalma alatt minden természetes személyt, jogi személyt, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot átfog. A törvény hatálya az úgynevezett foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra terjed ki, amely lényegében minden olyan jogviszonyt magában foglal, amelyben a szolgáltatás tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka.
Az ellenőrzés alól nem lehet majd kibújni a tényleges munkaviszony más, például megbízási jogviszonnyal történő leplezésével sem, mivel a tervezet rögzíti, hogy a felügyelő jogosult a foglalkoztató és a részére munkát végző közötti jogviszonyt minősíteni. Ez rendkívül felelősségteljes munka, azt jelenti, hogy a felügyelő a vizsgált jogviszony tartalmi elemei alapján határozhatja meg a felek között fennálló jogi kapcsolat természetét. A törvényjavaslat kidolgozása során az egyik legnagyobb nehézséget annak megakadályozása jelentette, hogy a feketén munkát végzők ne bújhassanak ki az ellenőrzés alól arra hivatkozva, hogy a munkát díjazás nélkül végzik. Ennek kizárása érdekében a tervezet szerint a foglalkoztatóknak kell bizonyítaniuk, hogy a részükre végzett munka ellenérték nélkül történik. A bizonyítási tehernek a megfordítása nem egyedülálló a munkajogban, és megítélésem szerint az ellenőrzés során sem eredményez méltatlan helyzetet. Mivel egyfelől az tekinthető általánosnak, hogy a munkát ellenérték fejében végzik, másfelől a foglalkoztató viszonylag könnyen igazolni tudja azt a rokoni vagy karitatív jellegű kapcsolatot, ami a munkavégzés ingyenességét alátámaszthatja.
(11.30)
Az illegális, illetve szabálytalan foglalkoztatás, munkavállalás ellenőrzése természetesen nem lenne megvalósítható egyéb anyagi jogi háttér nélkül. Ezt célt szolgálta a munka törvénykönyve tavalyi módosítása, amely minden munkaszerződés tekintetében bevezette a kötelező írásbeliséget.
A feketefoglalkoztatás és -munkavállalás visszaszorítása mellett a tervezetben változatlan jelentősége van a munkaviszonyból származó kötelezettségek betartásának, így a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, a már említett munkaidő, pihenőidő és munkabér, továbbá a foglalkoztatási jogviszony megszüntetése kapcsán végzett ellenőrzésnek.
Különösen fontosnak tartjuk a munkavállalók választott tisztségviselőinek védelmére vonatkozó szabályok betartását, illetve azt is, hogy a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek működését jogellenesen ne befolyásolhassa senki.
Tisztelt Ház! Nyomatékosítani szeretném, hogy a munkaügyi ellenőrzés célja nem az, hogy csak azokat a munkaadókat ellenőrizzük, akiknek tevékenysége jól dokumentált. Nem lebecsülve a munkaügyi ellenőrzés hagyományos területeit sem, a feketefoglalkoztatás és -munkavállalás elleni összehangolt küzdelem a munkaügyi ellenőrzésben hangsúlyeltolódást tesz szükségessé, és olyan eszközrendszer megteremtését, amelynek segítségével a felügyelők az illegális foglalkoztatás ellen is eredményesebben léphetnek fel. A törvényjavaslat e céloknak megfelelően bővíti a munkaügyi felügyelők hatáskörét és cselekvési lehetőségeit, valamint a szankciórendszert is.
A munkaügyi felügyelő az ellenőrzés során külön előzetes bejelentési kötelezettség nélkül az ellenőrzése alá tartozó bármely munkahelyre beléphet, az ellenőrzéshez szükséges bármilyen nyilvántartást megtekinthet, adatokat kérhet, továbbá a munkahelyen tartózkodó személyektől az ellenőrzéssel összefüggésben felvilágosítást kérhet, és joga van személyi azonosságuk igazoltatással történő megállapítására is. Indokolt esetben rendőri segítséget is igénybe vehet. A felügyelő az ellenőrzés során megtilthatja a további foglalkoztatást, ha a sérelem rövid határidőn belül nem orvosolható, s lényeges az is, hogy ez utóbbi végrehajtását azonnali hatállyal is elrendelheti. Más esetben a tapasztalt szabálytalanságok megszüntetése érdekében figyelemfelhívással élhet, kötelezheti a foglalkoztatót a szabálytalanság meghatározott időn belül történő megszüntetésére, szabálysértési eljárást folytathat le.
A tervezet új szankcióként bevezeti a munkaügyi bírság intézményét. Az ellenőrzést lefolytató felügyelő írásbeli javaslata alapján az illetékes megyei felügyelőség vezetője munkaügyi bírság kiszabására jogosult a foglalkoztatóval szemben, ha a törvényben meghatározott egyes kötelességek megszegése több munkavállalót érint, illetve e feltétel hiányában is, ha a munkavállalók érdekképviseleti szerveinek működésére vonatkozó szabályok kerülnének megsértésre.
Az ellenőrzési munka hatékonyabb megszervezése érdekében a közigazgatás korszerűsítésének szándékával bizonyos szervezeti változtatásokra is szükség van. A jogszabályba ütköző foglalkoztatás és munkavégzés elleni egységes fellépést szolgálja az a megoldás, amelynek értelmében a megyei munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek a megyei munkaügyi központok szervezetén belül kapnak helyet, úgy, hogy a felügyelőségek szakmai irányítását továbbra is az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség látja el. Erre a változtatásra a foglalkoztatási törvény párhuzamosan benyújtott módosítása során kerül sor.
Tisztelt Országgyűlés! A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvénytervezet benyújtása részét képezi a feketegazdaság elleni jogalkotási feladatoknak. Nyilvánvaló azonban, hogy a feketefoglalkoztatás megszüntetése csupán hatósági eszközökkel nem érhető el. Ebből következően a törvény csupán az állam meghatározott eszközeinek felhasználását jelentheti a jelzett cél elérésre érdekében. Nem többet, azonban kevesebbet sem. Az ellenőrzés hatékonysága azonban nem pusztán egy jogszabály minőségétől függ, hanem számos, jogon kívüli, gazdasági, formális és informális tényezőtől. Álláspontom szerint e törvény európai léptékkel mérve a saját eszközei által minden segítséget megad a hazai munkaerőpiac konszolidációjára és a munkaügyi szabályok hatékonyabb érvényesülése érdekében.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottakra való tekintettel kérem, hogy a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot fogadják el, támogassák. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
