DR. LATORCAI JÁNOS
DR. LATORCAI JÁNOS
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A sokat hangoztatott társadalombiztosítási reform kapcsán egyesek időről időre felvetik azt a gondolatot, hogy a járulékfizetéssel nem fedezett időszakokat ne számítsák szolgálati időnek. A kérdés kiemelten érinti az egyetemi és főiskolai hallgatókat. A tanulmányi időszaknak nyugdíjszerző évekként való beszámítása megítélésünk szerint pozitív üzenet volt az elmúlt évtizedekben kellő megbecsülést soha nem kapott értelmiség számára.
Szeptember 19-én a Népszabadság interjút közölt az illetékes helyettes államtitkár asszonnyal. A riporternő egyik megjegyzése arra utal, hogy ezt a lehetőséget most megvonják. A helyettes államtitkár nem cáfolta az értesülést, sőt, a tervezet lépéseket az alapok kiegyensúlyozott működése szempontjából szükségesnek tartotta. Tanulva több korábbi alkotmánysértésből a szerzett jogokat nem vonnák meg, csak azokra vonatkoznának a megszorítások, akik most lépnek be a rendszerbe. Az érintett egyetemi hallgatók és doktoranduszok ezzel kapcsolatban jelentkeztek frakciónknál, közülük sokan Internet home-lapunknál és súlyos aggodalmaikat fejezték ki, de az intézkedéseknek már ki nem tett diplomások is újabb értelmiségellenes lépést éreznek ebben az elképzelésben.
Tudjuk, Európában nem szokásos a felsőfokú végzettség ilyen támogatása. Ám aki erre hivatkozik, nem veszi figyelembe, hogy Magyarországon a több évtizedes értelmiségellenes politika hatására torz bérarányok alakultak ki. Ha a rosszul fizetett értelmiségieket tanulmányaik a szolgálati idő 4-6 évvel való megrövidítésére kényszerítik, nehezen bízhat bármelyikük is abban, hogy egy életen át való munkálkodásának a végén méltányos nyugdíjat fog kapni. Elfogadhatatlan ez a lépés azért is, mert a társadalombiztosítási alapok égető gondjain most nem segít, hiszen csak több mint 30 év múlva esedékes terheket szüntetne meg.
Tisztelt Képviselőtársaim! Egy minapi újságcikk kiváltotta társadalmi reakcióról szóltam. Felszólalásom célja, hogy megfogalmazzam azt a szorongást, amelyet az érintettekből az említett újságcikk kiváltott.
(16.00)
Ugyanakkor szeretnék megoldást is javasolni. Amennyiben a Nyugdíjbiztosítási Alap ezt az egyébként nem igazán számottevő és csak több évtized múlva esedékes többletterhet, népesedésünk tragikus jövőjét is figyelembe véve, nem tudja vállalni, a felsőoktatásban eltöltött évek után a költségvetésnek kell állnia a járulékok befizetését. Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon csekély a kötelező társadalombiztosítás költségvetési támogatása. Nemzeti felemelkedésünk csak akkor valósulhat meg, ha kiművelt emberfők szabadon, és saját jövőjükbe vetett hittel dolgozhatnak. Ha majd egyszer bekövetkezik az az idő, hogy az értelmiségi pályát választók munkáját a társadalom annak értékének megfelelő bérrel jutalmazza, és ezáltal a nyugat-európaihoz hasonlóan a magyar értelmiség is meg tudja rövidebb szolgálati idő alatt szerezni a méltó öregkort biztosító nyugdíjjogosultságot és nyugdíjat, akkor beszélhetünk ezen - úgymond - biztosításidegen elemnek a megszüntetéséről.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kereszténydemokraták által javasolt megoldás azonnal javítaná az alapok pénzügyi helyzetét. Megmutatná, hogy a kormány elismeri az értelmiség társadalmi fontosságát. Csökkentené a főiskolai, egyetemi hallgatóság ma, sajnos jogos elégedetlenségét és bizonytalanságérzetét.
Kérem képviselőtársaimat, mutassuk meg a jövő generációjának, hogy nem a pillanat és nem az önérdek, hanem az egész társadalom java vezeti döntéseinket. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a KDNP padsoraiban.)
