SOÓS KÁROLY ATTILA
SOÓS KÁROLY ATTILA
SOÓS KÁROLY ATTILA ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat fontos és időszerű feladatok megoldását célozza az atomenergia békés és biztonságos alkalmazása területén.
Hazánkban közel 3 ezer helyen, az ország 61 helységében használnak radioaktív izotópokat. A nukleáris technika, az ionizáló sugárzások fontos szerepet töltenek be az orvosi gyakorlatban, az iparban és a tudományos kutatásban. Az atomenergia alkalmazása meghatározó jelentőségű az ország villamosenergia-ellátásában. A Paksi Atomerőmű villamosenergia-szükségleteink több mint 40 százalékát biztosítja. Hazánkban az első atom-törvény 1980-ban, a Paksi Atomerőmű üzembe helyezése előtt született meg, és ennek a törvénynek több alapelvi jelentésű rendelkezése ma is helytálló.
Változatlanul érvényes, hogy Magyarország az atomenergiát kizárólag békés célok érdekében alkalmazza. Továbbra is érvényes, hogy az alkalmazás csak a szigorú biztonsági követelmények érvényesülését szavatoló hatósági engedélyezés és rendszeres hatósági ellenőrzés mellett történhet. Ugyanakkor az országban végbement társadalmi és gazdasági átalakulás, a piacgazdaság kiépülése, valamint az atomenergia alkalmazásának biztonságára vonatkozó nemzetközi ajánlások és elvárások fejlődése szükségessé tette a vonatkozó jogszabályok átfogó, törvényi szintű korszerűsítését. Az elmúlt években, tisztelt Országgyűlés, több átfogó jellegű nemzetközi egyezmény jött létre ezen a területen, amelyekhez Magyarország is csatlakozott.
Köztük az egyik legjelentősebb a nukleáris biztonságról szóló, most októberben hatályba lépő egyezmény, amely a korszerű nemzetközi biztonsági követelmények érvényesítésére kötelezi az atomerőművet üzemeltető országokat. Az egyezmény magyar részről történt aláírását az Országgyűlés az elmúlt év szeptemberében, tavalyi, 98. számú határozatával megerősítette. Az egyezmény szerinti előírások érvényesítését részben a törvényjavaslat, részben a végrehajtási jogszabályok biztosítják.
Figyelembe véve a kapcsolódó jogszabályok jelentőségét, az új törvény zökkenőmentes hatálybalépése érdekében a kormány külön munkatervet fogadott el az új törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletek megalkotásának, illetve újraszabályozásának előkészítésére. Az új törvény - persze ha az Országgyűlés elfogadja - több vonatkozásban fontos előrelépést jelent az atomenergia biztonságos alkalmazását ellenőrző hatósági rendszer erősítése területén.
Az egyik lényeges változás, hogy atomerőmű létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez vagy a meglévő atomerőmű bővítéséhez az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulása szükséges. A központi Nukleáris Pénzügyi Alap létrehozásával a törvényjavaslat biztosítja az élettartamukat befejezett nukleáris létesítmények leszerelését és a keletkező radioaktív hulladékok biztonságos elhelyezését szolgáló tevékenység hosszú távra szóló, megbízható pénzügyi megalapozását.
A törvényjavaslat egyik fontos fejezete az atomenergia alkalmazásával kapcsolatosan keletkezett károkért való felelősséggel és a károk megtérítésével foglalkozik. Az új szabályozás szétbontja magának az atomerőműnek és az államnak a felelősségét, és előírja, hogy az engedélyes - tehát az adott esetben az atomerőmű vagy más létesítmény működtetője - a károk megtérítéséhez köteles biztosításról vagy más pénzügyi fedezetről gondoskodni, mármint azokról a károkról, amelyek megtérítése őt terheli. A javasolt kárfelelősségi szabályozás megfelel a nemzetközi szerződésekben foglaltaknak.
A törvényjavaslat természetesen érvényesíti a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésből és az ahhoz kapcsolódó atomsorompó-rendszerből, valamint a nukleáris anyagok fizikai védelméről, őrzéséről szóló nemzetközi egyezményből eredő követelményeket is.
A tervezet figyelembe veszi a gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet - ismertebb nevén OECD -, valamint az Európai Unió vonatkozó szabályozását is. Az Európai Unióhoz való majdani csatlakozásunkkor a szükséges jogszabályi változtatások során magát ezt a törvényt nem kell majd módosítani már.
(16.50)
Szükségesnek tartom megemlíteni, tisztelt Országgyűlés, hogy a törvényjavaslat szerinti intézkedések várható környezeti hatásairól vizsgálati elemzés készült, amelyet véleményeztek különféle környezetvédelmi szervezetek, és végül véleményezte az Országos Környezetvédelmi Tanács is. A tanács a törvényjavaslatot elfogadhatónak tartotta, a felvetett észrevételek a részletes vita során tisztázhatók.
Megköszönöm az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának és gazdasági bizottságának, hogy a törvényjavaslatot egyhangúlag általános vitára ajánlotta. Nagyra értékeli a kormány, hogy ebben a fontos témában hétpárti konszenzus alakult ki.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
