DR. SEPSEY TAMÁS
DR. SEPSEY TAMÁS
DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor a emberi jogi bizottság többségi véleményét Tóth Pál képviselőtársam ismertette, akkor a legutolsó módosító javaslatnál azt mondta, hogy a többség nem támogatja azt az indítványt, hogy a kormány terjessze be a közalapítványnak az alapító okiratát, mert hisz a kormánynak joga van közalapítványt létrehozni, nincs szükség arra, hogy az Országgyűlés bólintson arra, hogy milyen közalapítványt hozott létre a kormány. Nincs szükség arra, hogy az Országgyűlés foglalkozzon azzal, hogy a közalapítvány alapító okirata mit tartalmaz. Körülbelül ez volt a többségi vélemény összefoglalása.
(Az elnöki széket dr. Gál Zoltán az Országgyűlés elnöke foglalja el.)
Ezek után viszont, ebből a logikából kiindulva én valóban nem értem, hogy a többség miért nem támogatta azt a módosító javaslatot, hogy ezen határozati javaslat első pontja maradjon el. Nevezetesen az, hogy az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a kormány közalapítványt kíván létrehozni a rendezés érdekében.
A kettő - véleményem szerint - logikailag ellentétben áll egymással. A kormány létrehozhat közalapítványt, és ezt jogilag az általános vitában sem vitattuk. Akkor mi szükség van arra, hogy a kormány szándékával egyetértsen az Országgyűlés? Akkor a kormány tegye meg, hajtsa végre ezt a szándékát, és az érintettek már réges-rég megkapnák azt a juttatást, amiről Tóth Pál képviselőtársam beszélt.
Az az ominózus kormányhatározat is, amely elindított bizonyos folyamatot, még az év elején kelt. Azóta hónapok teltek el. És tudjuk jól, hogy valóban nem fiatalkorú emberekről van szó, nem egy új generációról, hanem egy sokat szenvedett és valóban az élettől, a történelem viharaitól meggyötört nemzedékről van szó. Itt minden hónapnak jelentősége van.
Ha a kormány ez év elején egyetértett avval, hogy közalapítványt fog létrehozni, hogyha a sajtóból értesülvén meg is állapodott bizonyos dolgokban, összegszerűségben, vagyontárgyakban az érintett szervezetekről, akkor miért nem hozta létre a kormány ezt a közalapítványt? Miért nem terjesztette be? Ha gesztusként kellene az Országgyűlésnek értékelni, hogy a kormány mégiscsak szeretné, ha az Országgyűlés rábólintana a szándékára, már most, az alapító okiratnak a tervezetét - mint ahogy azt egyébként korábban megtette, olyan közalapítvány esetében, amelyet a kormány létrehozott.
Azt hiszem, képviselőtársam emlékszik arra, hogy megkaptuk a korábbi közalapítvány alapító okiratának a tervezetét. Hát, föltételezvén a jó szándékot a kormány részéről, érthetetlen, hogy miért ilyen formai dolgokkal húzza az időt. Akkor, amikor a Magyar Demokrata Fórum javasolja, hogy ez az első pont maradjon el, ennek a módosító javaslatnak az az indoka, hogy jogilag szükségtelen, ez egy időhúzó határozati javaslat, ami semmi másra nem vezet, csak arra, hogy az idő eredménytelenül teljék, és a kérdés megoldása érdekében ne történjék előrehaladás.
