TÓTH PÁL
TÓTH PÁL
TÓTH PÁL, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A bizottságunk ezt, az előttünk fekvő határozati javaslatot szeptember 18-án igen alaposan megtárgyalta, és noha egy viszonylag rövid - három pontból álló - előterjesztésről volt szó, mégis igen sok, relatíve sok módosító indítvány érkezett be. Ezeknek a módosító indítványoknak - tizenegy pontosan - egy része olyan jellegű volt, amely lényegéből forgatta volna ki az előterjesztést. Ezért úgy gondolom, hogy egy kicsikét talán részletesebben kellene indokolni a bizottság véleményét ezekkel a módosító indítványokkal kapcsolatban.
Kezdeném: először is az ajánlás 1. pontjában Torgyán József a határozati javaslat címének megváltoztatását javasolta oly módon, hogy elhagyná a "27. cikk 2. pontjának" kitételt. Tehát pontosan azt, amiről a határozati javaslat szól.
Az emberi jogi bizottság a képviselő úr indítványát nem támogatta, mégpedig azért nem támogatta, mert az indoklásban felsorolt 5. cikkben foglaltak külön-külön, de együttesen sem tekinthetők relevánsnak a napirendben szereplő kérdés vonatkozásában. Továbbá a képviselő úr által hivatkozott 5. cikk olyan rendelkezéseket tartalmaz, mármint a békeszerződés 5. cikke, amelyek sajnos Magyarország számára nem mindig kielégítő módon ugyan, de lezártnak tekinthetők.
Az ajánlás 2. pontjában Sepsey Tamás az ajánlás preambulumának módosítását javasolta oly módon, hogy a "nem tett eleget" kitétel, illetve megfogalmazás helyett a "részben tett eleget" megfogalmazást javasolja. Ezzel kapcsolatban a bizottság többsége a következőket vetette fel ellenérvként.
Nem támogatta ezt a javaslatot. Azért nem támogatta, mert az Alkotmánybíróság e tárgyban hozott határozatában egyértelműen fogalmazott. Nevezetesen azt mondta ki, hogy: Magyarország ebbeli kötelezettségének nem tett eleget. A bizottság többsége tehát úgy ítélte meg, hogy ennek a megfogalmazásnak az értelmezése nem az Országgyűlés dolga, feladata. Ha ezt valaki értelmezi, az csak maga az Alkotmánybíróság lehet. A testület egyébként - tehát az Alkotmánybíróság - elég alaposan körbejárta azt a kérdést is, hogy korábban több jogszabály valóban érintette a zsidóságot. Ezek azonban az állam szabad akaratától függő ex grácia jellegűek és személyi jellegűek voltak. Itt azonban egy nemzetközi kötelezettség teljesítéséről és kifejezetten közösségi jellegű kárpótlásról van szó.
Az ajánlás 3. pontjában Sepsey Tamás képviselő úr szövegmódosító, pontosító javaslattal élt. Indokolt az alany megnevezése, amit a bizottság is és az előterjesztő is támogatott.
Az ajánlás 4. pontjában Torgyán József a határozati javaslat 1-3. pontjában új, szintén 3 pontból álló rendelkezést javasol. Teljesen mást. A bizottságunk nem támogatta a képviselő úr indítványát. A bizottság a képviselő úr által javasolt új 1. ponttal kapcsolatban az Alkotmánybíróság 1993-ban meghozott 16. számú határozatában foglaltakat tekintette mérvadónak. Azaz a kormány előterjesztése arra az esetre vonatkozik, amelyben nem volt teljesítés, még részleges sem. Következésképpen ez a módosító javaslat olyasmit kér, vagyis tehát az eddigi összes teljesítés felmérését, ami egész egyszerűen nem létezik. A bizottság többsége a fentieken túl úgy ítélte meg ezt az indítványt, elfogadás esetén, hogy az a 27/2. - a békeszerződésről van szó - pont teljesítésének tulajdonképpen további elodázását jelentené csupán.
