CSÉPE BÉLA
CSÉPE BÉLA
CSÉPE BÉLA (KDNP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy röviden összefoglaljam frakciónk véleményét a benyújtott törvénytervezetről, az 1996. évi költségvetés módosításáról.
Elöljáróban le szeretném szögezni, hogy azt természetesnek tartjuk, hogy az élet - bizonyos jogszabályi előírások - szükségessé tehetnek ilyen módosítást, és hogy ennek a benyújtott törvénytervezetnek nagyon sok pozitív eleme van, amely által bizonyos problémák megoldódnak, illetőleg költségvetési fedezetet teremtenek rájuk. Ezeket mindenképpen üdvözöljük. Általánosságban azonban meg kell állapítanunk azt, hogy ilyen nagy léptékű módosítás, amit végeredményben ez a benyújtott tervezet tartalmaz, ténylegesen pótköltségvetést igényelt volna. Elismerjük azt, hogy jogilag ez az igény nem áll fenn, hiszen jogilag az államháztartási törvény 41. § (4) bekezdésének megfelel az előterjesztés. Viszont ugyanakkor, ha összegszerűségében nézzük és a tételeiben az igen sok részterületet érintő helyzetet, akkor mégiscsak azt mondjuk, hogy ténylegesen úgy tekintünk rá, mintha pótköltségvetés lenne. Fölvetjük azt is, hogy ilyen típusú változtatásnak is határt kellene szabni az államháztartási törvényben.
Részleteiben egy-két neuralgikus pontot szeretnék kiemelni. A 2. §-ban - mi is foglalkoztunk ezzel a kialakult helyzettel, amely a Magyar Nemzeti Bank veszteségének az elszámolására teremtett jogszabályhely. Valóban fennáll ennek a szükségessége, hogy a Magyar Nemzeti Banknál idén képződő veszteséget valamilyen módon költségvetési kapcsolattal az államháztartáson belül megoldják. Azonban hiányoljuk azt, hogy még mindig nem került beterjesztésre a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos úgynevezett jegybanktörvénynek a módosítása, mert mi úgy gondoljuk, hogy ebben kell megteremteni ennek a lehetőségét, hiszen előkészület alatt van ez a törvény, és úgy tudjuk, hogy ebben fog megváltozni tulajdonképpen ez a költségvetési kapcsolat, állítólag jövő év január 1-től. Hiányoljuk azt, hogy ez még nincs előttünk, és így nem látjuk tisztán, hogy tulajdonképpen itt milyen összeg kerül elszámolásra, ez mennyiben tudja a költségvetés egyensúlyát továbbra is biztosítani.
Egyébként az egyensúllyal kapcsolatban szeretnénk megjegyezni, hogy való igaz, hogy szorosan a költségvetésnél maradva a hiánynak és a tartaléknak a pozíciója jó, tehát emiatt nem kellett pótköltségvetést benyújtani. Azonban meg kell jegyeznünk, hogy az államháztartási hiánynak már nem ilyen jó a helyzete a társadalombiztosítási költségvetéseknél már keletkezett mintegy 54 milliárdos hiány miatt. Ezért felvetjük azt, hogy ott viszont szükséges lenne a pótköltségvetésnek a benyújtása. Ez is jó lenne, ha minél hamarább bekerülne, mert ezeket a költségvetési problémákat jó lenne, ha a parlament együttesen láthatná. Tehát sürgetjük a jegybanktörvény módosításának a beterjesztését is, hogy lássuk a tiszta szinkront a költségvetés módosítása és a jegybanktörvény között.
A tartaléknak a növelése tulajdonképpen nyilvánvaló szándékot takar, a kormány mozgásterének bizonyos fokú növelését. És ez is arra utal, hogy ha a tartaléknak a vészes fogyása miatt pótköltségvetést kell beterjeszteni, akkor mi fölvetjük azt, hogy bizony a növelése is inkább ilyen pótköltségvetési igényt jelentene.
Természetesen üdvözöljük azt, hogy bérpolitikai intézkedésekre itt végeredményben fedezet keletkezik. Ezt számtalanszor napirend előtti hozzászólásban is előhoztuk, és kerestük mindig azt, hogy hogyan fogja tudni a kormány betartani ígéreteit. Amennyiben erről van szó, akkor ezt így mindenképpen üdvözöljük. De fölvetjük azt, hogy ezt egy normál költségvetési procedúra keretében is meg lehetett volna oldani, azaz vagy olyan ígéretet nem szabad tenni, ami fedezetlen, illetőleg a fedezetet időben meg kell teremteni. De ha már így történt, természetesen az érintett rétegek - közalkalmazottak, köztisztviselők - szempontjából ez mindenképpen üdvözlendő intézkedés.