A kormánynak joga közalapítványt létrehozni. Ehhez az Országgyűlés hozzájárulását megkérni szándékerősítésre - elnézést kérek, hogyha így fogalmazok -, de nevetséges dolog. Nevetséges, mert a kormány, egyébként egy olyan fontos ügyben, mint például a közigazgatásnak az átszervezése, ami azért nem néhány tízezer magyar állampolgárt érint, hanem az ország egészét, nem hozta az Országgyűlés elé határozati javaslatban, hogy az Országgyűlés értsen egyet bizonyos alapelvekkel - a közigazgatás átszervezését érintve -, maga meg fogja csinálni. Pedig annak a kihatása az évtizedekre mérhető és számítható. Akkor, amikor a kormánypárti képviselőtársaim is, és közte Donáth képviselőtársam nagyon magasztosan szólt ebben a kérdésben, akkor azért incselkedik bennem a kisördög, hogy már eredményt tudnánk fölmutatni, hogyha júniusban nem kerül az Országgyűlés elé egy ilyen határozati javaslat, hanem a Magyar Közlönyben olvassuk, hogy létrejött ez a közalapítvány, azóta ez a közalapítvány már működne is, sőt, elképzelhető, hogy bizonyos személyek már kaptak is volna a közalapítványtól juttatásokat. Egyelőre erről szó sincs.
(18.30)
Itt még azt is hallottuk, igen tisztelt képviselőtársaim, hogy az általam nagyon későinek tartott és kifogásolt október 31-ei határidő kitolására csatlakozó módosító javaslat kerül beadásra, mert kevésnek tartja most már a kormány a saját maga által felvállalt határidőt.
Akkor tisztelettel megkérdem: mennyi ideig akarjuk még ezt a kérdést húzni? Ha október 31-én sem fog bekerülni a Ház elé az a törvényjavaslat vagy azok a törvényjavaslatok - majd erről a megfelelő helyen részletesen szólni fogok -, akkor mikor lesz törvény? Mert ha a kormánynak az az álláspontja, hogy létrehozza a közalapítványt, de a vagyonjuttatáshoz törvénymódosításra van szükség, akkor ebben az évben ebből már semmi nem lesz.
Akkor majd '97-ben talán el fog indulni egy mechanizmus, talán föl fog állni egy szervezet, talán be fognak érkezni a kérelmek, és én nem tudom, hogy mikor fog ez a közalapítvány működni. Ebben a kérdésben, én úgy gondolom, és azért egy szóval hadd térjek vissza a nyelvhelyességi megfogalmazásokra, nem a rendezés érdekében kell közalapítványt létrehozni, hanem a jogszabály végrehajtása érdekében. Csak minél előbb.
Őszintén megmondom: letettem arról a korábbi gyakorlatomról, hogy nyelvhelyességi módosításokkal bombázzam a beterjesztett javaslatokat. De nem tudom, hogy melyik képviselőtársamnak nem sérti a fülét az a megfogalmazás, hogy: "a rendezés érdekében kell közalapítványt létrehozni". Ezek olyan csúnya, magyartalan megfogalmazások, amelyek mellett nap mint nap elmegyünk, pedig néha szóvá kell tenni. Hogyha békeszerződés végrehajtásáról van szó, akkor a békeszerződés végrehajtása érdekében, nem pedig a rendezés érdekében kell az országgyűlési határozati javaslatot hozni.
Ez a kormány sokszor mondja, hogy rendbe akarja tenni az elhibázott dolgokat, és úgy látszik a rendpártiság nagyon sokszor megnyilvánul a szóhasználatban is. Ne rendezzük a dolgokat, oldjuk meg, tisztelt képviselőtársaim! S ha a kormány közalapítványt akar létrehozni, hozza létre az Országgyűlés nélkül, hozza létre az Országgyűlés hozzájárulása nélkül, mert a törvény erre felhatalmazást ad neki. Akkor a közalapítvány működni fog, akkor az érintettek meg fogják kapni a járandóságukat; és azt hiszem, akkor nyugodt lélekkel elmondhatjuk, hogy ebben az országban úgy folynak a dolgok, ahogy a törvényeink rendezik. A kormány közalapítványt hoz létre, az Országgyűlés pedig adott esetben, ha nem ért a kormánnyal egyet, majd le fogja szavazni a kormányt, de nem ebben a kérdésben. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
