AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyar lakáshelyzetben a '60-as évek végétől húsz év alatt gyors és jelentős javulás következett be. Ennek következtében a gazdasági fejlettségünkhöz képest a lakásszféra helyzete a legtöbb mérhető mutató alapján jónak tekinthető. Miután a magyar társadalomban megállt a háztartások számának növekedése, a lakásállomány mennyiségi szempontból megfelelő, miközben a térbeli elhelyezkedéssel és a minőséggel gondjaink vannak. A lakások száma, mint ismert, meghaladja a 3 millió 900 ezret. Ezzel 100 családra több mint 100 lakás jut. Ugyanakkor a lakások 16 százalékából hiányzik az ivóvízellátás, 52 százaléka pedig nincs bekapcsolva a csatornahálózatba. A lakásmobilitás nagyon alacsony. Jelentős problémát okoznak az elmaradt felújítások, különösen a nagyvárosokban. Nem megoldott a jelentős családi támogatással nem rendelkező fiatalok első lakáshoz jutásának gondja.
Tisztelt Ház! Ma Magyarországon a lakás megvásárlását, építését, korszerűsítését vagy felújítását a családok döntő többsége nem tudja rendelkezésre álló folyó jövedelméből azonnal kifizetni. Ez persze a fejlett piacgazdaságokban sincs másként. A lakástulajdon megszerzésének, valamint felújításának finanszírozásában minden országban fontos szerepet tölt be a kölcsönforrásokat nyújtó pénzügyi közvetítő rendszer. Magyarországon a lakás célú hosszú lejáratú hitelek iránti potenciális kereslet különösen magas, mivel a bérlakásszektor aránya a lakásállományon belül alacsony, a lakásárak és a jövedelmek közötti rés pedig igen széles: minimum hat év jövedelme szükséges egy átlagos lakás megvásárlásához.
Az olyannyira szükséges lakáshitelezést azonban jelenleg számos tényező korlátozza, illetve akadályozza. A hosszú évek óta magas infláció magasan tartja a kamatlábakat. Ennek következtében a hitelfelvevők kamatterhe és a bankok hitelezési kockázata nagy. A bankok szempontjából az ügyfelek alacsony és bizonytalan jövedelme, illetve a munkanélküliség veszélye kétségessé teheti a magas terhek viselését. A hosszú futamidejű lakáshitelek finanszírozását megnehezíti a hosszú távú források hiánya. Így Magyarországon jelenleg egészségtelenül alacsony mértékűre süllyedt a kölcsönforrások szerepe a lakásépítkezések finanszírozásában. Szeretném leszögezni, a lakásépítkezések megindult növekedésének további jelentős és tartós dinamizálását nem lehet és nem is célszerű költségvetési forrásokra alapozni. A közelmúltban elfogadott lakásfinanszírozási kormánykoncepció szerint jelenleg az állam legfontosabb célja a lakásfinanszírozási rendszer fejlesztéséhez szükséges intézményi és szabályozási feltételek megteremtése. Emellett persze fontos a szinten maradó költésvetési támogatások hatékonyabb felhasználása, így különösen a rászorultsági alapon nyújtott kedvezmények arányának emelése is. A közvetlen állami beavatkozás súlypontja a következő időszakban a fiatalok első lakáshoz jutásának támogatása, a többszintes városi lakásállomány rehabilitációja és a mobilitás élénkítése lehet.
Ennek érdekében a kormány fenn kívánja tartani a lakásépítési kedvezményt és más támogatásokat is. A lakásfinanszírozási koncepció szerint meg kell indítani a többlakásos épületállomány felújítását a tulajdonosok, a települési önkormányzatok és a központi kormányzat együttműködésére épülő programok segítségével. A lakásfinanszírozási koncepció leszögezi azt is, hogy a lakás célú támogatásokat elsősorban azoknak a rétegeknek kell nyújtani, amelyek a társadalmilag még elfogadható minimális színvonalon sem képesek lakhatásukat saját erejükből megoldani. A rászorultságon alapuló támogatások egy részét a helyi önkormányzatok döntéseit alapján, a társadalmi részvétel és nyilvánosság mellett szervezett programok keretei között kell odaítélni. A helyi önkormányzatok képesek a családok életkörülményeinek vizsgálatára, ezért az önkormányzatok szerepének növelése érdekében az erre szolgáló költségvetési eszközöket emelni kell.
