DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN
DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN
DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Torgyán frakcióvezető felhívta a tények tiszteletére a figyelmünket. Jó lenne, ha ő is ennek szellemében nyilatkozna meg. Először is szeretném leszögezni azt, hogy a nemzetközi jog másképp viszonyul az elévüléshez, mint a belső jog. A nemzetközi jog általában nem ismer speciálisan ilyen eseteket. Vannak olyan országok, amelyek között több évszázados szerződések is érvényben vannak mind a mai napig, és a párizsi békeszerződés pedig egyértelműen érvényben van. Azon a téren, ahol határidőket állapít meg a párizsi békeszerződés, teljesítés nem történt. Nem véletlen, hogy az Alkotmánybíróság kimondta itt a fennálló kötelezettséget. Mert, bár meghatározott időn belül teljesíteni kellett volna, de ismerjük a körülményeket, ismerjük az okokat: Magyarországon nem volt jogállam, egyre kevésbé volt 1948-49 után, tehát elmaradt ennek a teljesítése.
Természetesen itt most nem beszélhetünk arról, hogy milyen tényleges vagyonról és összegekről van szó, amit képviselő úr hiányol, hiszen ahhoz, hogy a kormány érdemi és felelős tárgyalásokat kezdeményezhessen erről a kérdésről, ahhoz felhatalmazásra van szüksége. Arra, amiről most beszélünk, mi úgy indulunk el ebben az ügyben, hogy az önök támogatását és felhatalmazását kérjük. Minden további lépés is ide fog kerülni. Ezt én hangsúlyoztam az expozémban is, úgy látom, hogy ezt képviselő úr és más képviselők sem értették meg. Minden további lépés újabb további törvényeket, törvénymódosítást, illetve országgyűlési felhatalmazást fog igényelni. Itt egyáltalán az első, indító lépéshez kérjük az önök támogatását.
Amikor azt kifogásolja a frakcióvezető úr, hogy a békeszerződés egészét nem hajtották végre - és annak valóban van sok pontja, amelyet nem hajtottak végre, és most már nem is hajthatnak végre -, ezzel kapcsolatban azt mondhatom, hogy nehezen értelmezhető ez a dolog. Van egy gyakorlati tanácsom a frakcióvezető úr számára, amellyel ő élni is szokott: forduljon egyenként az Alkotmánybírósághoz ezekben a kérdésekben. Az Alkotmánybíróság megállapítja azt a kötelezettséget, hogy a magyar kormánynak ezekben el kell járnia - akkor a magyar kormány pontosan úgy fog tenni, mint ahogy most, tehát idejön önök elé.
Még valami, ami már nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de azért fontosnak tartom, hogy megemlítsük. Egy ilyen jellegű törvényjavaslat volt már egyszer itt a tisztelt Ház előtt. Ugyan azt hiszem, egyikünk sem lehetett jelen, hiszen ez 1946-ban volt, talán Varga képviselő úr jelen volt ezen, akkor a Kisgazdapárt vezérszónoka Parragi György volt, aki úgy kezdte, hogy úgy pártom mint a magam nevében, a legnagyobb örömmel megszavazom ezt a törvényjavaslatot. De hát az egy másik Kisgazdapárt volt. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
