DR. CSIHA JUDIT
DR. CSIHA JUDIT
DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kis terjedelmű, azonban jogkövetkezményeit tekintve jelentős törvényjavaslat fekszik önök előtt, melynek legfontosabb összefüggéseire szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét.
A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az 1977. évi módosítása óta tartalmazza az élettársi kapcsolat meghatározását, és szabályozza az élettársak vagyoni viszonyait figyelemmel arra, hogy az utóbbi évtizedekben egyre többen választják az együttélésnek ezt a formáját. Az élettársi viszony érzelmi kapcsolatot, együttlakást, a vagyoni ügyek közös intézését, a közös célok érdekében történő együttműködést jelent. Erre tekintettel a Ptk. a hozzátartozók körében nevesíti az élettársat, számos más jogszabály pedig e rendelkezésre utal, amikor a hozzátartozókra, közöttük az élettársra vonatkozóan rendelkezést állapít meg, például a hivatali összeférhetetlenség tekintetében, a büntető-, illetve polgári eljárásban a tanúvallomás alóli mentességgel összefüggésben és más helyeken.
Amikor az egyes jogszabályok az élettársra mint hozzátartozóra vonatkozóan rendelkezéseket tartalmaznak, ennek fogalmát külön nem határozzák meg, hiszen azt a Ptk. tartalmazza. Ennek értelmében az élettársak: házasságkötés nélkül, közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő nő és férfi. Az Alkotmánybíróság e meghatározásra figyelemmel a 14/1995. (III.13.) számú határozatában kifejtette, hogy ellentétes az alkotmánnyal, hogy az érzelmi, szexuális és gazdasági közösségben házasságon kívül együtt élő személyekre nézve a jogokat és kötelezettségeket megállapító jogszabályi rendelkezések kizárólag a Ptk. fogalommeghatározása szerinti élettársi viszonyhoz fűznek jogkövetkezményeket.
(17.30)
Két személy tartós életközössége ugyanis megvalósíthat olyan értéket, amely az együtt élő személyek nemétől függetlenül igényt tarthat jogi elismerésre. Ezért a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik, ha a közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személyek közül az azonos neműekre a jogszabály nem vonatkozik.
Az alkotmány 70/A §-a ugyanis kimondja, hogy a Magyar Köztársaság területén tartózkodó minden személy számára biztosítani kell az emberi jogokat, bármely megkülönböztetés nélkül.
Az Alkotmánybíróság megvizsgálta a hatályos jogszabályokat, melyek az élettársra nézve jogot vagy kötelezettséget állapítanak meg, és úgy találta, hogy ezekben az életviszonyokban nincsen jelentősége annak, hogy az élettársi viszony különböző nemű személyek között áll-e fenn. Az Alkotmánybíróság többféle lehetőséget látott arra, hogy a törvényhozó az azonos neműek élettársi közösségét az alkotmánynak megfelelően szabályozza.
Először: az Országgyűlés a Ptk. módosításával eltörli az élettársak fogalmának a férfi és nő együttélésére történő korlátozását.
Másodszor: külön jogintézménnyel biztosítja az azonos neműek számára az élettársakéval azonos jogállást.
Végül harmadszor: az élettársakra vonatkozó szabályokat egyenként felülvizsgálva eldönti, hogy az adott szabályozásban indokolt-e az élettárs fogalmát a férfi és nő együttélésére szűkíteni.
Tisztelt Ház! A kormány mindhárom lehetőséget megvizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a Ptk. rendelkezéseinek módosításával célszerű megteremteni az azonos neműek együttélésének jogi elismerését eredményező alkotmányos feltételeket a következő indokok alapján.
Jelenleg mintegy 70 törvény és törvényerejű rendelet tartalmaz rendelkezést a hozzátartozók, közöttük az élettársak tekintetében, és még az alsóbb szintű jogszabályokról nem is beszéltünk.
Megállapítást nyert, hogy a hatályos jogszabályokban rögzített jogok, illetve kötelességek szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az élettársak azonos vagy különböző neműek. Az élettársak ugyanis nem fogadhatnak gyermeket együttesen örökbe, illetve jogszabály csak a házasságban élő nő művi megtermékenyítését engedi meg a házastársak közös kérelmére.
Az Alkotmánybíróság által előírt alkotmányos megoldást ezért nem új jogintézmény felállításával, illetve az élettársakra jogokat és kötelességeket megállapító nagy számú jogszabály módosításával, hanem pusztán a Ptk. azonos neműekre vonatkozó diszkriminatív rendelkezéseinek módosításával célszerű megteremteni.
A törvényjavaslat elfogadása a gyakorlatban például azt eredményezi, hogy a jövőben ugyanazok a szigorú hivatali, gazdasági összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak majd az élettársi viszonyban együtt élő azonos és különnemű személyekre. A tanúvallomás alóli mentesség is kiterjed majd minden élettársra, illetve a polgári perekben a képviselet joga.
A törvényjavaslat az élettársi fogalom új tartalmú meghatározását a Ptk. 685/A § beiktatásával a Ptk. záró-, értelmező rendelkezéseinek körében helyezi el, ezzel is kifejezve, hogy az élettársi kapcsolat meghatározásának nemcsak a vagyoni viszonyok rendezése során, hanem más jogterületeken is alapvető jelentősége van. Ugyanakkor bizonyos, különösen a kiskorúakat érintő élethelyzetek rendezésekor szükséges lehet az élettárs fogalmának a Ptk. rendelkezéseitől eltérő meghatározása. Erre biztosít lehetőséget a javaslat annak kimondásával, hogy magas szintű jogszabály, törvény vagy kormányrendelet az élettárs fogalmát a Ptk. szabályaitól eltérő tartalommal is meghatározhatja.
Tisztelt Országgyűlés! A tervezet egyeztetése során kifejtette álláspontját az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az általa támogatott jogi megoldást tartalmazza a benyújtott törvényjavaslat. A leginkább érintetteket képviselő "Szivárvány társulás a melegek jogaiért" ugyancsak egyetértett a javaslatban foglaltakkal. A javaslat aktualitását az alkotmánybírósági döntés mellett az is növeli, hogy az Európai Parlament 1994. február 8-ai határozatában felhívta az Európai Bizottságot arra, hogy készítsen ajánlást az azonos neműeket érintő hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére, illetve az érintettek együttélése jogi elismerésének érdekében. A benyújtott javaslat ezzel teljes mértékben összhangban áll.
Az azonos neműek élettársi kapcsolatának szabályozása semmiképpen nem tekinthető a házasság és a család intézménye elleni támadásnak. Változatlan célnak tekintjük a család intézményének erősítését és védelmét, hiszen a harmonikus házassági kapcsolatban élő szülők tudják legjobban biztosítani gyermekük zavartalan fejlődését.
Az azonos neműek élettársi kapcsolatának elismerése e törekvéssel nem ellentétes, mivel másfajta érdekeket juttat érvényre. Kérem ezért képviselőtársaimat, a javaslatot megvitatni és majd megszavazni szíveskedjenek. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)
