TIMÁR ISTVÁNNÉ
TIMÁR ISTVÁNNÉ
TIMÁR ISTVÁNNÉ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/2839-es számú törvényjavaslat a munkanélküli-ellátásokat érintő szabályozásának változtatását szeretném néhány szóval a figyelmükbe ajánlani.
A munkanélküliek részére járó ellátások között meghatározó ellátási forma a munkanélküli-járadék. A foglalkoztatási törvény részletesen szabályozza a munkanélküli-járadék megállapításának, folyósításának feltételeit. A munkanélküli-járadék folyósítása két szakaszban történik. A folyósítási idő legfeljebb 360 nap lehet.
A jelenleg hatályos szabályozás szerint a munkanélküli-járadék folyósításának első negyedében a munkanélküli-járadék összege a járadékalap 75 százaléka, a további hosszabb szakaszban 60 százaléka. A kétszakaszos folyósítás megszüntetésével biztosítható, hogy a munkanélküliek hosszabb időre kapjanak magasabb összegű járadékot, amelynek mértékét a folyósítás teljes tartamára, a korábbi átlagkeresethez igazodó járadékalap 65 százalékában javasolják megállapítani.
A tervezett módosítás jól illeszthető a munkanélküliek jövedelempótló támogatási rendszeréhez, és alapját képezheti egy később kialakítandó, egységes munkanélküli-ellátási rendszernek. Bár a munkanélküli-ellátás két formáját jelenleg más-más törvény, a foglalkoztatási és a szociális törvény szabályozza, tartalmi kérdésben számos azonos elem jelentkezik, a munkanélkülit terhelő együttműködési kötelezettség az ellátások finanszírozásának területén egyaránt. A két ellátási forma összekapcsolódása, továbbá a munkanélküli-járadék összegének több éve tartó értékvesztése teszi szükségessé a munkanélküli-járadék alsó és felső határának áttekintését, módosítását is.
A járadék alsó határa 1993 óta egységesen 8600 forint, míg a jövedelempótló támogatás mértéke az öregségi nyugdíj legkisebb összegéhez igazodik, annak 80 százaléka, jelenleg 7680 forint. Az öregségi nyugdíj legkisebb összegének évenkénti emelése következtében már a jövő évben előállhat az a nemkívánatos helyzet, hogy a biztosítás alapján járó munkanélküli-járadék alacsonyabb összegben kerül megállapításra, mint a rászorultság figyelembevételével meghatározott jövedelempótló támogatás.
További szempont, hogy a járadék alsó és felső határának fix összegben történő megállapítása - az elmúlt évek magas inflációja mellett - elértéktelenedett. Ez szintén a rugalmasabb szabályozási módot indokolja.
Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy amíg a jövedelempótló támogatás adómentes jövedelem, a járadék legkisebb összege is személyi jövedelemadó-alapot képez.
A kétféle munkanélküli-ellátásra figyelemmel a törvényjavaslatban olyan szabályozás szerepel, amely a legkisebb öregségi nyugdíj összegét veszi a járadékalap számításának alapjául. A járadék alsó határa így a nyugdíjminimum 90 százalékával, a felső határ pedig az alsó határ kétszeresével lesz azonos. Ily módon a jövedelempótló támogatás alacsonyabb a járadék összegénél. Az ellátások bizonyos mértékben követik az inflációt, és a változás a naptári év kezdetével zökkenőmentesen végrehajtható.
Kérem képviselőtársaimat, hogy a munkanélküliek széles rétegét kedvezően érintő módosító javaslataikat szavazataikkal támogassák. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
