BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony és Urak! A Fidesz-Magyar Polgári Párt szükségesnek tartja, hogy a parlament elé kerüljön, és megvitassuk az atomenergiáról szóló törvényt. Szükségesnek és időszerűnek tartjuk, hiszen törvényerejű rendelet szabályozta 1980 óta ezt a törvénytervezetet, bár nem mindegyik európai uniós tagállam hozott ilyen témájú törvényt, de eurokonformmá tehetőnek véljük, és szükségesnek tartjuk azért is, mert beilleszkedik a parlamentnek, a parlament által hozott határozat alapján azoknak a törvényeknek a sorába, amely a Magyar Köztársaság környezetvédelméről, természetvédelméről és modernizációjával kapcsolatos törvényekről szól.
A Fidesz fontosnak tartja azért is e törvény megvitatását, mert olyan pillanatban van - sajnos - a magyar gazdaság energiafelhasználása, az ipar termelékenysége és hatékonysága, amikor kedvező döntéseket lehet hozni egy olyan időszakra, amikor a gazdaság energiaigénye megnövekedik.
Szükségesnek tartjuk azért is, mert egyetértünk azzal, hogy csökkenteni kell az energiafüggőséget, és ezen keresztül az atomenergiával kapcsolatos függőséget is, amelyet nemcsak a beszerzett energiára gondolva mondunk, hanem a függőség enyhítését is feltétlenül fontos megemlíteni, hogy az elhasznált elemek és azoknak az eszközöknek és anyagoknak a tárolása és biztonságos elhelyezése is okozhat függőséget. Ezért tehát rendkívül fontos, hogy a törvényt a parlament megvitassa, és jelentős módosításokkal fogadja el.
Kiemelt fontosságúnak tekintjük azt is, hogy e törvénynek rendkívül komoly nemzetbiztonsági vonatkozásai vannak, amelyek nemcsak környezetvédelmiek, természetvédelmiek, hanem az ország biztonságával is összefüggőek. És jobbnak tartjuk, hogy ezeket a kérdéseket törvény szabályozza.
Azért is fontosnak tartjuk a törvényt - bár itt e témakört rendkívül heves vita környékezte és vette körül -, mert a várható privatizációval kapcsolatban jobb, hogyha törvény szabályozza már most, hogy melyek a felelősségi, melyek a cselekvés határai és feltételei, melyek a peremfeltételek. Erre majd külön kitérnék, hiszen számomra rendkívül meglepő volt e kérdéskörhöz ilyen nagy számú hozzászólás, amikor az egyik oldalról azt bizonygatták, hogy ebben a törvényben nincsen benne, és várhatóan nem is lesz. A másik oldalról pedig azt bizonygatták, hogy hát feltétlenül törvénynek kellene kimondani ennek az ellenkezőjét.
Én úgy gondolom, hogy előbb a törvényben kimondva is, kimondatlanul is benne van a privatizáció lehetősége, és több helyen - általam majd kritizált módon - már olyan szabályokat is megállapít, mint például a kárfelelősség kérdése, amely egyértelműen arra utal, hogy az esetleg bekövetkezett kár esetén az üzemeltetőnek - vagy kinek - milyen felelősséghatárai mentén korlátozza ez a törvény a tennivalóit. Mindenesetre fontosnak tartjuk, hogy a törvény most szülessen meg, akár a közeljövőben, akár később lesz privatizáció.
Feltétlen fontosnak tartjuk a magyarországi uránbányászat rehabilitációjával kapcsolatosan is e törvénynek a megjelenését, és fontosnak is tartjuk azért, amiről államtitkár úr az előbb szólt kétperces reagálásában, hogy az ipar, a gyógyászat, a kutatás rendkívül fontos eszközeinek a törvény szerinti és - várhatóan és remélhetően - a megjelenő kormányrendeletek, miniszteri és egyéb rendeletek szabályozzák ezeknek a korrekt és emberi környezetre kevésbé ártalmas felhasználását, tárolását, és majd az elhasznált eszközök felhasználását is, további tárolását.
Szükségesnek tartjuk azért is befejezésül, mert a törvény - bár itt is módosító javaslatokat fogunk tenni - a hatósági rendszer tényleges erősítésére tesz lépéseket, és leírja - bár egyes fogalmakat szétválasztva jelenít meg a törvényben -, hogy az új építéshez szükséges a Magyar Köztársaság parlamenti engedélye.
(17.40)
Tisztelt Ház! Néhány általános részletkérdéssel, amelyekből általánosítható konzekvenciák adhatók, szeretnék foglalkozni behatóbban. Hiszen a Fidesz-Magyar Polgári Párt mindig is érzékenyen figyelte az atomenergia felhasználását és azt a magyar energetikai koncepciót, amelyet néha késve, néha hatástanulmányok nélkül kaphattunk meg.