Tisztelt Ház! Az intézményrendszer kiépítése szempontjából alapvető feladat a jelzálogjog megfelelő érvényesítésének biztosítása, az ingatlan-nyilvántartás fejlesztése, az építésügyről szóló törvény megújítása és az országos építésügyi szabályzat korszerűsítése. A számítógépes ingatlan-nyilvántartás kialakítása és földhivatalok működési feltételeinek javítása már folyamatban van egy PHARE-program keretében. A lakásfinanszírozási rendszer fejlesztése érdekében a magyar kormány 1994-ben programszerződést kötött az Egyesült Államok kormányának képviseletében eljáró Amerikai Nemzetközi Fejlesztési Hivatallal. Ennek keretében amerikai szakértők segítséget nyújtanak a programban részt vevő bankoknak a lakáshitelezéssel kapcsolatos kérdésekben, többek között a halasztott kamatfizetési hitelkonstrukció kidolgozásában. A program alapján várhatóan 60 millió dollár, körülbelül 10 milliárd forint hosszú lejáratú kölcsön felvételére is sor kerül, amelyet a bankok fognak továbbkölcsönözni a lakosságnak lakáscélok finanszírozására.
(16.20)
A korszerű lakásfinanszírozás intézményi rendszerének alapvető, új elemei lesznek egyrészt a lakás-takarékpénztárak, másrészt a jelzálog-hitelintézetek. Szeretném aláhúzni, jól működő lakásfinanszírozási rendszer csak nagymértékű és hosszú távú lakáshitelnyújtáson alapulhat. Fejlett finanszírozás esetében a jelzálog-hitelintézettől, illetve más hitelintézettől felvett jelzálogkölcsönöknek a lakáshoz jutás költségeinek 60-70 százalékát kell fedeznie. A fennmaradó részt, a lakásár körülbelül 30 százalékát pedig éppen a lakás-takarékpénztárak tudják biztosítani a megtakarítóknak.
Tisztelt Ház! A lakás-takarékpénztárak létrejöttét szolgálja az új, a törvényjavaslatban szereplő zárt előtakarékossági konstrukció kialakítása. A lakás-takarékpénztárak rendszerének kiépülése és a lakás célú előtakarékosság állami támogatása arra ösztönöz, hogy korlátozott mértékű állami szerepvállalás mellett a lakosság saját maga teremtse elő a lakáshelyzetének javításához szükséges forrásokat. A lakás-takarékpénztárak rendszere Európa több országában évtizedek óta biztonságosan működik. Egy ilyen rendszer létrehozása ugyanakkor olyan, nem a támogatás mértékében közvetlenül megragadható, hanem a rendszer melletti tartós állami elkötelezettséget jelent, amely mindenféle biztonságot jelent arra nézve, hogy a megtakarítási időszakot követi a hitelfelvételi lehetőség.
A törvényjavaslat szerint a lakás-takarékpénztár olyan szakosított hitelintézet, amely alaptevékenységeként lakás-előtakarékossági szerződések alapján betétgyűjtést és lakás célú hitelek nyújtását végzi. Miután e hitelintézetek zárt rendszerben működnek, más üzletág kockázata nem veszélyezteti az alaptevékenységet. A források szigorú elkülönítése lehetővé teszi, hogy a kamatok mindkét oldalon eltérjenek a piaci kamatszinttől. Mind a betéti oldalon, mind a hitel esetében a kamatlábak alacsonyak, mértékük előre rögzített, nem változtatható a szerződés időtartama alatt. A konstrukció lehetőséget teremt arra, hogy az ügyfél minimálisan négyéves megtakarítási idő után egy előre kalkulálható, állandó terhet jelentő hitelforráshoz jusson. Az állam a betétek alacsony hozamának kiegészítése érdekében támogatást nyújt a lakás-előtakarékoskodóknak. Ez elengedhetetlen annak érdekében is, hogy az ügyféltől betétet gyűjtő, majd azt felszabadító és hitelt nyújtó pénztár fizetőképessége egyensúlyban maradjon. A támogatással növelt összeg felhasználási lehetősége széles körű. Igénybe lehet venni lakás és lakótelek vásárlásához, lakásépítéshez, -felújításhoz, -bővítéshez, -korszerűsítéshez, -helyreállításhoz, valamint közművek és kommunális létesítmények kialakításához. Felhasználható továbbá társasházi lakások tulajdonosainak és lakásszövetkezetek tagjainak közös tulajdonában álló épületrészek felújításához és korszerűsítéséhez, valamint az előbb felsorolt célok finanszírozására a hitelintézettől felvett kölcsönök kiváltásához is.
