DR. CSIHA JUDIT
DR. CSIHA JUDIT
DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Az interpellációban elmondott konkrét eset kapcsán egy olyan általános következtetést von le, hogy az állampolgárok jogbiztonsága ma Magyarországon veszélyeztetve vagyon. Jogsértések persze előfordulnak, mindnyájan tudnánk rá példákat mondani, a jogellenes cselekményeket azonban még a legfejlettebb jogállamokban sem tudták kiküszöbölni, és valószínűleg soha nem is fogják tudni. Nem akarom én bagatellizálni azt, ami Tiszakeszi község határában történt, de képviselőtársammal ellentétben óvnék attól, hogy messzemenő következtetéseket vonjak le a jogbiztonság hazai helyzetét illetően ebből az esetből. A jogbiztonságot természetesen - az állampolgárok jogi biztonságérzetét - bizonyos mértékig minden jogsértés veszélyezteti. Amikor azonban jogbiztonságról beszélünk, arról is szó van, hogy a jogsértő minden esetben számolhasson tettének ránézve hátrányos következményeivel, illetve a megsértett fél bízhasson abban, hogy sérelme a jog által orvoslást nyer. Nézzük tehát a meglévő hatályos joganyagot: mit tett ennek a biztosítása érdekében?
Az ön által elmondott tényállás azt sugallja - és ön is elmondta ezt -, hogy itt önbíráskodás történt. Valóban, az elmondottak alapján megállapítható a büntető törvénykönyv 273. §-ának (1) bekezdése szerint megfogalmazott önbíráskodás büntetőjogi tényállása, mely akkor valósul meg, ha valaki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igényének érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy tűrjön el. Meg kell azonban mondanom, hogy sem májusban, sem a mai napig, sem a területileg illetékes Tiszaújvárosi Rendőrkapitányságra, sem a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságra feljelentés, bejelentés nem érkezett.
A jog nemcsak a büntetőjogi védelmet ismeri ilyen az magatartásokkal szembeni védekezésre, hiszen rendelkezésre áll a polgári törvénykönyv 190-192. §-ában megfogalmazott birtokvédelem, ami egy jól bevált jogeszköz néhány száz év óta. Ez a jogszabály meghatározza a birtokosnak a birtoka ellen irányuló támadás elhárításához szükséges intézkedést, az úgynevezett jogos önhatalom intézményét, de annak korlátait is, amikor kimondja, hogy az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség magát a birtok védelmét hiúsíthatná meg.
Ha jogos önhatalom alkalmazására nincs lehetőség, akkor ugyancsak hatékony eszköz az eredeti birtokállapot helyreállítására vagy a zavarás megszüntetésére - és viszonylag gyors is - a közigazgatási úton történő birtokvédelem, amely a jogsértés bekövetkeztétől számított egy éven belül vehető igénybe.
(15.40)
Ezt az illetékes községi, városi, illetve fővárosi kerületi jegyzőnél kell kezdeményezni. Ettől függetlenül azonban a birtokos közvetlenül is kérhet védelmet a bíróságtól, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás. Ezen kívül még, továbbá ugyancsak a polgári törvénykönyv ismeri a kártérítés intézményét és ennek a kötelezését, amikor is a birtoksértő köteles megtéríteni a magatartásával okozott kárt, ami ugyancsak a bíróságra tartozik.
Végül a termésföld haszonbérletére vonatkozó szabályok is pontos eligazítást adnak a tekintetben, hogy a haszonbérbeadó jogszerűen gyakorolta-e felmondási jogát, illetve felmondása alapján a haszonbérlet megszűntnek tekinthető-e, s milyen időponttól, ehhez képest jogszerű volt-e a bérbeadó eljárása.
Az elmondottakból talán kitetszik, hogy jó néhány jogi eszköz áll rendelkezésére a polgároknak, magánszemélyeknek, jogi személyeknek arra, hogy a jogos birtokukat megvédjék, megtartsák, illetve visszaszerezzék. Ennek következtében az igazságügyi kormányzat és a kormány egyetlen tagja sem mondhat mást, mint azt, hogy a rendelkezésre álló hatályos jogszabályok igénybevétele és jogi út alkalmazása megfelelő eszköz, ezek alkalmazása már a jogalkalmazó szervek joga és egyben kötelezettsége is. Miután egyéb hivatalos adat nem áll rendelkezésre, s a bíróságok, esetleges bírói eljárások kimenetelét semmilyen tekintetben nem kívánja a kormány vélemény-alkotásával befolyásolni, ezért engedje meg, képviselő úr, hogy magáról az esetleges el nem indított per kimeneteléről ne nyilatkozzam. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
