DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Azt a bizonyíték nélküli rágalomhalmazt, amelyet Orbán Viktor képviselő úr idedobott a parlament asztalára, visszautasítom. (Taps az MSZP padsoraiból.)
Kedves Képviselő Úr! Kedves képviselő úrnak szelektív az emlékezete. Nem a Horn-kormány volt az, amelyik a médiából tömegesen elbocsátotta a dolgozókat. Lesz válaszunk minden itt elhangzott vádra a mai vitanapon. Ma reggel is elhangzott egy olyan állítás ellenzéki képviselőtársunk szájából, Lezsák Sándor mondta azt, hogy a kormány csorbítja a helyi önkormányzatok, a települési önkormányzatok önállóságát. Én erre az állításra fogok reflektálni, és állítom azt, hogy az elmúlt két évben a kormány több olyan törvényt hozott, több olyan intézkedést tett, amely szolgálja az önkormányzatok érdekeit.
Elsőként az 1994. évi önkormányzati törvénymódosításról szeretnék néhány szót elmondani. Amikor az önkormányzati törvényt módosítottuk és több intézkedés között egyik módosításként azt fogalmaztuk meg, hogy a testületek saját magukat feloszlathassák, hogyha lehetetlen politikai helyzetbe kerülnek, akkor ellenzéki képviselőtársainktól ezért éles támadásba részesültünk.
Szeretném elmondani, hogy az elmúlt két év tapasztalatai azt bizonyították, hogy az a 25-30 körüli, hiszen egészen pontos számot nem tudunk most mondani, amely önkormányzat élt ezzel a lehetőséggel, ez jól szolgálta a település érdekeit. Hiszen egy ellehetetlenült politikai helyzetből kínált kivezető utat. Helyes döntés volt az, amikor úgy döntött az Országgyűlés, hogy a polgármestereket ezentúl közvetlenül választják meg a nagy településeken is. Ez erősítette a polgármesterek felelősségét és jó hatással van a testületek működésére is. E törvénymódosítás alapján választottunk először kisebbségi önkormányzatokat. A kisebbségi önkormányzatok megalakulásával a kisebbségek ápolhatják kultúrájukat, erősíthetik indentitásukat és élhetnek a törvények adta lehetőségekkel kisebbségi jogaik gyakorlásában.
Azok a hatásköri szabályok, amelyek az önkormányzati törvény módosításakor megszülettek, ugyancsak jól szolgálják az önkormányzatok olajozottabb működését, a polgármester és a jegyző viszonyának tisztázása egyértelműbbé tétele. A polgármester és a testületek közötti hatáskörök egyértelmű tétele egyértelműen bizonyítja, hogy a működés során egy olajozottabb, jobb működésre ad lehetőséget. Persze hozzá kell tennem, hogy ezek a szabályok, ezek egy kicsit úgy működnek, mint ahogyan - és az asszonyok érteni fogják a példát, de remélem a férfiak is -, mint a takarítás: hogyha valaki rendesen takarítja a lakását és rend van, akkor az természetes és nem nagyon lehet észrevenni. De ha ez elmarad és rendetlenség van, akkor az mindenkinek feltűnő. Én azt gondolom, ilyen szabályokra is nagyon nagy szükség van, hogy az önkormányzatok működését így segítsük.
A kormányprogramban megfogalmazódott, hogy a középszintű igazgatásban, a megyei önkormányzati igazgatásban is változtatásokat kívánunk, és a '94. évi önkormányzati törvény módosításában megfogalmazódott, hogy a megyei önkormányzat területi önkormányzat, amelynek következtében a térségi feladatokat, a térségi önkormányzati feladatokat ennek a testületnek, ennek az önkormányzatnak kell ellátni. Az ágazati törvényekben ez megfelelő tartalommal töltődik meg, hiszen a közoktatási törvényben a közoktatás térségi koordinációját a megyei önkormányzat kapta mint feladatot és hatáskört, de ugyanilyen feladatok fogalmazódtak meg a környezetvédelmi törvényben és a területfejlesztési törvényben is, amelyről még külön fogok néhány szót mondani.
