DR. CSÁKABONYI BALÁZS
DR. CSÁKABONYI BALÁZS
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy az államtitkár asszony expozéja, valamint az alkotmányügyi bizottságban és az emberi jogi bizottságban lefolytatott vita elemző volt, gyakorlatilag a problémakör minden részét érintette, ezért engedjék meg nekem, hogy képviselőcsoportunk véleményét mindezek tükrében röviden összefoglalhassam.
A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról benyújtott T/2074. számú törvényjavaslat, bár terjedelmében csekély, tartalmában azonban jelentősnek minősíthető. A törvényjavaslat benyújtását az Alkotmánybíróság 14/1995. AB számú határozatában foglaltak indokolják, amelyek abból a megállapításból következnek, miszerint "ellentétes az alkotmánnyal, hogy azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek az érzelmi, szexuális és gazdasági közösségben házasságon kívül együtt élő és kapcsolatukat nyilvánosan vállaló személyekre nézve jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, csakis a polgári törvénykönyv fogalom-meghatározása szerinti élettársi viszonyhoz fűznek jogkövetkezményeket". Erre való tekintettel az Alkotmánybíróság a polgári törvénykönyv 578/G §-ának alkotmányellenessége vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában az eljárást 1996. március 1. napjáig felfüggesztette. Az ezekből adódó kötelezettségének tesz eleget az igazságügyi kormányzat a törvényjavaslat benyújtásával.
Az Alkotmánybíróság hivatkozott határozatában rámutatott azokra a lehetőségekre, amelyek alkalmasnak látszanak a jelenlegi állapot megváltoztatásával a probléma alapjogi kérdésként történő kezelésére, abból az okból is, hogy az Alkotmánybíróság idézett határozatával kisebbségvédő feladatait is el kívánja látni.
Az előterjesztő széles körű vizsgálódást folytatott a törvénytervezet előkészítése során, és arra az álláspontra jutott, hogy az alapjogi probléma megoldása a polgári törvénykönyv 587/G §-a első mondatának módosításával, valamint a polgári törvénykönyv új 685/A §-sal történő kiegészítésével valósulhat meg.
Szükségtelennek tartotta az azonos nemű személyek jogállásának rendezésére külön jogintézmény megalkotását, továbbá szükségtelennek tartotta az élettársakra vonatkozó szabályok - amelyek a magyar jogrendszer legkülönbözőbb ágaiban helyezkednek el - egyenként történő felülvizsgálatát. Ezzel a megoldással az érintettek teljes egészében egyetértettek.
Szeretném külön is felhívni a tisztelt Ház és a közvélemény figyelmét arra, hogy a tervezett változások nem érintik a családjogi törvénynek és a kapcsolódó jogszabályoknak a házassággal, az örökbefogadással, a művi megtermékenyítéssel és sok egyébbel foglalkozó szabályait, mivel ezek elsősorban személyiségi és vagyonjogi kérdéseket érintenek. Így tehát a polgári törvénykönyv említett módosításai alkalmasak arra, hogy az alkotmány 70/A §-ába ütköző hátrányos megkülönböztetés tilalmát megszüntessék, és eleget tegyenek az Alkotmánybíróság által hangsúlyozott azon követelmény érvényre jutásának, miszerint "két személy tartós életközössége ugyanis megvalósíthat olyan értéket, amely az érintettek személyi méltóságának egyenlő figyelembevétele alapján, az együtt élő személyek nemétől függetlenül igényt tarthat jogi elismerésre".
Tisztelt Országgyűlés! A kormányzat e kérdésekben is kötelezőnek tartja az Alkotmánybíróság határozatait, ezért nyújtotta be az indítványt, aminek a megvitatását javasoljuk. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
