KISS PÉTER
KISS PÉTER
KISS PÉTER munkaügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatási törvény elmúlt év végén elfogadott módosítása öt elkülönített állami pénzalap összevonásával létrehozta az egységes Munkaerő-piaci Alapot. Az Országgyűlés ekkor határozott arról is, hogy ezt a döntően munkaadók és munkavállalók befizetéséből létrejövő alapot '97. január 1-től a befizetők és a kormány delegált képviselőiből álló önkormányzati jellegű testület irányítása alá kell helyezni. A most benyújtott törvényjavaslattal a kormány eleget tesz az Országgyűlés által meghatározott kötelezettségének. Figyelembe vettük továbbá a közigazgatás korszerűsítéséből, az államháztartás rendszerének folyamatban lévő reformjából adódó követelményeket, hiszen ezek több ponton is érintik a foglalkoztatáspolitikát, a foglalkoztatási törvényt, mely átfogó módosítására tett kormányzati ígéretet szintén így teljesítjük.
Mindezekre tekintettel a módosítási javaslatok főbb területei.
Egy: a Munkaerő-piaci Alap önkormányzati jellegű irányítása. Másodszor: a munkaerő-piaci szervezet korszerűsítése. Harmadrészt a munkanélküliek járadékrendszerének átalakítása. Negyedrészt pedig az aktív foglalkoztatási eszközök módosítása, új, a foglalkoztatást elősegítő támogatási eszközök bevezetése.
A Munkaerő-piaci Alap irányítását érintő módosítást követően az alap továbbra is elkülönített állami pénzalapként működik, az államháztartás része, amelynek pénzeszközeit speciális szabályokkal a kincstár kezeli. Az alap felett a munkaügyi miniszter rendelkezik, de a rendelkezési jogosítványait megosztja a munkaadók, a munkavállalók és a kormány képviselőiből álló delegált irányító testülettel.
Az alap gazdálkodását érintő fő kérdésekben az irányító testület önállóan dönt és kiszélesedhet a javaslattételi, véleményezési, a beszámoltatási jogosítványai is. Az alap zavarmentes működését és a miniszteri felelősség érvényesíthetőségét a törvényjavaslat úgy garantálja, hogy amennyiben a hatáskörébe tartozó döntéseket a testület az előírt határidőre nem hozza meg vagy a döntése jogszabályba ütközik, illetve veszélyezteti a munkanélküli-ellátások kifizetését, úgy az adott kérdésben a munkaügyi miniszter dönt. A Munkaerő-piaci Alap önkormányzati jellegű irányításával a társadalmi partnerek nagyobb lehetőséget kapnak, de egyben nagyobb felelősséget is viselnek az alap gazdálkodásában és ezen keresztül a munkaerő-piaci folyamatok befolyásolásában. Széles körű áttekintést szerezhetnek a munkaerő-piaci intézményrendszer egészére.
Tisztelt Országgyűlés! A közigazgatás korszerűsítéséhez kapcsolódóan megváltozik a munkaerő-piaci szervezet felállása, működése is. A megyei munkaügyi központokat közvetlenül irányító Országos Munkaügyi Központ Munkaügyi Módszertani Központtá alakul át, amelynek feladata elsősorban a munkaerő-piaci és munkaügyi folyamatok informatikai és számítógépes rendszerének működtetése, az adatgyűjtés, információszolgáltatás lesz.
(19.50)
A hatásköri változások következtében az Országos Munkaügyi Központban foglalkoztatottak közszolgálati jogviszonyát a törvénymódosítás, a Munkaügyi Módszertani Központ megalakulásával egy időben közalkalmazotti jogviszonnyá alakítja át.
A megyei munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek szakmai önállóságuk megtartásával, nagyobb ellenőrzési jogkörrel integrálódnak a megyei munkaügyi központokban. Nagyobb súlyt kap a kirendeltségek munkaerő-piaci szervezetben betöltött helye, szerepe. Erősödik a kirendeltség szolgáltató jellege, közvetlenebbé, szorosabbá válik az ellátásokat, szolgáltatásokat igénybe vevők kapcsolata a szervezettel.
A szervezeti átalakulással megszűnnek a felesleges irányítási szintek, a pénzeszközök mellett a hatásköröket is decentralizáljuk, így a munkaügyi központokat, a helyi kirendeltségeket tovább erősítjük. Összehangoljuk a munkaügyi és a munkaerő-piaci ellenőrzési tevékenységet, így hatékonyabbá válik a feketemunka elleni fellépés, növekedik a szervezet tevékenységének szolgáltató jellege.
