KISS PÉTER
KISS PÉTER
KISS PÉTER munkaügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Ház! A hazai foglalkoztatást, a magyar munkaerőpiac minőségét már ma, de a jövőben még inkább a munkaerő képzettsége határozza meg. Az európai együttműködés és integráció folyamatában a szakképzés nemcsak a munkamegosztás fejlődéséhez, hanem az egyéni munkavállalói esélyek javulásához is hozzájárul. Ezért stratégiai feladat szakképzési rendszerünk mélyreható átalakítása, melyben a kulcskérdés az állam és a gazdaság közötti munkamegosztást kifejező finanszírozás korszerűsítése.
Az 1988-ban a XXIII. törvénnyel bevezetett szakképzési hozzájárulás, valamint a Szakképzési Alap pozitív szerepet játszott a '90-es évek első felében zajló átalakulási folyamatokban. Ennek a jelentős fejlesztési forrásbővítésen túl az az oka, hogy a szakképzési hozzájárulás intézménye piacgazdaság-konform. A gazdálkodók ugyanis jelentős döntési autonómiát kaptak, a szociális partnerek pedig érdemi döntéselőkészítő szerephez jutottak az irányítás-végrehajtás különböző szintjein.
A gazdaság aktív, közvetlen részvétele a képzésben, illetve anyagi tehervállalása a szakképzés finanszírozásában, valamint a szociális partnerek részvétele a szakképzési források elosztásával kapcsolatos döntések előkészítésében olyan alapelvek, melyeket a hazai tapasztalatok igazolnak és amelyek megfelelnek az Európai Unióban már kialakult általános gyakorlatnak is. Az Európai Unió országaiban kivétel nélkül megtalálható a gazdaság konkrét szakképzési szerepvállalásával kapcsolatos szabályozás. A gazdaság közreműködése nem csupán a finanszírozásban való részvételt jelenti, hanem a munkaerő minőségének, tehát a képzésnek, a képzés szerkezetének aktív és folyamatos befolyásolását is jelenti.
Tisztelt Ház! A szakképzési rendszer stabilizálásához és fejlesztéséhez jelentősen hozzájárult az a tény, hogy több mint félszáz milliárd forint volt '91. és '95. között a szakképzési hozzájárulás által, szakképzési célokra fordított összeg. A vállalatoknál folyó gyakorlati képzések finanszírozásán túl a gazdálkodó szervezetek mintegy 18 milliárd forint támogatást adtak át közvetlenül a szakképző iskoláknak. A befizetésekből képződött Szakképzési Alapból pedig különböző pályázatokra több mint 11 milliárd forintot fordítottak támogatásokra. A szakképzési hozzájárulás intézménye, illetve az alapszerű működés lehetővé tette a szakképzési rendszer lényeges válságelemeinek enyhítését, mivel eszközt teremtett a vállalati gyakorlóhelyek megszűnését kompenzáló iskolai tanműhelyek kialakításához, valamint finanszírozhatóvá tette a szakmai szervezet tartalmi korszerűsítését is.
Az elmúlt években a helyi iskolai szakképzés-fejlesztési törekvések támogatásához szinte kizárólagos forrást jelentett a Szakképzési Alap. Mindez a tágabb szakmai közvéleményben is kedvező visszhangot váltott ki.
Tisztelt Országgyűlés! A '80-as évek végétől a szakképzésben, annak gazdasági környezetében jelentős változások mentek végbe. Megváltozott a tulajdonszerkezet, átalakult a foglalkoztatás és nagyságrendekkel növekedett a kis- és középméretű vállalkozásoknak a száma. A szakképzési hozzájárulás törvényi szabályozásában, bár több részleges módosítás történt, ugyanakkor átfogó korszerűsítésre ez időben nem került sor. A '90-es évek közepére alakult ki az a helyzet, amely már a távlatosabb fejlesztést lehetővé teszi. A fejlesztést kormányzati szándékok is alátámasztják. A '94-es kormányprogram szorgalmazta, hogy a szakképzési hozzájárulás felhasználása során nyíljon mód az úgynevezett OKJ-s szakmákat oktató szervezetek támogatására. A szakképzési törvény módosítása pontosította a gazdasági kamarák szakképzési feladatait és jelentős változás az egységes Munkaerő-piaci Alap létrehozása is.
Hosszabb távra szóló orientációt az jelentett, hogy '96 januárjában a kormány meghatározta a szakképzés távlati fejlesztési programját, amely a képzési ráfordítások hatékonyabb felhasználását és a jelenlegi finanszírozás korszerűsítését írja elő.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat kidolgozása során azt akartuk elérni, hogy a szakképzési hozzájárulás az állam által elismert szakképesítések megszerzése érdekében szervezett szakképzés esetén, függetlenül a képzés helyétől, támogassa az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívül folyó szakképzést. Ez nyújt lehetőséget a munkaviszonyban állók szakmai képzésének támogatására is, amely egy dinamikusan fejlődő munkaerőpiac lényeges sajátossága.
A korszerűsítés fő elvei. Először: a hozzájárulás intézménye ösztönözze a gazdaság szereplőit saját igényeiknek megfelelő munkaerő képzésére.
(12.10)
Másodszor: reális mértékben ismerje el a szakképzéssel kapcsolatos ráfordításokat.
