DR. SEPSEY TAMÁS

Teljes szövegű keresés

DR. SEPSEY TAMÁS
DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Az együttes ajánlás 2. pontjában teszek - mondhatnám reménytelen - kísérletet arra, hogy a preambulum egy kis szócskával egészüljön ki. Nevezetesen ne azt tartalmazza, hogy Magyarország nem tett eleget a párizsi békeszerződés meghatározott részének, hanem hogy "részben" tett eleget.
Sajnos a bizottságok akkor folytatták le a módosító indítványok megtárgyalását, amikor politikai vitanap volt a parlamentben, ezért ott nem tudtam elmondani, kénytelen vagyok itt érvelni amellett, hogy ennek a kis szócskának nagyon komoly külpolitikai kihatása van, és amellett ez felel meg a tényleges valóságnak. Nem pedig az, hogy nem tett eleget a békeszerződésnek.
Az általános vitában utaltam arra Magyarország ideiglenes kormánya 1944 végétől kezdve - és azt követően a nemzetgyűlés - számtalan jogszabályt hozott a zsidóságot ért jogfosztó rendelkezések hatályon kívül helyezéséről és a sérelmek orvoslásáról. Ebbe a körbe tartozott az 1946. évi XXV. törvény, amely rendelkezett arról, hogy a magyar állam mindazon hagyatékot - amelyet megörökölne az üldöztetések során törvényes örökös nélkül meghalt személyek után - átad egy úgynevezett Zsidó Helyreállítási Alapnak, és ez az alap fogja a túlélőket ebből segélyezni.
Ennek a jogszabálynak a végrehajtása megkezdődött, mert az alap felállt, bizonyos vagyonhoz hozzá is jutott, csak azt követően a végrehajtás már nem teljesedett ki. Végül a párizsi békeszerződés hivatkozott rendelkezése valójában már az egy évvel korábban elfogadott magyar törvényt ismétli meg. Ebből azért levonható, hogy ilyen szempontból részben végrehajtásra került a békeszerződés. Másrészt viszont nem feledkezhetünk el arról, hogy '45 után is a túlélőknek a segítése nem mindig jogszabályokkal, de a társadalom nagy részének egyetértésével megtörtént.
Arról sem szabad elfeledkezni, hogy 1990-től kezdve olyan jogszabályok születtek, amelyek egyértelműen a túlélők megsegítését szolgálták. Ezért ebben a körben nyugodt lélekkel lehet az Alkotmánybíróság azon határozatára hivatkozni, amely szerint az állam korábbi kötelezettségeit megújíthatja új jogcímen, ezt nevezik novációnak, és ezzel eleget tehet a korábbi kötelezettségeinek.
(19.20)
Nem vitatván, hogy a magyar állam nem teljesen adta át ezeket a vagyonokat, azonban rámutatván arra, hogy 1990-et követően az üldözöttek - és ebben nemcsak a '45 előttiek voltak, hanem a '45 utániak is, de miután a vita a '45 előttiekről szól, csak ezt a részt hangsúlyoznám. A kormány nyugdíj-kiegészítést adott a gettóba zártaknak, a koncentrációs táborokba hurcoltaknak, a politikai kárpótlás során életjáradékot, illetőleg kárpótlási jegyet kaphattak. Megszületett a nemzeti gondozási díjról szóló törvény, megszületett a hadigondozásról szóló törvény. Ezek a jogszabályok egyértelműen olyan állami kötelezettségvállalásokat tartalmaztak, amelyek a túlélők megsegítését szolgálták. Ilyen értelemben tehát, én azt hiszem, igazat mondok, ha a határozati javaslat módosítása mellett érvelek, hogy azt mondjuk ki, hogy részben tett eleget ez az ország az ebből folyó kötelezettségének.
Én annak a veszélyét érzem, és őszintén mondom képviselőtársaimnak, ha mi ebben a kérdésben úgy foglalunk állást, hogy nem tettünk eleget, akkor ennek olyan külpolitikai vetülete lesz, amelyet szerencsés lenne elkerülni.
Az emberi jogi bizottság egykori tagjaként én tapasztaltam, hogy a környező országokban másként ítélik meg az ottani zsidóságnak a kárpótlását, mint Magyarország. A korábbi magyar kormány elkötelezte magát a kárpótlás mellett, elkötelezte magát a sérelmek orvoslása mellett. Ha most utólag mi olyat mondunk, ami nem igaz, de amelyet aztán lehet lobogtatni szerte az egész világon, hogy lám, Magyarország nem tett eleget, akkor úgy gondolom, hogy rosszat teszünk ennek az országnak a jó hírének. Annak a jó hírének, amelyet egyébként elért ezalatt a rövid, '90-től kezdődő időszak alatt, hogy valóban szembe mert nézni történelmének ezen időszakával, és meg merte tenni azokat a lépéseket, amelyeket a szomszédos országokban idáig nem tettek meg.
Köszönöm szépen.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem