KAPRONCZI MIHÁLY
KAPRONCZI MIHÁLY
KAPRONCZI MIHÁLY (független): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mai napirend utáni felszólalásomat "A mezőgazdaság rendkívüli helyzete Hajdú-Bihar megyében" címmel szeretném elmondani. Az elmúlt év őszén a keleti megyéket, különösen Hajdú-Bihar megyét sújtó aszálykárok ügyében önálló képviselői indítványt nyújtottam be a tisztelt Háznak.
Az aszálykár a megye mezőgazdasági termelőinek milliárdos károkat okozott, amit a mezőgazdasági termelők az alapanyagok drágulása miatt csak nehezen hevernek ki. A tavalyi tapasztalatok után örömmel láttam, hogy az ez évi időjárás és csapadékviszonyok megyénkben az előző évihez képest kedvezően alakultak. Augusztusban azonban változott a helyzet, és megyénkben az 50-60 milliméteres csapadékátlaggal szemben 129 milliméter csapadék hullott. Szeptember első kilenc napjában pedig 79 milliméter.
Különösen veszélyessé vált a helyzet a bihari térségben. Például Berettyóújfaluban az augusztusi csapadékmennyiség 240 milliméter volt, azóta is naponta esik az eső. A nagy esőzések következtében nagy területeken telítetté vált a talaj, néhol belvízelöntések is keletkeztek, így lehetetlenné váltak az őszi talaj-előkészítési munkák, így a kapásnövények betakarítását sem lehetett elkezdeni. Nem tudták megkezdeni a termelők a cukorrépa és a napraforgó betakarítását sem. Az eddig betakarított burgonya mennyisége is jelentéktelen.
(20.20)
A legnagyobb gondot a napraforgó jelenti, mert a várt terméshez képest a diaportés fertőzés miatt öt mázsa/hektár terméskiesés a kár a szakemberek becslése szerint. Tovább fokozza a kárt az, hogy a mázsánkénti és százalékonkénti 25-28 forintos szállítási költség további veszteséget jelent. A várható 840 ezer tonna cukorrépából mindössze 4000 tonna van kiszedve a talajból, ezért a cukorrépa-feldolgozás még nem indulhatott meg. A veszélyt fokozza egy esetleges korai fagy, ami behozhatatlan veszteséget jelent. Az elmúlt tíz évben már két alkalommal fagyott be a földbe a répa egy része. Súlyos károk vannak a paprika és paradicsom termelésében. Megyénkben a pillanatnyilag kedvező búzaárak miatt százezer hektáron kellene elvégezni a vetést, de a kalászos területnek szánt napraforgó és korai érésű kukoricák betakarításának kitolódása miatt, valamint a búzavetőmag-hiány miatt a talaj-előkészítési munkák és a vetés is késői lesz, illetve veszélyben forog.
A Hajdú-Bihar megyei agrár-érdekvédelmi szervezetek vezetői, az Agrárkamara és a Földművelésügyi Hivatal vezetői megbeszélést tartottak arról, hogy milyen intézkedésekkel lehet és kell segíteni a termelőket, hogy az általam is vázolt súlyos károk hatásainak, illetve csökkentésére ezek lehetőség szerinti megelőzésére mód nyíljon. A szeptember 11-én tartott megbeszélésre Csiha András képviselőtársammal együtt engem is meghívtak. Az értekezlet résztvevői a miniszteri-kormányzati intézkedések megtételére kilenc pontban tettek javaslatot, melyet mint rendkívül fontos és halaszthatatlan ügyet, szeretnék a tisztelt Háznak ismertetni, és egyben felhívni az illetékes kormányzati szerveket, hogy a várható azonnali intézkedések során ezeket vegyék figyelembe.
Egy: elemi kár. Hozamérték-számítással alátámasztott elemi károk esetén ne csak kamattámogatást adjon a kormányzat, hanem fix összegű támogatást adjon a kárt szenvedett régiókban, alanyi jogon.
Kettő: a gázolaj-fogyasztási adó-visszatérítési normatíva 50 százalékos emelését javasoljuk a rendkívüli időjárás miatt megnövekedett energiaköltségek mérséklésére. Javasoljuk továbbá a jelenlegi rendeletben nem szereplő terményszállítás után fogyasztásiadó-visszatérítési lehetőség megteremtését. Az MFA- és MEA- és reorganizációs támogatást igénybe vevő, elemi kárt szenvedett gazdálkodók visszafizetési kötelezettségeinek egy évvel történő meghosszabbítását javasoljuk.
Javasoljuk az állami tulajdonú földek után fizetendő haszonbérleti díjak mérséklését az elemi kárral sújtott termelőknek.
A parlament alkossa meg az agrárágazatban jelentkező elemi károk mérséklésére szolgáló, az ágazat súlyának megfelelő agrárkatasztrófa-törvényt.
Hat: a termelők részéről elbizonytalanított helyzet van a betakarításra kerülő kukorica felvásárlásával kapcsolatban. Szükségesnek tartjuk a várható kukoricatermés mennyiségének felbecsülését, a hazai és állattenyésztés szükségletét és egyéb szükségleteket is figyelembe véve, és a különbözet alapján megindítani a felvásárlást, azonnali döntést hozni, esetleg exportról is máris.
Hét: az 1997. évre érvényes támogatási rendszer megalkotásánál kiemelt súllyal kezeljék a gépbeszerzési támogatást, az alacsony műszaki színvonal emelése érdekében.
Nyolc: a termelési költségek mérséklésére szolgáló támogatások körét szélesítsék, konkrétan például Útalap-hozzájárulás vonatkozásában.
Kilenc: a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény iparűzési adóra vonatkozó fejezetének módosítását kezdeményezzék, mert az árbevétel mint vetítési alap rendkívül kedvezőtlen az agrárvállalkozók szempontjából. Javasoljuk a nettó árbevételt alkalmazni az adókivetés alapjául.
Végezetül, mint a megyei kisgazdák és szimpatizánsok által a parlamentbe választott képviselő javaslom, hogy a földművelésügyi kormányzat tegyen meg minden lehetséges lépést az előző évben aszálykárral sújtott, de támogatás nélkül maradt, az idén a csapadékkár miatt a tönkremenetel szélére jutott családi és kisgazdaságok termelőképességének fenntartására. Nem pénzbeni juttatásra gondolok, hanem kedvezménnyel támogatott műtrágya, vetőmag vásárlása részükre. Ellenkező esetben a jövő évben sok-sok hektár termőföld parlagon maradhat, és az önkormányzatok szociális terhei soha nem képzelt módon megnövekednek a hajdú-bihari térségben.
Bízom abban, hogy a kormány minden segítséget megad a termelőknek. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
