KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is ismerni kell az előzményeket ehhez az ügyhöz: Zemplényi György ellen a nemzetközi elfogatóparancs immár négy éve sikertelen volt.
(16.20)
Akkor, amikor jelentkezett a koppenhágai nagykövetségen, úti okmányokkal nem rendelkezett, azt kérte, hogy - ilyenkor, ugye, a követség kiállítja ezt -, azt kérte, hogy ez ne az ő nevére történjen kiállításra. (Derültség az ellenzéki pártok padsoraiban.) (Dr. Szabó Iván közbeszól: Átoperálták.) A konzul ezzel kapcsolatban valóban egyeztetést folytatott az illetékes magyar szervekkel, és ennek alapján részére az anyja leánykori nevére szóló úti okmányt kiállította - a vezetéknevére természetesen. Ahogy én azt annak idején említettem, az okmány felhasználására nem kerülhetett máshol sor, csak abban a hazautazási ügyben, ahol... Koppenhágában nem került felhasználásra sor. Amikor a magyar határra megérkezett, letartóztatták.
A Belügyminisztérium és a Külügyminisztérium vizsgálata azt állapította meg, hogy az eljárás szabálytalan volt (Dr. Pusztai Erzsébet közbeszól: És törvényellenes.), azonban egyetértésben a legfőbb ügyésszel, arra a következtetésre jutott, hogy az ügy csekély társadalmi veszélyessége miatt bűncselekmény nem történt (Dr. Pusztai Erzsébet közbeszól: Közokirathamisítás.), ezért a legfőbb ügyész nem folytatott a továbbiakban ebben az ügyben vizsgálatot.
Végül is itt az alapvető érdek az volt, hogy a négy éve körözött és egyébként el nem fogott bűnöző minél előbb álljon a magyar hatóságok rendelkezésére annak érdekében, hogy a felelősségre vonása megtörténhessen. Az említett eljárás, amely még egyszer mondom, szabálytalan volt egyébként, ezt a célt szolgálta, ez pedig nem veszélyes a társadalomra, ezzel szemben viszont fontos érdekünk volt, hogy valóban felelősségre vonhassuk az illetőt.
Köszönöm a figyelmet. (A Független Kisgazdapárt képviselői tiltakoznak: Megdöbbentő!)