Tisztelt Képviselőtársaim! A munkanélküliek széles körét érintik kedvezően azok a módosító rendelkezések, amelyek a munkanélkülijáradék-rendszer átalakításához kapcsolódnak. A munkanélküli-járadék kétszakaszos folyósításának megszüntetésével a tartós munkanélküliek helyzetét javítjuk. A módosítás alapján a munkanélküliek jelentős hányada hosszabb időre kap magasabb összegű járadékot, amelynek a mértéke egységesen a járadékalap 65 százaléka. A járadék alsó és felső határa három éve változatlan most már. Olyan rendszerre teszünk most javaslatot, amely megakadályozza a járadék elértéktelenedését, rugalmasan követi az áremelkedést, és amely biztosítja azt is, hogy a munkanélküli-járadék legkisebb összege folyamatosan meghaladja a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának összegét. A törvényjavaslat az öregségi nyugdíjminimum összegét veszi a munkanélküli-segély határainak számítási alapjául. A módosítás elfogadását követően a munkanélküli-járadék alsó határa az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 90 százaléka, ez 1997-es előzetes becslés szerint körülbelül 10 000 forintot jelenthet, a felső határa pedig annak kétszerese lesz.
Tisztelt Ház! A törvénymódosítás alapján megváltoznak egyes foglalkoztatást, a munkába állást elősegítő támogatások, továbbfejlesztjük a képzési támogatást, valamint új támogatási formákat vezetünk be a munkahelymegtartás és munkahelyteremtés érdekében. A képzési támogatás új szabályozásával a munkanélkülieket arra kívánjuk ösztönözni, hogy már a munkanélküliség kezdeti szakaszában kapcsolódjanak be a képzésbe. Ha a járadékfolyósítás ideje a képzés befejezése előtt lejár, a munkanélküli kérelmére keresetpótló juttatást kell megállapítani.
A törvénymódosítás tisztábbá, áttekinthetőbbé teszi a képzés támogatásának szabályait, egységes keresetpótló juttatást biztosít a képzésben részt vevő munkanélküliek részére, és a pályakezdők számára is lehetővé válik a juttatás megállapítása.
A módosítás a jelenleginél jobban kívánja támogatni azokat, akik önfoglalkoztatás, vállalkozás vagy vállalkozásba belépés útján megoldják saját foglalkoztatásukat. Az új eszköz az eddigiekhez kapcsolódva lehetőséget teremt az alakuló vagy már működő vállalkozások fokozottabb segítésére a foglalkoztatási feszültségek enyhítése érdekében.
Az aktív eszközrendszer, azaz a nem segélyező, hanem a munkába állást elősegítő támogatások módosításában jelentős szerepet kap a munkahelymegőrzés támogatása. Eszerint a foglalkoztatotti létszám megtartása érdekében támogatni fogjuk az átmeneti likviditási gondokkal küzdő, de piacképes tevékenységet folytató munkaadókat, valamint egyes munkavállalói rétegek részmunkaidős foglalkoztatását is.
A foglalkoztatottak számának növekedését, a munkavállalói létszám bővítését lényegesen nehezíti többek között az élőmunka magas költsége, a munkabéreket terhelő járulékok mértéke. Ezért a törvényjavaslat önálló támogatási formaként bevezeti a foglalkoztatáshoz kapcsolódó társadalombiztosítási és munkaadói járulék részbeni vagy egészbeni átvállalásának lehetőségét is, legfeljebb egy év időtartamra. Az új támogatások részletes feltételeit miniszteri rendelet határozza majd meg.
Végül pedig, a törvénymódosítás több olyan technikai jellegű pontosító szabályt is tartalmaz, amelyre a jogalkalmazás elősegítése, más jogszabályokkal történő összhang megteremtése érdekében van szükség.
Tisztelt Ház! A törvénymódosítás előkészítése során széles körű egyeztetést folytattunk. 1996 júniusában az Érdekegyeztető Tanácsban megállapodtunk az önkormányzati jellegű irányítás fő elveiről, a részletes szabályokat közösen alakítottuk ki az Országos Munkaerő-piaci Tanács, valamint az Érdekegyeztető Tanács által megbízott szakértői testülettel. Így megegyezés született a Munkaerő-piaci Alap önkormányzati jellegű irányítására vonatkozó szabályozás módjáról, bizonyos magatartási szabályok tiszteletben tartásáról is. Mindezeket tükrözi a benyújtott törvényjavaslat.
Az Érdekegyeztető Tanács egyetértett abban is, hogy a munkanélkülijáradék-rendszert rugalmassá kell tenni. A munkavállalói szervezetek ugyanakkor a módosítási javaslatban foglaltakhoz képest magasabb összegű járadékmérték megállapítását kezdeményezték, melyet a munkaadói szervezetek nem támogattak, tekintettel a bérek színvonalára és arra, hogy az ellátás a mielőbbi munkába állást is ösztönözze.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat rendelkezései terjedelmét tekintve túlmegy a részleges szabályozás keretein. A foglalkoztatási törvény valamennyi lényeges rendelkezését érinti, valójában átfogó módosításnak tekinthető. Kérem képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslat vitája során hozzászólásaikkal, majd a végszavazás során szavazataikkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps.)
