DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Asszony! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Amint az ismeretes, a párizsi békeszerződés 27. cikke 2. pontjának végrehajtásával kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat 1. pontja tartalmazza azt, miszerint az Országgyűlés egyetért a kormány azon szándékával, hogy a rendezés érdekében közalapítványt hozzon létre. Úgy gondolom, hogy akkor, amikor a közalapítvány létrehozásáról az Országgyűlés dönt, akkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a párizsi békeszerződés 1947. február 10-én lépett hatályba, és a párizsi békeszerződés 27. cikkelyének (2) bekezdése egyéves teljesítési határidőt írt elő.
Éppen ezért a Független Kisgazdapárt kifogásolja, hogy az előterjesztés nem foglalkozik az elévülés kérdésével, hiszen az egyéves teljesítési határidő kétségkívül a párizsi békeszerződés szóban forgó rendelkezésének része. Ha pedig a párizsi békeszerződés egyéb rendelkezéseit vesszük figyelembe, tehát akár a VI. mellékletet, akkor itt találhatunk egy olyan rendelkezést - igaz, hogy nem konkrétan ilyen esetre vonatkozik a párizsi békeszerződésnek ez a rendelkezése sem, hiszen a párizsi békeszerződés igazán nem erre a vitára hozatott, de mégiscsak az elévülés kérdéskörét illetően -, lehet találni benne olyan rendelkezéseket, amelyek a VI. számú mellékletben a végső rendezési határidőként 1948. december 31. napját jelöli meg. A kormány pedig felhatalmazza egyes külállamokkal a békeszerződésben említett kérdések szabályozása céljából való megállapodást, de ezeket a megállapodásokat 1948. december 31-ig meg kellett volna kötni, és minden megelőző évnegyedben kibocsátott rendeleteket pedig a nemzetgyűléssel kellett volna jóváhagyatni.
Kétségtelen, hogy a párizsi békeszerződésnek e rendelkezése sem lett betartva, mint ahogy egyéb rendelkezései sem. Abból kiindulva, amit igen tisztelt Tóth Pál MSZP-s képviselő úr mondott, nevezetesen, hogy ők úgy ítélték meg, hogy minden e kérdésben felvetett vita tulajdonképpen feleslegesen elodázná a kérdés rendezését, hadd legyen szabad felhívom a figyelmét igen tisztelt képviselőtársamnak, Tóth Pálnak, hogy 49 éve és 7 hónapja kellett volna rendezni ezeket a kérdéseket.
A Független Kisgazdapárt ilyen körülmények között joggal veti föl az elévülés kérdését, hogy vajon az elévülés most a polgári törvénykönyv - amely 1960. május 2-án lépett hatályba - rendelkezései szerint lesz-e irányadó, ahol is 5 év volt az általános elévülési idő, vagy ebben az esetben mi az elévülési idő? Gondolhatunk-e arra, hogy 50 év alatt elévül, vagy amint egy korábbi kétperces felszólalásomban jeleztem, csak 500 év múlva jöhet szóba az elévülés kérdése, vagy még akkor sem? Tehát erre valamit az igen tisztelt előterjesztőnek mondania kellett volna.
Kétségkívül az Alkotmánybíróság is foglalkozott e kérdésekkel, akár az elévülés kérdésével is. Az Alkotmánybíróság is azonban 1993. december 31. napjáig adott határidőt. Ez is lényegesen eltelt már. Ebben a relációban vizsgálva ezt a tulajdonképpen semmitmondó szöveget, mindenekelőtt szembe ötlik az, hogy a közalapítvány létrehozásával kapcsolatban semmilyen további rendelkezést az országgyűlési határozati javaslat nem tartalmaz. Nem tartalmaz például előírást a kuratóriumra nézve, holott ezek a kérdések meghatározó fontosságúak lehetnek, mint ahogy én magam is a szóban forgó kérdés televíziós vitája kapcsán láttam-hallottam, hogy voltak olyan vélemények, hogy nem az Országgyűlés fogja adni például a kuratóriumot, mert a korábbi általános vitában ilyen vélekedést hallhattam az igen tisztelt képviselőtársaimtól.
(18.10)
Hanem egy olyan kuratórium keletkezne itt, ahol még azt sem lehet világosan látni, hogy magyar állampolgárokból állna-e a kuratórium, vagy pedig más állampolgárokból jönne létre?
Na most, mindezekből a Független Kisgazdapárt nem azt az álláspontot vonja le, mint ahogy azt tévesen idézni szokták, mintha mi szembe helyezkednénk mindenfajta rendezési gondolattal, mi azt mondjuk, ilyen felelőtlenül, ilyen előkészítetlenül, ilyen semmitmondó rendezését nem lehet adni ennek a kérdésnek. Miután egyértelmű, hogy a kuratórium kérdése nem vonatkoztatható el a közalapítványtól, ezért álláspontunk szerint érdemben nem is tárgyalható a határozati javaslat 1. pontja addig, amíg az előterjesztő részletes kiegészítést nem fog benyújtani, amely a kuratórium felállásával kapcsolatban adna eligazítást az Országgyűlés számára.
Ezért a Független Kisgazdapárt már az első ponttal kapcsolatban arra kéri a kormányt, hogy ahogy éppen a mai napon került arra sor, hogy a politikai kárpótoltak egyéb kérdéskörét illetően visszavonta átdolgozásra az előterjesztését, lássa be, hogy ez az előterjesztés még azt a színvonalat sem üti meg, mint amelyet már a mai napon visszavont, ezért vonja vissza átdolgozásra ezt az előterjesztést is. Azzal, kérem, hogy a 49 év 7 hónaphoz esetleg még hozzá fog tevődni 3 vagy 4 hét. Nem hinném, hogy olyan sérelem keletkezne, mintha egy Országgyűlés által áttekinthetetlen határozati javaslat kerülne elfogadásra, amely az ország lakosságának az érdeklődését nem elégíthetné ki, mert hiszen minden előterjesztés, amelyet a Ház elfogad, végül is a nyilvánosság következtében az ország lakossága által is meg kell hogy ítéltessék. És ha nem tudjuk, hogy mit kell megítélni, akkor úgy gondolom, hogy még kevésbé tudhatják azok, akik nem vesznek részt ebben a vitában, hogy tulajdonképpen miről is határoz most az Országgyűlés. Ezért kérem az igen tisztelt előterjesztőt, vonja vissza átdolgozásra a javaslatát, és a felvetett kifogásokra is kiterjedő új javaslatot nyújtson be. Köszönöm a türelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)