Harmadszor: intézményesítsen egy olyan szakképzésfejlesztést támogató rendszert, amely a jelenleginél nagyobb támogatást képes nyújtani a szakképzés korszerűsítéséhez.
Negyedszer: a Munkaerő-piaci Alap szakképzési alaprésze segítse elő, illetőleg ösztönözze a szakképzési struktúra korszerűsítését, támogassa a korszerű technológiák alkalmazását a képzésben.
És végül ötödször: a hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módja és mértéke az így képződött források felhasználása szabályozott és jól ellenőrizhető legyen.
Tisztelt Ház! Ha a benyújtott törvénytervezetet összehasonlítjuk az eddigi szabályozással, szembetűnő, hogy a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre a hozzájárulás alapja és mértéke lényegében változatlan, 1,5 százalékos maradt. Az agrártevékenységet folytatók tekintetében '97-től 2001-ig évente 0,1 százalékkal növekszik, így a hozzájárulás mértéke 2002-re körükben is 1 százalék helyett 1,5 százalékra emelkedik. A javaslat szerint a kötelezettség teljesítésének eddigi lehetőségei is kibővülnek. A hozzájárulásra kötelezett legfeljebb 0,2 százalékos mértékig saját dolgozóinak szakképzéséhez támogatást adhat, amit csökkentő tételként figyelembe lehet venni.
Mindezzel az a szándékunk, hogy az iskolai rendszerű szakoktatás és az iskolarendszeren kívüli szakképzés közötti korábbi éles határvonalak a fejlett országokéhoz hasonló módon, fokozatosan nálunk is eltűnjenek.
A Munkaerő-piaci Alap szakképzési alaprészéből nyilvános pályázat útján az államilag elismert szakképesítést adó képzés tárgyi feltételeinek fejlesztéséhez támogatás adható. Indokolt a támogatásban részesíthetők körébe felvenni azokat a felsőoktatási intézményeket, amelyek állam által elismert szakképesítésre készítenek fel és a felsőoktatási törvény módosítása alapján felsőfokú akkreditált iskolarendszerű szakképzést folytatnak.
Ezzel az új képzési formával a szakképzés nyitottsága és a társadalmi mobilitásra gyakorolt hatása megerősödik, egyben hozzájárul a szakképzettséget szerzők arányának további emeléséhez. A szakképzési törvény, valamint a gazdasági kamarai törvény összhangjának megteremtését szolgáló '95. évi módosítás jelentős feladatok ellátására adott lehetőséget a gazdasági kamarák számára.
Mivel a szakképzés fejlesztési programjában szorgalmazott szerkezeti és tartalmi változások halaszthatatlan teendőket jelentenek, ezért - ellenőrzött módon - indokolt az anyagi források megszerzésének lehetőségét biztosítani a gazdasági kamarák számára is, hogy a szakképzési törvényből következő feladataikat elláthassák. A kötelezettség bevallására, befizetésére, illetve annak ellenőrzésére alapvetően továbbra is az adózás rendjéről szóló törvény előírásai vonatkoznak. A jelen javaslat azonban egyértelműsíti a munkamegosztást és a hatáskört az állami adóhatóság és az alapkezelő szervezet között újraszabályozza. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolásának, a fejlesztési támogatásnak és a visszatérítés igénylésének feltételeit és eljárási szabályait pedig törvényi felhatalmazás alapján a munkaügyi miniszter rendeletben határozza meg ezentúl.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvény több mint egyéves előkészítése során széles körű konzultációkat folytattunk szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel. A viták során számos hasznosítható javaslat is elhangzott, ilyen például a járulék költségvetési intézményekre történő kiszélesítésének lehetősége, az elszámolható költségek körének a bővítése, valamint a munkahelyi szinten történő, a szociális partnerek közötti tájékoztatás kérdése.
Ezek valóban megoldandó és szakmailag megalapozott felvetések. Viszont részben más törvények kereteibe illeszthetők, részben pedig alacsonyabb szinten is szabályozhatók. A törvényjavaslattal az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén és szakbizottsági keretekben is foglalkoztak. A konzultációk során kialakult javaslattal a szociális partnerek alapvetően egyetértettek. Fontos, hogy a foglalkoztatási törvény egyeztetése során a partnerek között egyetértés alakult ki abban is, hogy a Munkaerő-piaci Alap szakképzési alap részének megyei felhasználására a munkaügyi tanácsok hozhassanak létre szakképzési testületeket. Az érdemi vita alapján a két törvény teljes harmóniáját megteremtjük, és így megvalósítható lesz, hogy mind a szociális partnerek, mind a gazdasági kamarák érdemi részvétele a törvény végrehajtásában biztosítható legyen.
Tisztelt Ház! A jelen törvényjavaslat fontos lépés, mert elősegíti a szakképzés finanszírozási rendszerének korszerűsítését, a hazai munkaerő modernizációs törekvéseinket is elősegítő fejlesztését. A hosszabb távra szóló szabályozás a szakképzési rendszer hatékonyabb működéséhez, tervezhetőségéhez jelentősen hozzájárul.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottakra való tekintettel kérem, hogy a szakképzési hozzájárulással és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslatot fogadják el és támogassák. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
