GYŐR SÁNDOR
GYŐR SÁNDOR
GYŐR SÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatási eszközrendszer úgynevezett aktív, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokat érintő szabályai lényegesen az 1991. évi IV. törvény elfogadása óta nem bővültek. Az elmúlt évben módosult a közhasznú foglalkoztatás támogatása, tekintettel a munkanélküliek jövedelempótló támogatási rendszerének módosítására, egyértelművé váltak a foglalkoztatás bővülését elősegítő bértámogatás szabályai. A jelenlegi törvénymódosítás alapján megváltoznak egyes foglalkoztatást elősegítő támogatások, elsősorban a képzési támogatás, és jelentős új támogatási formákkal bővül az aktív eszközrendszer. A képzési támogatás szabályainak módosítását a gyakorlati alkalmazás tapasztalatai indokolják. A foglalkoztatási törvény jelenlegi szabályai alapján a képzésben részt vevő munkanélküli-járadékának, segélyének a folyósítását a munkaügyi központ megszünteti, a képzés idejére a munkanélkülit keresetpótló juttatásban részesíti. A keresetpótló juttatás mértéke magasabb a munkanélküli-járadék összegénél, az első szakaszban folyósított járadék 110 százaléka.
Ez a szabályozás sajnálatos módon arra ösztönzi a munkanélkülieket, hogy a folyósítási időszak lejártához közeledve kapcsolódjanak be a képzésbe és ezáltal hosszabbítsák meg az ellátási időszakot. A cél az, hogy a munkanélküliek már a munkanélküliségük első időszakában, a passzív ellátási időszak alatt kapcsolódjanak be a képzésbe, a módosítási javaslat ezt kívánja szolgálni oly módon, hogy a járadékfolyósítás ideje alatt képzésbe kapcsolódó munkanélküli részére nem keresetpótló juttatást, hanem a számára megállapított járadékot folyósítják. Ha a járadékfolyósítás ideje a képzés befejezése előtt lejár, a munkanélküli kérelmére keresetpótló juttatást kell megállapítani. A módosítás alapján a keresetpótló juttatás összege nem az egyes munkanélküli számára megállapított munkanélküli-járadék mértékéhez igazodik, hanem azonos, határozott összegben a munkanélküli-járadék alsó határával megegyezően kerül megállapításra. A járadékban nem részesülő munkanélküli képzése esetén a keresetpótló juttatás továbbra is mérlegelési jogkör alapján adható.
A képzési támogatás fentieknek megfelelő szabályozása a pályakezdők számára újra lehetővé tenné a keresetpótló juttatás nyújtását. A pályakezdők részére megállapítható keresetpótló juttatás összege azonban a munkanélküli-járadék alsó határánál kevesebb, annak 20-40 százaléka lehet, de a munkaügyi központ mérlegelése alapján. A törvénymódosítás tisztábbá, áttekinthetőbbé teszi a képzés támogatásának szabályait, egységes, keresetpótló juttatást biztosító, a képzésben részt vevő munkanélküliek, pályakezdők számára, eredményeként hatékonyabbá válik a Munkaerő-piaci Alap pénzeszközeinek felhasználása. A törvény a jelenleginél fokozottabban kívánja támogatni azokat az elsősorban munkanélküli személyeket, akik önfoglalkoztatás, vállalkozás, vagy vállalkozásba belépés útján megoldják saját foglalkoztatásukat.
Az új eszköz a foglalkoztatási törvényben szabályozott vállalkozóvá válást elősegítő támogatáshoz is kapcsolódva lehetőséget teremt az alakuló vagy a már működő vállalkozások fokozottabb segítésére, a foglalkoztatási feszültségek enyhítése érdekében. Boldog leszek, ha a nemes szándékot jó eredmény követi, és egyre több foglalkoztatott vagy biztos megélhetéssel rendelkező vállalkozó lesz az országban. Jelentős új eszköznek tartom a munkahelymegőrzés támogatását. Ezt a támogatási formát az Országos Foglalkoztatási Alapítvány már a gyakorlatban is működtette, és a kedvező tapasztalatok alapján indokolt, hogy a megyei munkaügyi tanácsok is élhessenek a korábbiaknál szélesebb körben alkalmazható munkahely-megőrzési támogatásokkal. A korábbi, munkahelyek megőrzését szolgáló részmunkaidős, valójában csökkentett munkaidős foglalkoztatási támogatást felváltó új eszköz működtetésével a foglalkoztatotti létszám megtartása érdekében az átmeneti likviditási gondokkal küzdő, de piacképes tevékenységet folytató munkaadók részére, valamint egyes munkavállalói rétegek részmunkaidős foglalkoztatásának elősegítéséhez nyújtható támogatás.
Természetesen majd vigyázni kell arra, hogy ismerve az emberi leleményességet, ne ugorjon meg az átmeneti likviditással küzdő munkaadók száma - de erről már képviselőtársaim előttem is beszéltek. A foglalkoztatottak számának növekedését, a munkavállalói létszám bővítését lényegesen nehezíti többek között az élőmunka magas költsége, a munkabéreket terhelő járulékok mértéke. Ezért a módosítás önálló támogatási formaként bevezeti a foglalkoztatáshoz kapcsolódó társadalombiztosítási és munkaadói járulék részbeni vagy egészbeni átvállalásának lehetőségét legfeljebb egyévi időtartamra. Az új támogatások részletes feltételeit a munkaügyi miniszter majd rendeletben fogja meghatározni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A beterjesztett törvényjavaslat nagyon tisztességes szándékot mutat a Munkaügyi Minisztérium részéről. A foglalkoztatást elősegítő támogatások körének bővítésével várhatóan eredményesebben segítheti elő a meglévő munkahelyek megőrzése, a munkanélküliek álláshoz juttatása, a foglalkoztatás bővítése. A szükséges módosítások után javaslom a törvénymódosítás elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
