I. JÁNOS KÁROLY
I. JÁNOS KÁROLY
I. JÁNOS KÁROLY spanyol király felszólalása a Magyar Országgyűlésben: * Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Rt. által hitelesített spanyol nyelvű szöveg hiteles magyar fordítása.*
Köztársasági Elnök Úr, Országgyűlési Elnök Úr, Képviselő Hölgyek és Urak! Megtiszteltetés és kiváltság számomra e meghívás, amely lehetővé teszi, hogy ma első alkalommal szóljak a Magyar Köztársaság törvényhozásához a nemzeti szuverenitás székhelyén.
A Királynét és engem különösen nagy megelégedéssel tölt el, hogy ma egy oly jelentőségteljes pillanatban - abban az esztendőben - térhettünk vissza Magyarországra, amelyben az létrejöttének 1100. évfordulóját ünnepli.
A hét magyar törzs megérkezése a honi földre és az egységes állam megteremtése Szent István király által feltételezte Magyarország határozott nyugat felé irányultságát és részvételét Európa nagy szellemi és művészeti áramlataiban. E történelmi tény különösen kidomborodik a jelen pillanatban, amikor az önök országa maradéktalanul visszanyerte szolidaritását a demokráciára és a szabadságra alapozott kontinentális keretek között.
E szép épület a szabadságjogok és az alapvető emberi jogok védelmének messze nyúló hagyományát foglalja össze. András király Aranybulláját gyakorta a közösség és saját vezetői közötti szerződés előfutáraként, a Királyi Tanács középkori üléseit pedig a modern országgyűlések előzményeként idézik.
A Parlament Házainak képe is úgy rögzült a történelemben, mint egy egész nép által az értékei visszaszerzéséért, a totalitarizmus ellen vívott harc szimbóluma.
Elnök Úr! Először 1987-ben nyílott alkalmunk meglátogatni Magyarországot, s nem győzöm elégedetten megállapítani, mily mélyrehatóak az azóta lezajlott változások.
Emlékszem, hogy akkoriban - amikor Magyarország még nyugati világunktól mesterségesen és kényszerűen elválasztva élt - milyen benyomást gyakorolt rám a magyar nép életereje és töretlen reménye, amellyel saját sorsának ura kívánt lenni.
Budapestre visszatérve megindultan tapasztalom, hogy az akkori szabadságvágy mára a történelmi és értékteremtő átalakulás mozgatója lett: a jövő végre itt van karnyújtásnyira.
Noha minden ország a saját útját járja, Magyarország és Spanyolország közelmúltjának alakulásában vannak olyan hasonlatosságok, amelyek megkönnyítik számunkra, hogy kölcsönösen megértsük egymást. Mint Spanyolország, Magyarország is a demokráciában találta meg a modernizáció útját.
Országaink kimaradtak az európai építkezés kezdeti lendületéből: mindkettő bonyolult átmeneti időszakon ment keresztül, amely időnként áldozatos erőfeszítéseket követelt. Miként a maga idején Spanyolország, szabad és virágzó jobb jövője számára Magyarország is Európát tekinti mintának. Mindezért Spanyolország osztja és eltökélten támogatja a demokrácia és a piacgazdaság megszilárdítását szolgáló magyar törekvéseket, azokat a célokat, amelyekért a magyar nép évtizedeken át fáradhatatlanul küzdött. A gazdasági modernizáció és a politikai demokrácia mutatja az utat Magyarország számára, amelyen csatlakozhat az új Európa felépítésének projektjéhez.
Amint az hazánkban is történt, itt is valamennyi parlamenti képviselettel bíró politikai párt egyhangúlag állást foglalt az Európai Unióhoz való csatlakozás mellett. Magyarország politikai és társadalmi összetartásának és egyértelmű nyugati elhivatottságának bizonyítéka ez a konszenzus, amely azok között jött létre, akik a magyar Alkotmány értelmében a nép akaratát juttatják kifejezésre és részt vesznek annak alakításában.