A privatizációs többletbevételekből keletkező kamatmegtakarítások felhasználásával kapcsolatban megjegyzem, hogy mi ezzel kapcsolatban beterjesztettünk egy külön országgyűlési határozati javaslatot, amely természetesen nem került elfogadásra. Ezt föl kívánjuk eleveníteni, azaz egyetértünk a gazdaságélénkítés szándékával, csak ezt mi egy kicsit más módon tennénk meg, ezért itt módosító javaslatot fogunk benyújtani.
Megjegyezzük ezzel kapcsolatban azt, szintén külön országgyűlési határozatot nyújtottunk be arra vonatkozóan, hogy ezt a nagyon szerencsétlenül sikerült idei félszázalékos nyugdíjemelést kellene valahogyan kompenzálni még az idén kiadandó, ennél jóval nagyobb összegű nyugdíjkiegészítéssel. És erre vonatkozóan a forrás megteremtése tulajdonképpen itt kívánkozik, tudniillik ennek az elvi alapja az, hogy a privatizáció tárgyát képező objektumok, értékek kialakulását a nyugdíjasok életműve segítette elő, tehát az ő munkájuk benne van ezeknek az értékében. Tehát elvi alapja van igenis annak, hogy ehhez nem nagymértékben, de azért a nyugdíjasok szempontjából elfogadható mértékben szintén ilyen módon hozzányúlás kerüljön. Azt üdvözöljük, hogy itt szintén megvan a fedezet egy bizonyos nyugdíjkiegészítésre, azonban ezt mi keveselljük, és ennél nagyobb értéket szeretnénk a nyugdíjasoknak szánni.
Előttünk van a '95-ös zárszámadás problémája, az ÁPV Rt. elszámolásának a hiánya. Felhívjuk a figyelmet, hogy nem szabad, hogy még egyszer előforduljon, hogy ha már az ÁPV Rt. ilyen súllyal szerepel egy költségvetésben, akkor nehogy újra előforduljon, hogy a következő évben ennek az évnek a zárszámadásánál ismét elmaradna itt az elszámolás.
Fölvetjük azt is - itt egy tételt emelek ki -, hogy az ÁPV Rt. működési költségét 4 milliárd forinttal megemeli a tervezet. Ezt mi túlzásnak tartjuk, figyelembe véve mindazokat a bérköveteléseket, amelyeket különböző rétegek jogos szempontjait figyelembe véve szakszervezetek előterjesztenek, és figyelembe véve azt, hogy az ÁPV Rt.-nek a működési költsége eddig is ilyen magas volt. Nem értjük, hogy miért kell itt még működésiköltség-emelést csinálni ilyen gazdasági helyzetben, amely azért alapvetően nem változott meg akkor sem, hogyha magának ennek a költségvetésnek a pozíciója jó.
Röviden szeretnék foglalkozni a közszolgálati médiák helyzetével, és az itt, a költségvetésben előterjesztett megoldási móddal. Erről tömören azt kell megállapítanunk, hogy sajnos nem oldja meg a médiatörvény alapján fennálló kötelezettségek teljesítését. Ezt a problémát továbbgörgeti, ismeretes, hogy a '97. évi költségvetés kialakításánál is ez az egyik legkomolyabb tétel, legvitatottabb tétel. Mi úgy gondoljuk, hogy a médiatörvény még múlt évi elfogadása alapján még ebben az évben, tehát 1996-ban meg kellett volna teremteni annak a lehetőségét, hogy valóban megvalósuljanak a közszolgálati médiák, és az új szervezetek megfelelő pénzügyi háttérrel tudjanak tiszta lappal indulni. Sajnos, ezt itt nem sikerült megteremteni. Ezt kifogásoljuk, és már előre érezzük ennek a terhét, hogy a jövő évi költségvetésben ismét ezzel foglalkoznunk kell. Tehát sokkal jobb lett volna ezt elkerülni.
Mi úgy gondoljuk, hogy a médiák, a Magyar Televízió, Rádió tartozásaival kapcsolatban itt elővezetett megoldás, amennyiben ingatlanvagyon elvonása, zár alá vonása történhet, ellentétben áll a médiatörvény szellemével, és veszélyezteti a közszolgálati funkció ellátását.
(19.10)
Más megoldást szerettünk volna. Nem értjük és kifogásoljuk a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank garanciaösszegének a megduplázását. Nem tudjuk, hogy miért nem kellett akkor más bankoknál is ezt megtenni, miért van ez így kiemelve.
Úgy látjuk, hogy a mezőgazdasági problémák is továbbgörgetésre kerültek, az agrártámogatások rendszerében létrejött feszültségeknek a kezelése itt még nem megfelelő, és ez is a médiához hasonlóan tulajdonképpen tovább van görgetve, s a jövő évi költségvetésben ugyanezzel a problémával fogunk újra birkózni.
Sor kerül ebben a törvényjavaslatban az állam és az egyházak közötti szerződés alapján egy átcsoportosításra, ami természetesen üdvözlendő a Belügyminisztérium és a Művelődésügyi Minisztérium között, azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez az összeg még nem nyújtja meg, nem nyújtja a teljes fedezetet:, itt 950 millióról van szó tudomásunk szerint, és az átcsoportosítás csak 700 milliót biztosít, tehát további 250 milliót majd a tartalékból kell elvenni, amennyiben a kormányzat be akarja tartani ezt a megállapodást.
