SELMECZI GABRIELLA
SELMECZI GABRIELLA
SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A társadalombiztosítás '94. évi zárszámadása olyan, mint az állatorvosi ló. Mindenki mulasztása felfedezhető benne, és közben jól illusztrálja ez a zárszámadás a két nagy ellátórendszer állapotát.
A zárszámadás vizsgálatakor egyrészt szembesülni lehet azokkal a rendszerszintű problémákkal, amelyek a korábbi zárszámadás kapcsán is rendszeresen a felszínre kerültek, és néhány olyan újabb problémával, amelynek a megoldása ismét halogatást szenved.
Tisztelt Képviselőtársaim! A tb-alapok összességében 42 milliárd forint hiánnyal zárják az 1994-es évet. Ez a hiány véleményünk szerint nem az optimista tervezésből fakad, hanem abból a jelenleg is folyó gyakorlatból, hogy a pénzügyi kormányzat képviselői a kiadásokat rendszeresen alul, a bevételeket pedig rendszeresen felültervezik. Például államtitkár úr sajnálkozva jelezte, hogy a gyógyszertámogatási kiadások 11 milliárddal túllépték a tervezett szintet. Nos, ez a bizonyos tervezett szint úgy alakult ki, hogy 20 százalék feletti inflációs ráta mellett a gyógyszerkiadások növekedését az előző évi kiadásokhoz képest csupán 2,3 százalékra tették. Ehhez képest meglepő módon a kiadások 24 százalékkal nőttek. Természetesen egy jó gyógyszertámogatási rendszerrel e növekedési ütem fékezhető lehetett volna, de a 2,3 százalékos növekedést senki sem gondolhatta komolyan.
Ugyanezzel a jelenséggel találkozhattunk a '93. évi zárszámadásban, és nem kell ahhoz nagy jóstehetség, hogy ugyanezt fogjuk látni a '95. évi zárszámadásnál is.
Ez a zárszámadás attól is különleges, hogy ez a tb-önkormányzatok első teljes költségvetési éve. A bizonyítvány, amit kiállít az első évi működésről, finoman szólva sem nevezhető fényesnek, noha az előbb említett deficitért nem az önkormányzatok a felelősek. A működés során rendszeresen bukkan az Állami Számvevőszék törvény- vagy jogszabálysértő működésre. Ezek egy része valóban csak a szabályozás hiányosságaira vezethető vissza, más része viszont a vonatkozó jogszabályok rendszeres figyelmen kívül hagyásából ered. Hogy ez gondatlanságból vagy szándékosan történik-e, nehéz eldönteni. Mindenesetre az tény, hogy sem ez a zárszámadás, sem a '96. évi költségvetés nem felel meg az államháztartási törvény bizonyos előírásainak. Miután erre az Áht. hatályba lépése óta minden egyes költségvetés és minden egyes zárszámadás kapcsán felhívja az ÁSZ a figyelmet, ez a gondatlanság legalábbis megkérdőjelezhető.
Különösen elszomorítónak tartjuk az Egészségbiztosítási Önkormányzat reagálását az ÁSZ által jelzett hiányosságokra. Mint cseppben a tenger, a legjobb példa a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása. Messze vagyunk már attól a korszaktól, amikor igaz volt József Attila állítása, hogy csak a törvény a tiszta beszéd. De az önkormányzatról szóló törvény meglepő módon ebben a kérdésben egyértelműen fogalmaz: "A közgyűlés átruházhatatlan hatáskörébe tartozik a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása." Ez elég egyértelmű kijelentés, ami abból is látszik, hogy szó szerint így értelmezi a hivatkozott törvényhelyet az Állami Számvevőszék, a Pénzügyminisztérium és a Népjóléti Minisztérium is.
Az Egészségbiztosítási Önkormányzat ezzel szemben ugyanezt a passzust úgy értelmezi, hogy a tulajdonosi jogoknak csak egy része tartozik a közgyűlés hatáskörébe.
A fenti jogértelmezés után persze az sem meglepő, hogy a nagyon-nagyon sokat emlegetett CN-klinika ügyében sem talált semmi törvénysértőt az OEP, noha az Állami Számvevőszék hanyag és hűtlen kezelés miatt feljelentést tett az ügyben.
Szintén figyelemre méltó, hogy az "Igen, Egészségbiztosítási Önkormányzat" feliratú gigant poszterekkel elkövetett vizuális agressziót is a biztosítottak érdekében kifejtett tevékenységnek próbálja meg makacsul feltüntetni. Ezzel az állásponttal is egyesegyedül vannak.
Mellesleg jegyzem meg, hogy ritkán lehet ekkora összhangot találni az Állami Számvevőszék, a Pénzügyminisztérium és a Népjóléti Minisztérium között.
Összességében azt kell megállapítanunk, hogy sajnos a társadalombiztosítás gazdálkodásának szabályai ma sem jobbak, mint az 1994-es esztendőben voltak. Ezekre a szabályozási hiányosságokra hivatkozva viszont rendszeresen a meglévő szabályokat sem tartják be. E téren felelősség terheli mind az Országgyűlést, mind a kormányt a jogszabály-alkotás elmulasztásában, valamint a felügyeleti jogkör nem kellően alapos gyakorlásában. Talán nem véletlen az a tény, hogy a kormánynak csak akkor jutott eszébe vizsgálatot tartani, illetve azt mondani, hogy átvilágítják a tb-önkormányzatok gazdálkodását, miután a parlament felállította azt a bizonyos vizsgálóbizottságot az Országos Egészségbiztosító Pénztár és Önkormányzat gazdálkodásának és pénzügyeinek vizsgálatára.
A fent jelzett nagyobb problémák miatt ezt a bizonyos zárszámadást a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója nem tudja elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps.)