Elhangzott az is, hogy több mint 40 százalék a villamos energia előállításában az atomenergia részesedése. (Közbeszólás az SZDSZ padsoraiban: Jelenleg.) Jelenleg. A Fidesz, ha már valaki közbeszólt a szabaddemokraták soraiból, azt szeretné, hogy ez a részesedés ne nőjön, (Derültség a bal oldalon.) hanem olyan energiamérleg alakuljon ki, amelyben elsősorban nem az újabb és újabb energiaforrások, mint ahogy előttem szóló képviselőtársam erről beszélt, fejlesztése és kialakítása legyen, hanem a takarékosság, és az energiamérlegnek, más energiák energia-előállításába való bevonásának a javítása a magyar kormányzat és a magyar parlament döntő célkitűzése.
Feltétlenül fontosnak tartjuk, amelyről ma kevés tanulmány beszél, és úgy tekint az atomenergiából előállított energiára, mint a legolcsóbb, egyes megfogalmazások szerint, sőt az indoklásban is megjelent; hogy a legkevésbé veszélyes, a legtisztább, ezeket nem szabad még a magyar parlament laikus testületében sem ilyen jelzőkkel illetni, és az embereket, a lakosságot országhatárainkon belül és azokon kívül is reális és nyilvános eszközökkel és érthető módon ellátott információkkal kell ellátni.
Mi az externális, a külső hatásoknak is a költségeknél való figyelembevétele mellett vagyunk, és akkor már vitatható ez az idézőjelbe tett olcsóság. Azok az emberek, akik 20-30, esetleg 40 évben képesek előre gondolkodni az atomenergia felhasználásáról, sem felejthetik el, hogy ezeknek a kiégett fűtőelemeknek vagy az elhasználódott anyagoknak és eszközöknek a tárolása, biztonságos környezetbe való helyezése 1000-10 000 évben, vagy még ennél nagyobb időtartamban is, ami a parlamentnek vagy mindannyiunknak áttekintőképességét meghaladja. Bocsánatot kérek, legalábbis az enyémet most meghaladja. A 30 évhez való viszonyítás a több tízezer évben való gondolkodásnál óriási felelősséget jelent a ma országgyűlési képviselőinek és a parlamentnek is. Ezzel a felelősséggel azonban élnünk kell, hiszen az energiára valóban szükségünk van.
A preambulumban már az első mondatnak, miszerint tekintettel arra, hogy az atomenergia békés célú alkalmazása az ipar, a mezőgazdaság, az egészségügy és a tudományos kutatások számos területén elősegíti az emberiség életfeltételeinek javítását, megítélésem szerint igazságtartalma van, de szakmai képzavart rejt magában, amely végigvonul az egész törvény szellemiségén. A törvény a lakosságnak és a környezetnek az ionizáló sugárzás káros hatásai elleni védelméről, az atomenergia alkalmazásának szabályozásáról, az ezzel összefüggő engedélyezési eljárásról, e téren a hatóságok és az atomenergiát alkalmazók alapvető feladatairól és kötelezettségeiről szól.
Legalább öt különböző, nem összekeverhető dologról szól továbbá e törvény. Nukleáris energetika, azaz szabályozott hasadási láncreakció hő- és elektromos energia előállítására, radioaktív izotópok ionizáló sugárzásának gyakorlati felhasználása orvosi, tudományos, műszaki és egyéb célra, nem radioaktív izotópok útján előállított ionizáló sugárzás felhasználása orvosi, tudományos, műszaki és egyéb célra, negyedszer: az ember, továbbá a környezet védelme az 1-3. pontok során létrejött mesterséges ionizáló sugárzások káros hatásai ellen, s ötödször: az ember, továbbá a környezet védelme olyan radioaktív izotópok ionizáló sugárzása ellen, amelyek a természetben is előfordulnak, de valamilyen humán technológia folytán, például uránbányászatot leszámítva, felgyorsulnak, például radon és termékei.
A törvény határai megítélésünk szerint pontatlanul vannak megfogalmazva. Például hatályos-e e törvény a röntgenberendezésekre, fluoreszkáló izotóptartalmú festékekre, acetát tartalmú porcelánfestékekre s a többi? A törvény hatálya nem terjed ki azon anyagokkal, valamint berendezésekkel kapcsolatos tevékenységekre, amelyekben a radioaktív anyagok koncentrációja és azok által okozott dózisa a természetes, átlagos határértéket nem lépi túl, és amely tevékenységek nem kapcsolatosak ionizáló sugárzások alkalmazásával - szól a törvény.