A középszintű igazgatásban a köztársasági megbízotti rendszert megszüntettük. Önök jól emlékeznek arra, hogy az előző négy évben az önkormányzatok feje fölé - ha úgy tetszik - kirendelt politikai komisszárok, a köztársasági megbízottak milyen társadalmi hatást váltottak ki az önkormányzatokból. Ez megszűnt, és a közigazgatás korszerűsítése során egy integrált kormányhivatal létrehozására kerül sor. A 30 szervezet helyett immár 19 megyei állami szervezetben.
(11.40)
A másik ilyen törvény a területfejlesztési törvény, amely fontos az önkormányzatok szempontjából, fontos, hogy megváltoztak a területfejlesztés szereplői, új szereplőként jelentek meg az önkormányzatok és a gazdasági élet azon szereplői, akik érdekeltek a területfejlesztésben, és érdekeltek a területfejlesztési források elosztásában. Ez a törvény létrehozta azt az intézményt, amely lehetővé teszi a területi forráskoordinációt, és az önkormányzatok integráltan és sokkal hatékonyabban jutnak hozzá azokhoz az egyébként meglévő, csak szerteszét meglévő forrásokhoz, amelyek a fejlődésüket szolgálja.
Lezárult a megyei területfejlesztési tanácsok által kiírt pályázatok benyújtási időszaka, és most bírálják el a területfejlesztési tanácsok az önkormányzatok pályázatait. Persze nemcsak az önkormányzatok, valamennyi pályázó pályázatait. Egyértelműen bizonyítható, hogy megmozgatta az önkormányzatokat ez a törvény, sok pályázat érkezett, ami azt mutatja, hogy az önkormányzatok tudják, hogy milyen elgondolásaik vannak a fejlesztéseket illetően; és elindított egy olyan gondolkodást, aminek nagyon örülünk és amit régóta szorgalmazunk, hogy a kistérségek összefogásban és együttműködésben gondolkodnak. Somogy megyében érkezett olyan pályázat a megyei területfejlesztési tanácshoz, ahol húsz önkormányzat együtt adott be pályázatot gázberuházásra. Ez olyan térségi együttgondolkodást, együttfejlesztést jelent, amely mindenképpen szolgálja a hatékonyabb forrásfelhasználást. Fontos, hogy ez a törvény hozzájárul az elmaradott térségek felzárkóztatásához.
Harmadik ilyen törvény az önkormányzati csődtörvény néven elhíresült, valójában az önkormányzatok fizetőképességének helyreállításáról szóló törvény. Ehhez a törvényhez, illetve ennek a törvénynek a megalkotásához illúziók tapadtak, hiszen az önkormányzatok egy része azt gondolta, hogy ezzel olyan pluszforráshoz jut majd, amely segít gazdasági bajainak megoldásában. A törvény benyújtásakor világossá tettük, hogy ennek a törvénynek nem ez a célja. Ez a törvény világos eljárási szabályokat kíván megalkotni azért, hogy azok az önkormányzatok, amelyek fizetésképtelen helyzetbe kerülnek, pontosan tudják, hogy milyen eljárási szabályok alapján lehet az ő helyzetüket rendezni, s ami még ennél is fontosabb, megelőző hatást várunk ettől a törvénytől. Az eddigi tapasztalatok alapján ez a megelőző hatás érvényesül, az önkormányzatok felelősebben, átgondoltabban gazdálkodnak, amióta világosan, egyértelműen megfogalmazásra került, hogy a kormány nem tud és nem is akar helytállni olyan döntésekért, amelyek önkormányzati kompetenciában születnek. Akkor azt állították ellenzéki képviselőtársaim, hogy majd tömegesen fognak csődbe menni az önkormányzatok. Ez nem következett be - ami nem jelenti azt, hogy az önkormányzatok jó anyagi körülmények között működnének.