Spanyolországban figyelemmel kísérjük az Önök kormányának és parlamentjének az erőfeszítéseit, amelyekkel e célok érdekében odaadással és realizmussal munkálkodik. Magyarország nagyratörő belső reformtervet dolgozott ki gazdasági szerkezetének átalakítására. A modernizációs, stabilizációs és privatizációs folyamat során rövid idő alatt sikerül felkészíteni országukat arra, hogy egy egységes, és kölcsönös függőségektől átszőtt piacon boldoguljon. A külföldi beruházók reagálása bizonyítja a magyar gazdaság jövőjébe vetett vállalkozói bizalmat.
Úgy vélem, hasonló fontossággal bír az Önök országának a társadalom tájékoztatására alkalmazott stratégiája is. Ne feledjük, hogy nemcsak államok integrációjáról van szó, hanem alapvetően társadalmakéról és állampolgárokéról, és hogy csupán tudással, meggyőződéssel és Európába vetett hittel tudjuk mindannyian együtt folytatni e közös vállalkozást.
Így tehát Magyarország - amint annak idején Spanyolország is - az átalakulás és a modernizáció kemény kihívásával néz szembe.
A totalitárius rendszerből nem könnyű az átmenet a szabadságjogok maradéktalan tiszteletben tartására alapozott társadalomba. De - már amilyen mértékben a tapasztalat jó tanácsadó lehet - el kell mondanom Önöknek, hogy a mai spanyol társadalom teljesen más, mint a húsz évvel ezelőtti.
A gondolkodásmód e változása - bármely haladás lényege - modern és szolidáris országot eredményezett, amely aktívan részt vesz minden fórumon, a béke és a nemzetközi biztonság előmozdítására és az emberi jogok védelmére törekedve. Magyarország - demokratikus úton választott képviselői állhatatos munkájának köszönhetően - egyértelműen az új irányba tart. És e téren mindig számíthat a spanyolok segítségére és szolidaritására.
Az Európai Közösség a kommunista világ válsága kirobbanásának pillanatától fogva tisztában volt azzal, hogy erkölcsi kötelessége integrálni azokat az országokat, amelyek visszaszerezték szabadságukat, és amelyek nélkül az Európa-projekt nem lenne teljes.
Mai helyzetünkből nézve - azt hiszem - meg lehetünk elégedve az e téren elért eredményeinkkel.
A koppenhágai csúcstalálkozó kinyilvánította az Európai Unió azon szándékát, hogy megnyissa kapuit az új tagok előtt és rögzítette a jövőbeni bővítés gazdasági és politikai feltételeit.
Az esseni csúcstalálkozó már vizsgálta is e progresszív csatlakozás megvalósításának módját: a strukturált párbeszédet, a kereskedelmi kapcsolatok bővítését és a piacok megnyitását. A spanyol soros elnökség idején, a madridi csúcstalálkozón hozott határozatok már felvázolják a tárgyalások kezdeti szakaszának eljövendő menetrendjét a nagyjelentőségű Kormányközi Konferencia eredményeinek fényében.
Mindenki - az Unió és tagországai, valamint a jelölt országok - munkájának köszönhetően a kibővítés folyamata megkezdődött. S a kitűzött határidőkre mindenki számára gyümölcsöző módon be is kell fejeződnie.
Elnök Úr! A mélyreható változások és a végrehajtott erőfeszítések lehetővé tették az Önök országa számára, hogy visszatérjen a nemzetközi színtérre, ahol sikeresen fejti ki kiemelkedő képességeit, amelyek a szomszédaival fenntartott kapcsolatai erősítésében is megmutatkoznak.
Ebben az összefüggésben minden olyan erőfeszítés, amely a bizalom és a jószomszédi kapcsolatok erősítésére irányul, egyúttal hozzájárul Közép-Európa stabilitásának erősítéséhez is.
Az elmúlt években a Magyar Köztársaság számos felelős tisztséget töltött be különféle nemzetközi szervezetekben. 1995-ben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöki tisztét látta el. A békemissziókban vállalt szerepe és a válságok megelőzésére és békés megoldására tett kezdeményezései kiérdemelték az EBESZ valamennyi tagországa egyhangú elismerését, amelyhez e szónoki emelvényről magam is csatlakozom.
