DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Az országgyűlési határozati javaslat 2. pontja arról rendelkezik, hogy az Országgyűlés felhatalmazza a kormányt, hogy a közalapítványnak juttatandó vagyoni körről - ingatlan, muzeális értéktárgy, életjáradékra váltható kárpótlási jegy, készpénz, tartalmazza az előterjesztés zárójelbe foglalt része - és annak mértékéről tárgyalásokat folytasson az érintett szervezetek képviselőivel.
A Független Kisgazdapártnak több észrevétele van ezzel az előterjesztéssel kapcsolatban. Mindenekelőtt hadd utaljak arra, hogy akkor, amikor ez a kérdéskör először a kormány elé került, akkor a kormány egy olyan határozatot hozott, amelyben a pénzügyi államtitkárt jelölte ki a kérdés rendezésével kapcsolatban. Sajnálatos módon, anélkül, hogy ismernénk a kormányon belüli változtatás okát, végül is a H/2643. számú országgyűlési határozati javaslatot nem a pénzügyi államtitkár, hanem Kovács László külügyminiszter úr terjesztette elő.
Ilyen körülmények között, úgy gondoljuk, hogy a határozati javaslat benyújtását megelőző fejleményeket, előzményeket nehéz figyelembe venni, mert ez egy teljesen új beterjesztésként értékelhető csupán. Itt is szembeötlik, hogy ennek a beterjesztésnek az a rendelkezése, miszerint a juttatandó vagyoni kör ingatlan, muzeális értéktárgy, életjáradékra váltható kárpótlási jegy és készpénz lehet.
(18.40)
Úgy tűnik, hogy az egyéb kárpótoltak vonatkozásában diszkriminatív rendelkezéseket tartalmaz, hiszen ott a kárpótlás csak a kárpótlási jegyre terjed ki és a kárpótlási jegy váltható át életjáradékra. Ott nem szerepel ingatlan, muzeális értéktárgy és készpénz. És itt külön kiemelendő, hogy semmilyen további adatot nem tartalmaz ez az előterjesztés, hogy milyen ingatlanokról, milyen muzeális értéktárgyakról van szó.
Emlékeztetem igen tisztelt képviselőtársaimat, hogy az általános vita kapcsán arra hivatkoztam, hogy most nem tudom elképzelni ennek a beterjesztésnek a következtében, hogy például a muzeális értéktárgyaknak a figyelembevétele miként fog történni, hogy valaki bemegy a múzeumba, rámutat a falon lévő muzeális értékekre, hogy erre, erre, erre meg erre gondoltam. Erre a televízióban egy olyan vita hangzott el, hogy erről szó sincs, mert a raktárban fognak rámutatni. Most én úgy gondolom, hogy ez sem megoldás, tehát a határozati javaslatnak konkrétan ki kellene terjednie ezekre a tényekre, mint ahogy az értékszerűségek vonatkozásában is valamilyen álláspontot kellene elfoglalni.
Továbbá ki kellene arra térni, hogy vajon ez a diszkrimináció a többi kárpótolt vonatkozásában miként bírálható el. Hadd utaljak arra, hogy éppen a mai nap került visszavonásra, átdolgozásra a T/1268. számon benyújtott javaslat, amely az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatként nyert beterjesztést. Egyértelmű, hogy ezek között megvan az a diszharmónia, amelyre én az előbb rámutattam.
Igen fontosnak tartom megjegyezni azt is, hogy semmilyen előadást nem tartalmaz a beterjesztőnek a határozati javaslata, amely világosan lerögzítené, hogy a magyar nép nem tehető felelőssé a nyilas és a kommunista kormányok által megalkotott, illetőleg megalkotni elmulasztott rendelkezésekért. Én ezt egy nagyon fontos megállapításnak tartottam volna, hiszen arról sem lehet megfeledkezni, hogy Magyarország először németek által megszállt ország volt, akkor követték el ezeket a szörnyűségeket, amikor Magyarország állami függetlenségét elvesztette, és később a szovjet megszállás alatt folytatódtak ezek az anomáliák. Itt egyértelmű, hogy ebben a körben figyelembe kellene venni azokat az adatokat, amelyek meghatározzák a megszálló csapatok közül a náci megszállóknak, majd később a szovjet megszállóknak a felelősségét.