Az új támogatási forma felváltja a lakás célú megtakarítás alapján igénybe vehető jelenlegi törlesztési támogatást. Az OTP-nél és a takarékszövetkezeteknél ma kínált konstrukciók iránt igen alacsony az érdeklődés, miután a támogatott különkölcsönt csak új lakás építéséhez, vásárlásához, illetve lakásbővítéshez vehető fel. Bár a jelenlegi rendszerben is a piaci hitelnél sokkal alacsonyabb a különkölcsön törlesztési terhe, a támogatás következtében az új konstrukció várhatóan vonzóbb lesz a mainál, mivel feltételei az egész szerződéses időszakra rögzítettek, továbbá sokkal szélesebb az igénybevételi lehetősége. A lakás-takarékpénztárak segítségével úgy szélesednek ki a lakásfinanszírozáshoz rendelkezésre álló források, hogy egyidejűleg várhatóan növekszik a lakosság megtakarítása.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslatban szereplő lakás-előtakarékossági konstrukció működését szeretném konkrétan is bemutatni. A lakás-takarékpénztárak lakás-előtakarékossági szerződést kötnek ügyfeleikkel. E szerződés olyan betétszerződés, amely egyben hitelígérvényt is tartalmaz. Az ügyfél vállalja, hogy egy általa megválasztott összeget, például 5 ezer forintot legalább négy éven keresztül havonta betétként elhelyez a pénztárnál. A lakás-takarékpénztár pedig arra vállal kötelezettséget, hogy a betétösszeg függvényében kölcsönt nyújt a megtakarítónak alacsony, előre rögzített hitelkamat mellett, kizárólag lakás célú felhasználásra. A betétre a lakás-takarékpénztár kamatot ír jóvá. Az egyes pénztárak által kínált kamatkondíciók különbözők lehetnek. A szerveződő pénzintézetek tervei szerint a betéti kamat 3 százalék, a hitelkamat pedig mindössze 6 százalék lesz. Állami támogatás csak olyan konstrukcióhoz kapcsolódik, ahol a lakáskölcsön kamatlába nem haladja meg a 10 százalékot. Az állami támogatás éves rendszerességgel az előtakarékoskodó betétszámláján kerül jóváírásra. A támogatás mértéke az adott megtakarítási évben az ügyfél által befizetett betét 30 százaléka, legfeljebb azonban évenként 36 ezer forint.
A példában szereplő havi 5 ezer forintos megtakarítás mellett mindegyik évben 12 x 5, vagyis 60 ezer forint betételhelyezés történik, az ehhez tartozó támogatás évente az adott évben befizetett 60 ezer forint 30 százaléka, azaz 18 ezer forint. Így havi 10 ezer forintos betételhelyezés esetén lehet elérni a legmagasabb, 36 ezer forintos évi támogatást. Az igénybe vehető lakáskölcsön nagysága általában a kamattal és a támogatással növelt betétösszeggel egyezik meg, de a lakás-takarékpénztárak kínálhatnak olyan konstrukciót is, ahol a hitelösszeg ennél magasabb.
Havi 5 ezer forintos megtakarítás esetén az említett 3 százalékos betéti kamat mellett a betétösszeg 5 évi takarékoskodás után támogatással eléri a 420 ezer forintot, a lakáskölcsönnel együtt pedig azonos hitel esetén összesen 840 ezer forint áll a megtakarító rendelkezésére.
Hasonló feltételezések mellett 7500 forintos havi betétbefizetésnél 1260 ezer forint, 10 ezer forintos befizetésnél pedig 1 680 ezer forint hitellel növelt saját erő eredményeződik. Így lakásépítésnél vagy -vásárlásnál a kiadásoknak egy számottevő részét képes fedezni a lakás-takarékpénztári forrás. Számításom szerint például 7500 forintos megtakarítást alapul véve Budapesten egy 60 négyzetméteres lakás körülbelül 30 százalékát, vidéken pedig megközelítőleg 37 százalékát lehet majd finanszírozni e forrásból. A hiányzó rész előteremtésének pedig például az új konstrukciói jelzáloghitel révén lehet majd forrást találni. Természetesen kisebb építési munkálatok esetében - például korszerűsítésnél vagy lakáscserénél - az összes költség finanszírozására elegendő lehet a lakás-takarékpénztáraktól kapott, illetve ott összegyűjtött összeg.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat szerint lakás-takarékpénztár alapítására, működésére, valamint felügyeletére a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, már benyújtott törvény rendelkezéseit kell majd alkalmazni. A hitelintézeti törvény mint kerettörvény az általános szabályokat tartalmazza, míg a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény speciális kiegészítő rendelkezéseket ír elő. A törvényjavaslat célja a zárt rendszerben működő lakás-takarékpénztárak hosszú távú, stabil működésének biztosítása és a betétesek védelme. A biztonságos működés érdekében a felügyeletnek a lakás-takarékpénztárak esetében más hitelintézetekhez képest szélesebb körű ellenőrzést kell lefolytatnia mind az engedélyezésnél, mind a folyamatos működés felügyeleténél.