Az ajánlás 5. pontjában Sepsey Tamás és Szabó Iván képviselő urak a határozati javaslat 1. pontjának elhagyását javasolták. Itt a bizottság úgy döntött, hogy ezt a pontot a 6. ponttal együtt tárgyalja meg. A bizottság ezt a javaslatot sem támogatta. Ez a két javaslat ugyanis lényegétől fosztaná meg az előterjesztést. Márpedig a bizottság tagjainak többsége egyetértett azzal a kormányzati szándékkal, amelyet a határozati javaslat tükröz. Egyébiránt pedig az 1. pont elhagyása esetén nem világos a 2. pont sem. Itt, ennél a pontnál merült fel a határidő kérdése. Vagyis tehát, hogy tartható-e a határozati javaslatban rögzített határidő. Itt a bizottság szerint egy vita után indokoltnak látszott és indokolt egy a határidőt módosító indítvány benyújtása, amelyik a legjobb tudomásom szerint benyújtásra is került azóta.
Az ajánlás 7. pontjában Tímár György képviselő úr a határozati javaslat 2. pontjának módosítását javasolta. Itt az "érintett szervezetek" megjelölés helyett pontosabb és egyértelműbb definíciót javasolt. A bizottságunk álláspontja az volt, hogy ez a javaslat érdemi kérdést vet fel. És bár nem kapta meg az egyharmadot sem, de az az álláspont alakult ki, hogy ehhez az indítványhoz egy kapcsolódó módosító indítvány az előterjesztővel történő konzultációt követően esetleg támogatható. Úgy tudom, hogy ez a kapcsolódó is perfektuálódott.
(18.00)
Az ajánlás 8. pontjában Szabó Iván képviselő úr a javaslat 2. pontjának olyan értelmű módosítását javasolja, amely a közalapítványnak juttatandó vagyonokért jellegére zárójelben tett utalásokat hagyná el. A javaslat megkapta az egyharmadot. A bizottság többségének álláspontja azonban egyértelmű volt: a vagyonjuttatáshoz és vagyonjuttatás formáihoz a konkrét megállapodásoktól függően esetleg több törvény, illetőleg törvényhozás szükséges. Következésképpen nem nélkülözhető az Országgyűlés előzetes egyetértése abban, hogy éppen a vagyoni kör tekintetében az egyetértésen túl tárgyalási felhatalmazást is adjon. Az egy más kérdés, ha a tisztelt Ház nem ért egyet a határozati javaslatban szereplő vagyoni kör tételeivel, amelyeknek az elhagyását ugye a képviselő úr indítványában javasolta, akkor ezt szűkítheti, tágíthatja, de a kormánynak tudnia kell, hogy milyen körben tárgyalhat és köthet megállapodást. Annál is inkább, mert hiszen a megállapodás nyomán a tisztelt Ház elé kerül ismét minden törvényi szintet igénylő kötelezettségteljesítés.
Az ajánlás 9. pontjában Szabó Iván képviselő úr szövegpontosító módosítással élt, amit a bizottság és az előterjesztő is egyhangúan támogatott.
Az ajánlás 10. pontjában Sepsey képviselő úr oly módon módosítaná a 3. pontot, hogy a kormány az alapítói vagyonjuttatáshoz szükséges törvényjavaslatok helyett törvényjavaslatot, tehát egy törvényt hozzon a Házhoz. Legalábbis az ajánlásból, a módosításból ez derül ki.
A bizottság azért vetette el ezt a módosító indítványt, abból a megfontolásból kiindulva, hogy ma még nem lehet igazán pontosan tudni azt, hogy egy vagy több törvény módosítása szükséges a törvényi szintet igénylő kötelezettségek teljesítéséhez.
Végül és befejezésképpen: az ajánlás 11. pontjában Szabó Iván képviselő úr arra vonatkozóan tett javaslatot, hogy a kormány a közalapítvány alapító okiratát is terjessze a Ház elé. Ezt a 3. pontba építené be. A javaslat az egyharmadot sem kapta meg, tekintettel arra, hogy a közalapítványt a kormány hozza létre az Országgyűlés felhatalmazása alapján. Ezért a kormánynak nincs olyan kötelezettsége, hogy a közalapítvány alapító okiratát a parlament elé hozza jóváhagyás végett. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps.)