A fogalmak közül szeretnék néhányat kiemelni az általános vita keretén belül is. A kiégett üzemanyagra vonatkozó definícióban a további felhasználás definiálatlanul, meghatározatlanul hagyása nyitott kaput jelent a további, egyesek szerint nagyon előnyös 1 márkás üzletekhez. A kiégett üzemanyag ugyanis másutt egyértelműen hulladékot jelent. A definíciót úgy kell módosítani, hogy egyértelműen csak a Magyarországon való felhasználás során kiégettre vonatkozzék, a további felhasználás egyetlen elvi lehetősége pedig csak egy reprocesszálás lehessen. Ezért egyértelműség kedvéért be kellene vezetni, és erre fogunk javaslatot tenni, a használt üzemanyag fogalmát, a törvényben pedig kikötni, hogy külföldről használt üzemanyagot adományként se lehessen behozni. Le kell szögeznünk továbbá azt is, hogy minden olyan nukleáris üzemanyag, amelyet egyszer már reaktorban felhasználtak, legalább egyszer már végbement benne a láncreakció, sugárvédelmi szempontból nagy aktivitású hulladéknak minősül, és aszerint is kell kezelni.
Egy másik általános érvényű dolgot szeretnék mondani, ami legalábbis szerintünk, véleményünk szerint az: az atomerőművek definiálása és emlegetése a törvényben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség legújabb direktíváit, utasításait követi.
Miután az atomenergiával termelt elektromosságra közel sincs akkora igény, mint ahogy azt néhányan mondják, elkezdték felemlegetni az atomfűtőművek régi, hatvanas években egyszer már megbukott koncepcióját. Ezeket a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség távfűtésre, petrolkémiai tevékenységekre, víztisztításra, továbbá hidrogén mint tüzelőanyag előállítására ajánlja.
A törvényben, az a véleményünk, hogy ki kellene hagyni ezt a fogalmat, elvileg ugyanis az ilyenekre alapuló vertikumok nagy és veszélyes alapanyaggyártó komplexumokat jelentenének Magyarországon, pedig a nukleáris hőszolgáltatásra, ez a mi véleményünk, és remélhetőleg más környezetvédőké és munkahelyvédőké is, nincs szükség. Azt saját fosszilis, biomassza-, geotermikus és egyéb források és a hagyományosak fedezik. Szükség van viszont a rájuk alapozott munkakultúrákra.
Tisztelt Ház! Az a filozófia, amely szerint az atomenergetika kockázata pontosan ugyanazzal a mércével kezelhető, mint egyéb ipari tevékenységeké, biztosítani kell azt, hogy a lakosságot, a környezetet az atomenergia alkalmazásából származó társadalmi előnyt felülmúló károsodás ne érhesse. Ez a filozófiája ennek a törvénynek. A sugárterhelést az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintre kell csökkenteni. A rendkívüli esemény kialakulása megelőzhető, következménye tervszerűen elhárítható, az esetleg kiszabaduló radioaktív anyag és ionizáló sugárzás káros hatása a lehető legkisebbre csökkenthető legyen. Ezek 30 éves, idejét múlta alapelvek, amelyeket a költség-haszon elv hagyományos externáliákat teljesen kihagyó felfogás jellemez. Nagyon sokan kimutatták számos országban, pedig ez már magától értetődően a közéleti és kormánypolitika része, hogy ez a felfogás nem tartható. Például ebből kifolyólag megengedhetőnek minősül az, ha a károsítás megközelíti, ad absurdum elérheti az úgynevezett társadalmi előnyt. A rendkívüli esemény kialakulásának legfeljebb a valószínűsége csökkenthető a hagyományos technológiáknál megszokott biztonsági filozófiákkal.
(17.50)
A nukleáris energetikai technológiáknál a szám szerinti - a nem nukleáris technológiáknál pedig nem nagyobb - előfordulási valószínűség azonban a telephelyen kívüli hatások súlyosságával, továbbá a telephelyen belüli és kívüli, gyakorlatilag irreverzibilis és hosszú távú hatások mértékével súlyozva sokkal nagyobb kockázatot jelent.
Szeretném azt is, hogyha az emberi tényezőről beszélnénk, de lehet, hogy ez most az általános vitának a kereteit meghaladja, de rendkívül fontosnak tartom. Fontosnak tartom azt is - amiről előttem már szóltak -, hogy a hatóságok függetlenek legyenek az atomenergia alkalmazásának előmozdításában és fejlesztésében érdekelt, nyomást gyakorló csoportoktól.
Fontosnak tartom azt is, a környezetvédelmi bizottságban is erről beszéltünk, hogy a környezetvédelmi tanács civil oldalának közreműködésével legyen lehetőség társadalmi, esetleg ellenérdekelt szervezeteknek is független szakértőként bejutni abba az atomkormányzatba, amely segítheti a testületek, a két testület, az Országos Atomenergia Bizottság, illetve az Országos Atomenergia Hivatalnak a munkáját.