Sor kerül a törvényjavaslat keretében az államháztartási törvény módosítására is. Tulajdonképpen az önmagában üdvözlendő, hogy a kincstári kör, a kincstár alá tartozó szervezetek devizaszámlái ezentúl nemcsak az MNB-nél vezethetők. Ez egy természetes dolog. De fölhívjuk a figyelmet arra, hogy íme, milyen eredménnyel járt egyes szervezetek jogkövető magatartása, amelyek komolyan vették ezt a rendelkezést és kizárólag az MNB-nél akartak számlákat vezetni, szemben azokkal, akik a késedelem miatt vagy az elutasítás miatt már eddig is máshol vezették devizaszámláikat, és ezek gazdaságilag sokkal jobban jártak. El kellene kerülni azt, hogy a jogkövető magatartás tulajdonképpen hátrányt okozhasson.
Még egyszer vissza kell térnem a médiákra. Tudniillik az ezzel kapcsolatos törvényt a 30., 31. §-ban a törvényjavaslat még külön módosítja, mely szerint ezeknek a közalapítványoknak a számlaforgalmát a jövőben a kincstári számlán kell vezetni. Mi úgy véljük, hogy a médiatörvénynek ezen utólagos módosítása is veszélyezteti a közszolgálati funkciók ellátását, és ezzel ebben a formában nem tudunk egyetérteni, mert ez gazdaságilag is tulajdonképpen hátrányos a médiák részére.
A tb-önkormányzatok vagyonnal történő ellátása ismét határidő-módosítást szenved a törvény által. Mi szeretnénk, hogyha ennek az évek óta húzódó problémának egyszer a vége látszana már, és szeretnénk, hogyha a társadalombiztosítási alapok problémáival, amelyek tulajdonképpen az államháztartásban a valódi egyensúlytalanságot okozzák, a kormány valóban és minél hamarabb úgy szembenézne, hogy megoldódna ezen a téren minden feszültség. Tehát itt a további elodázás tulajdonképpen nem tűnik szerencsésnek. Elismerjük azt, hogy ez egy olyan gubanc és olyan probléma, amit nem lehet gyorsan és máról holnapra megoldani, de nem tudjuk, hogy ez a hosszabbítás valódi megoldás-e.
Végezetül egy módosító, készülő módosító javaslatunkat szeretném megemlíteni. Múlt évben a költségvetés vitájában egy módosító javaslatot nyújtottunk be a hadirokkantak világtalálkozójának a költségvetési fedezetéhez, mintegy 30 millió forint összegben. Ez akkor nem került elfogadásra, viszont a hadirokkantak a legmagasabb helyekről biztatást és támogatást kaptak, hogy megkapják, mégpedig a Népjóléti Minisztérium által kezelt Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványtól. Ilyen ígéretek ellenére sajnos, mind ez ideig nem valósult meg ez a világtalálkozó. Mi fölvetjük azt, hogy tulajdonképpen a hadirokkantak számára mindegy, hogy milyen forrásból, de szükséges lenne ez az összeg, amely talán nem borítja fel most már a módosított költségvetésnek is az egyenlegét, de szükséges lenne ez az összeg. Tudniillik ez a világtalálkozó olyan, hogy maguk a hadirokkantak rendkívül szegény emberek, és semmiképpen nem várható el tőlük ennek az összegnek az előteremtése. Még egyszer hangsúlyozom, hogy mindegy, akár ebből a költségvetésből, akár végül is a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványból, de valahonnan teremtsük elő ezt az összeget, mivel ez a világtalálkozó legfelsőbb szinten már támogatást nyert, és ennek a fővédnökei közé tartozik a magyar parlament elnöke is, és igen magas közéleti személyiségek támogatták ezt, és végül is ezt így kudarcként kellene megélni az országnak, ha ez nem jönne létre. Ilyen irányú módosítást fogunk beadni, és szeretnénk, hogyha ezt valamennyi frakció támogatná.
Összefoglalva: természetes, hogy módosítani kell a költségvetést, hiszen a jogszabályi előírások, az élet fölvethet sok olyan problémát, aminek a megoldása szükséges. Ennyiben tudjuk támogatni. Annyiban viszont nem tudjuk támogatni, hogy ilyen nagy összegű elmozdulásoknál, és főleg az MNB-vel kapcsolatos labilitást figyelembe véve úgy véljük, hogy pótköltségvetést kellett volna benyújtani, és a közszolgálati médiáknak a kezelése, az eddig is görgetett problémáknak a megoldása, sajnos, ebben a törvényjavaslatban nem történt meg. Ezen tételek miatt nem tudjuk támogatni a törvényjavaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a jobb oldalon.)