Európa új körülményei és történelmi valósága arra ösztönöz bennünket, hogy hozzáigazítsuk biztonsági és védelmi struktúráinkat. Idén júniusban az Atlanti Szövetség berlini csúcsértekezlete megerősítette nyitási szándékát az új közép-európai demokráciák előtt. Fokozatos, az átláthatóságra és a párbeszédre koncentráló folyamatról van szó, amelynek során figyelembe kell venni mindenki jogos biztonsági érdekeit, azért, hogy ne osszuk meg ismét földrészünket.
Magyarország, szuverenitásával élve, kifejezésre juttatta azon óhaját, hogy a Szövetség teljes jogú tagja legyen és az első országok között volt, amelyek egyéni programot írtak alá a békepartnerség keretében, ahol jelenleg is különféle együttműködési formákban vesz részt. Továbbá nagylelkűen és hatékonyan járul hozzá a békefenntartó műveletekhez az volt Jugoszláviában, ahol a kivívott törékeny béke megszilárdításáért további erőfeszítéseket kell tennünk.
Magyarország ugyancsak hozzáfogott fegyveres erői korszerűsítéséhez és átszervezéséhez, amelyre azért van szükség, hogy szembe tudjanak nézni az új helyzetekkel.
Mindez lehetővé tette a bizalom erősödését és a progresszív közeledést az egyértelműen megújuló Szövetséghez, amelyben a jövőben az atlanti-óceánon túli kapocs megerősítésével egyidejűleg meghatározott súlyt kap az európai védelmi identitás.
Nem fér kétség ahhoz, hogy a demokratikus értékek melletti szilárd elkötelezettségének, az emberi jogok védelmének és jószomszédi politikájának köszönhetően Magyarország kiemelkedő szerepet hivatott betölteni az új európai biztonsági rendszerben. Ebben is számíthat a spanyolok támogatására és szolidaritására, hiszen legerősebb külső motivációnk nem más, mint a demokráciára és jogra, békére és biztonságra alapozott nemzetközi társadalom felépítése.
Elnök Úr! E századvégen Európa történelmének felgyorsulását éli át. Először kínálkozik megfelelő alkalom egységének demokratikus konszenzus útján történő megteremtésére. Óriási jelentőségű feladatról van szó, amelynek megvalósítása során minden bizonnyal felmerülnek majd nehézségek, azonban olyan lehetőség ez, amelyet nem szalaszthatunk el.
A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy minden bővítés Európa újrateremtését, újraalapítását jelentette. Csatlakozásával Spanyolország a latin-amerikai közösséggel és a mediterrán országokkal kapcsolatos tapasztalatait és érzékenységét hozta magával. A mai világ változásai arra köteleznek bennünket, hogy nagyratörőek legyünk: Európa belső határok nélküli hatalmas piac lesz, amely lehetővé teszi polgárai gyarapodását, de egyúttal a felbukkanó új kihívásokra való tekintettel meg is kell szerveznie önmagát: megteremteni a közös pénzt, a növekedéssel új munkahelyeket létrehozni, megóvni a környezetet és előmozdítani az egyensúlyt és a szolidaritást az Unió valamennyi régiója között.
Azt hiszem ezek az eszmék azok, amelyeket példaként állampolgáraink elé kell állítanunk. Mert nem kétséges, hogy ők az eljövendő európai egység igazi főszereplői.
Az e nagy vállalkozásban való energikus részvételhez Magyarország számíthat ezeréves európai történelmére, valamint képviselőinek és népének eltökélt szándékára.
Elnök Úr, Képviselő Hölgyek és Urak! Ismételten köszönetet mondok Önöknek a meghívásért, hogy osztozzam Önökkel az 1100. évforduló megünneplésében és kívánom, hogy Országgyűlésük a lehető legnagyobb sikereket érje el nagyszabású társadalom-átalakító és -korszerűsítő munkájában.
Nagyon köszönöm.