Hadd legyen szabad arra is rámutatnom, hogy akkor, amikor ez a kérdés a tisztelt Ház döntésére kerül, nem lehet figyelmen kívül hagyni, ha már a beterjesztők javaslatáról... A bizottsági vélemény például hivatkozhat egy olyan vagyoni felmérésre, amely nem képezi ennek az előterjesztésnek az anyagát - akkor hadd hivatkozzam arra, hogy ugyanakkor megjelent Randolf Brahamnak A magyar holocaust című műve, és amint a beadványomban utalok is arra, annak második kötete 460. és 461. oldala tartalmazza, hogy a szovjetek a németek által megkaparintott zsidó tulajdont német vagyonként kezelték, és így az a német-magyar jóvátétel részeként szovjet szerzeménnyé vált.
Egyértelmű, hogy ezeket a kérdésköröket fel kellene deríteni, enélkül nem lehet a vagyoni körről rendelkezni, de különösképpen nem lehet úgy, hogy az országgyűlési határozati javaslat egyáltalán semmit nem mond a vagyoni körre nézve. Hát hogy hozzon döntést az Országgyűlés egy olyan határozati javaslatról, ahol nem lehet tudni, hogy milyen vagyont érintenek ezek a kérdések?
Itt utalhatnék arra, ha jól emlékszem, ez a sajtóban is megjelent, hogy amikor egy konkrét összeget mondott korábban, ha jól emlékszem, az Igazságügyi Minisztérium egyik felelős munkatársa, rögtön följelentették a zsidó hitközség részéről antiszemitizmus miatt. Ilyen körülmények között rendkívül nehéz lenne összegszerűségről tárgyalni. De most állítsunk ki egy biankó csekket a kormánynak? Azt se tudjuk, hogy mennyi az alapítványi vagyon részére juttatandó készpénzjuttatás, mennyi az ingatlanjuttatás, mennyi a muzeális értéktárgyak körében való juttatás.
Tehát én azt hiszem, hogy igazán nem tekinthető felesleges akadékoskodásnak a Független Kisgazdapárt részéről az a követelmény, hogy ezeket a kérdéseket bizony összegszerűen is meg kell határozni.
Nem történt meg felmérés tudományos igényességgel az 1946. évi 25. törvénycikk folytán történt teljesítéseket illetően, és hadd utaljak arra, hogy nem történt meg az ilyen jellegű perek kapcsolatán történt ítéleteknek a figyelembevétele, nem történt meg, hogy felmérte volna bárki, hogy a Magyar Dolgozók Pártja különböző bizottságai miként kaparintották magukhoz az Országos Zsidó Helyreállítási Alaphoz juttatott összegeket, egyéb vagyontárgyakat.
Én úgy gondolom, hogy miután az érintett időszakban az Országos Zsidó Helyreállítási Alap és az Elhagyott Javak Kormánybiztossága is jelentős vagyonokat kezelt és juttatott különböző személyeknek, szervezeteknek, fel kellene deríteni ennek a pontos összegszerűségét is, mint ahogy a megszállt Magyarországról elhurcolt zsidó javakkal kapcsolatos bizonyos német teljesítések is történtek.
Nem tudjuk, hogy mi a helyzet a svájci bankokban őrzött jelentős vagyonokat illetően. Nem tudjuk, hogy a Szovjetunióba hurcolt zsidó vagyontárgyak vonatkozásában mi a helyzet, hiszen annyit tudunk mindösszesen, hogy a Duma hozott ebben egy bizonyos rendelkezést, de a felsőház azzal nem értett egyet.
Úgy gondolom, hogy így rendkívül nehéz az összegszerűség tekintetében álláspontot kialakítani. Ezért a Független Kisgazdapártnak ez a határozott véleménye, hogy ahogy vissza tudta vonni átdolgozásra a mai napon az életüktől és vagyonuktól jogosulatlanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény módosítására beterjesztett törvényjavaslatot, célszerű lenne ezt az országgyűlési határozati javaslatot is visszavonni, és amikor meg tudja határozni a kormány, hogy a vagyontárgyakat illetően miért van diszkrimináció az egyéb kárpótoltak vonatkozásában, a párizsi békeszerződés 27. cikke (2) bekezdésében írtakhoz képest, és meg tudja azt a vagyoni értéket nevezni, amelynek a vonatkozásában tárgyalni kíván, akkor terjessze vissza ezt az országgyűlési határozati javaslatot, mert addig a Ház nincsen döntési helyzetben. Köszönöm a türelmüket.
(18.50)