És ettől a gondolattól elindulva szeretnék néhány szót mondani arról, hogy mi az, ami előttünk áll, és mi az, amit az önkormányzatokkal kapcsolatban a jövőben el kell végeznünk. Az önkormányzatok nehéz anyagi körülmények között gazdálkodnak, nőtt a feladataik száma, s nem nőtt ezzel együtt arányosan a rendelkezésükre álló forrás. A központi költségvetés lehetőségei nem teszik lehetővé az állami források jelentős növelését. Az önkormányzatok erőfeszítései, amelyeket a gazdálkodás és a rendelkezésükre álló forrásokkal való hatékony gazdálkodással kapcsolatban tapasztaltunk, elismerésre és tiszteletre méltóak. Ez egy olyan együttgondolkodást indított el a kormányzat, az Országgyűlés és az önkormányzatok között, amit tovább kell folytatni. Konkrétan miről van szó? A kormánynak feladata a továbbiakban, hogy feltárja a rendszerben meglévő azon tartalékokat, amelyek még a mai napig nincsenek kiaknázva, a társulások ösztönzésében, a hatáskörök és feladatok telepítésében vannak még olyan tartalékok, amelyek a hatékonyabb forrásfelhasználást és a hatékonyabb feladatellátást célozzák. A helyi bevételek növekedését is a kormány kormányprogramban célul tűzte ki és megfogalmazta, hogy javítani kell ezeken az arányokon. Amikor az Országgyűlés az elmúlt évben megváltoztatta a helyi adóról szóló törvényt és lehetőséget adott arra, hogy azok az önkormányzatok azokon a településeken, ahol van nagyobb jövedelemtermelő képesség, felemeljék a helyi adót, az önkormányzatok jelentős része ezzel élt, és jelentősen megnövekedett a helyi adóbevételek aránya és súlya az önkormányzatok költségvetésében. De ez nem igaz általában, mert ez azokra a településekre igaz, ahol megvan a jövedelemtermelő képesség, és nem igaz a kistelepülésekre, azokra a településekre, ahol a lakosság nagy része elöregedett vagy nagyon magas a munkanélküliség. Ezért az önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó további szabályozásnál arra kell törekedni, hogy a kiegyenlítő funkció jól működjön, és ezeken a településeken is legyenek meg a garanciái a közfeladatok ellátásának.
A kormánynak feladata az is - és teszi -, hogy a napi likviditási és anyagi problémáikat, amit égetően élnek meg az önkormányzatok, segítsen megoldani. Így például üdvözölték az önkormányzatok azt a döntést, hogy a jövőben nem kell meghitelezni az önkormányzatoknak a munkanélküliek jövedelempótló támogatását, a bevonulási segélyt és sok más olyan segélyt, amelyben eddig az önkormányzatoknak előzetesen kellett a forrást biztosítani. Ilyen és egyéb intézkedésekkel kell a kormánynak segíteni és támogatni azt, hogy az önkormányzatok mindennapi gondjaiban és problémáiban segítséget nyújtson. Jó saját kezdeményezések is vannak a településeken, ilyen példákat is lehet sorolni Szeged önkormányzatánál, Békéscsaba önkormányzatánál, ahol olyan pénzügyi, gazdálkodási technikákkal, amelyek az önkormányzatok számára kedvezőek, és amelyeket lehetővé tesz a jelenlegi jogi szabályozás, élnek, és ezzel a lehetőségeik jobb kihasználását biztosítják.
Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy az önkormányzatok helyzetének hosszú távú rendezésében közös feladataink vannak. Feladata van a kormánynak, az Országgyűlésnek, de feladata van az önkormányzatoknak is. Ha ebben mindenki megtalálja a maga teendőjét, akkor tudunk úgy dolgozni - meg vagyok erről győződve -, hogy megelégedésére szolgál azoknak, akiért ez az egész történik: az állampolgároknak. Köszönöm a figyelmet. (Taps kormánypártok soraiból)