Tisztelt Ház! Itt, néhány pillanattal ezelőtt felmerült - amely kikerülhetetlen - a nem sokkal, 10 évvel ezelőtt történt csernobili atomerőműnek is a dolga. A Fidesz-Magyar Polgári Párt ezt a kérdést, ezt a tragédiát - amely egész Európát és Eurázsiát érintette, és rengeteg, több millió embernek a megnyomorodásához és országrészek pusztulásához vezetett - nem kívánja felhasználni arra, hogy akár másokat ijesztegessen, vagy ennek a folyamatos felemlítésével lebénítson törvényben meghatározott módon és szakmailag megfelelően működő szervezeteket.
Arról viszont beszélni kell, hogy az üzemeltető maximális, feltétlen felelőssége egy ilyen létesítményben 100 millió - megközelítőleg -, 150 millió USA-dollárig lehetséges. Ennek erejéig kötelező felelősségbiztosítással vagy más pénzügyi fedezettel kell rendelkeznie. Hogy ez az utóbbi mit jelent, jó lenne tisztázni. Reméljük, nem lehet az érintett létesítményre felvett jelzálog.
Itt Schamschula képviselő úr beszélt a privatizációról, mások a privatizációnak a lehetőségét megvédték; és én is úgy vélem, hogy az, hogy állami tulajdonban van, vagy nem állami tulajdonban, az nem a biztonság körébe tartozik - legalábbis remélem -, illetve a mai állapotok szerint lehet, hogy a magyar kormánynál még biztonságosabban üzemeltetőt is lehet találni.
Csak emlékeztetőül szeretnék néhány szót megemlíteni, néhány mondatot megemlíteni - anélkül, hogy untatnék -: Csernobilban egy darab reaktor ment tönkre '86-ban, '86 és '89 között a Szovjetunió 17 milliárd USA-dollárnak megfelelő összeget költött a következmények felszámolására.
Tájékozottságom szerint jelenleg az ukrán kormánynak évente 100 millió dollárt kell költeni erre, és ez csak 20 százaléka a szükségesnek. A belorusz teljes anyagi veszteség Csernobil miatt '86 és 2015 között 235 milliárd dollárra becsülhető. A két ország mezőgazdasága exportképessége erősen korlátozott. Mindezek alapján én úgy gondolom, hogy - nem nevetséges, keresem a szót - cinikusnak tartom azt a megoldást, hogy a magyar állam a saját kártérítési felelősségét - és előrevetítve ezt egy lehetséges privatizációra -, a törvényben ezt megszabja. A bankkonszolidációra szánt pénzt körülbelül duplájának megfelelő összeggel a törvényben maximálja.
Itt szerencsésebb lenne egy más megfogalmazás, amelyben - lehetőségek szerint - a magyar állam jótállásra törekszik, amelyre az Országgyűlés külön bizottsága tesz javaslatot, a nemzetgazdaság mindenkori teherbíróképességének megfelelően. De ahhoz, hogy ezt a mértéket behatárolják, és ez a törvény egy várható vagy esetleges vagy lehetséges privatizációt követően mindenkire érvényes, ez szerintem veszélyeket hordozhat ilyen felső szint meghúzásával, és az előbb említett egy reaktornak a tönkremenetelével. Bárcsak soha ne kerüljön erre sor!
Tisztelt Ház! Véleményünk szerint ennek a törvénynek a nukleáris energetikáról kell szólnia, fő célnak kell tekinteni a jelenleg már meglévő technológiák biztonságának további növelését, azok tervszerű szakmai, társadalmi ellenőrzését és a tervszerű leállítások előkészítését. Felfogásunk szerint a nukleáris létesítmények engedélyezése, üzemeltetése formailag ma megfelel egyéb ipari objektumoknak. A nyilvánosság bevonásának a független és társadalmi ellenőrzés speciális szempontjait azonban meg kell teremteni. Nagyon fontos, hogy tudnunk kell, hogy az egyik legfontosabb hatósági partner a rendőrség és az állambiztonság lesz ezekben a kérdésekben a hatóságoknak. E törvény felfogása jelentős versenyelőnyt ad az atomenergetikának.
Az atomfűtőművek kiemelt említése új típusú nukleáris kémiai komplexumok létesítését tehetik lehetővé. Az emberi tényezőre való hivatkozás, hogy melyek a felelősségbiztosítás határai, ezekkel kapcsolatosan pedig komolyabb filozófiai, társadalomfilozófiai felmérésre is szükség lesz.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt a törvény benyújtását fontosnak, szükségesnek tartja, és azért időztem többet ennél, mert szeretnénk, ha néhány kérdésben alapvető, néhány fogalomban meghatározó, néhány tekintetben pedig részletkérdésekbe menő módosító javaslatokat is a parlament elé terjeszthetnénk, és azt a bizottságok támogatásával a tisztelt Ház is elfogadná. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