A javasolt szabályozás szerint a lakás-takarékpénztárral kötött lakás-előtakarékossági szerződés alapján az ügyfél előre meghatározott rendszerességgel vagy előre egy összegben betétet helyez el a pénztárnál. Minimálisan négyéves megtakarítási idő után a hitelintézet az általános szerződési feltételekben meghatározott módszer szerint lakáskölcsönt nyújt az előtakarékoskodónak. A megtakarítónak kétéves megtakarítási idő után lehetősége van arra, hogy addig, ameddig nem válik jogosulttá a kedvező kamatozású lakáskölcsönre, piaci kamatozású, áthidaló kölcsönt igényeljen.
A törvényjavaslat alapján a lakás-takarékpénztárak a lakáskölcsönöket a lakás-előtakarékoskodók betétbefizetéseiből, a jóváírt állami támogatásból, valamint a már kölcsönt kapott ügyfelek tőketörlesztéseiből fedezik. A rendszer tehát a német Bauspar-modellhez hasonlóan zárt, az önsegélyezés elvén alapul. A lakás-takarékpénztárak csak kivételesen vehetnek fel kölcsönt a lakáskölcsönök folyósításához a tőkepiacról. A magas piaci kamatláb ugyanis veszélyezteti a hitelintézet működését.
A törvényjavaslat szigorúan szabályozza a hitelintézet szabad eszközeinek befektetését, a biztonságos működés és a kellő likviditás érdekében. A kölcsönnyújtásra átmenetileg fel nem használt szabadeszközöknek legalább a felét a magyar állam által kibocsátott kötvényekben, kincstárjegyben, illetve készpénzben és számlapénzben kell tartani. A betételhelyezők védelme, megfelelő tájékoztatásának biztosítása érdekében a törvényjavaslat részletesen felsorolja a lakás-előtakarékossági szerződés legfontosabb szabályait, valamint az általános szerződési feltételek tartalmi elemeit. A törvényjavaslat alapján a megtakarítót az éves betételhelyezés összegéhez igazodó mértékben állami támogatás illeti meg annak érdekében, hogy a betét hozama ne maradjon el jelentősen a más formáknál elérhetőktől. Az állami támogatás igénybevételének legfontosabb feltétele a lakás célú felhasználás, a legalább négyéves megtakarítási idő elérése, valamint 10 százaléknál nem magasabb kölcsönkamatláb alkalmazása. A támogatás mértékét kormányrendelet határozza meg. A törvényjavaslat azonban kiköti, hogy a támogatás mértékének módosítása a már megkötött szerződéseket nem érinti. Az ez év július 4-i kormányülésen elfogadott rendelet tartalmazza, hogy az állami támogatás az adott megtakarítási évben az ügyfél által elhelyezett betét 30 százaléka, legfeljebb azonban 36 ezer forint.
Tisztelt Ház! Az elmondottak alapján úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat elfogadása hozzájárul a lakásfinanszírozás intézményi rendszerének fejlesztéséhez.
(16.30)
Elősegíti az önfinanszírozó lakásgazdaság kialakulását. A megtakarításhoz kapcsolódó állami támogatás a lakáscélok megvalósításához szükséges saját forrás előteremtésére ösztönöz, azokat segíti, akik képesek és hajlandók lakásproblémájuk megoldása érdekében erőfeszítéseket tenni. A lakás-takarékpénztárak a rövidesen előterjesztésre kerülő törvényjavaslatok alapján létrejövő jelzáloghitel-intézményekkel együtt lényegesen átalakíthatják a lakásépítés és -fenntartás finanszírozási rendszerét, ami egyrészt a fejlett piacgazdaságoknak megfelelő intézményrendszer kialakulását, másrészt várhatóan a lakás célú megtakarítások, és végül a lakásberuházások dinamikus elemelkedését eredményezik. Mindezek alapján kérem a törvényjavaslat megvitatását és a szükséges módosítások után annak elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
