DR. K. CSONTOS MIKLÓS
DR. K. CSONTOS MIKLÓS
DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A T/2074. számú törvényjavaslat, amely a Ptk. 578/G §-át módosítja, és a Ptk. 685/A §-sal történő kiegészítése arról rendelkezik, ez a módosítás tulajdonképpen arra irányul, hogy a jövőben az azonos neműek is együtt élhessenek.
Ezzel a javaslattal a Kisgazdapárt nem tud egyetérteni. A mi jelszavunk: "Isten, Család, Haza". Ez a javaslat ilyen szempontból - álláspontunk szerint - még az erkölcseinkkel is ütközik; nem csupán egyéb jogrendszerünkkel. Úgy tudom, sehol a világon nincs ilyen jogszabály. Európában a skandináv államokban létezik ugyan ez a szabály, de egész Európában - ahova mi tartunk, tehát Nyugat-Európában - egyáltalán nem létezik, nem ismerik.
(17.50)
Szabad legyen rámutatni arra, hogy a történelem során, a természetjogi, erkölcsi alapokon élő népek a természet elleni fajtalankodást szinte mindenhol, már az ókorban is, súlyos következményekkel járóan büntették. Mózes III. könyve 18. fejezetének 22. pontja kimondta, hogy a férfi ne háljon úgy, mint az asszonnyal hálna, mert az utálatos dolog; a 20. fejezet 13. pontja pedig halállal rendelte büntetni ezt a cselekményt. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Kivel?) Tessék! (Derültség az MSZP padsoraiban.) Az erkölcsi világrendben élő nemzetek mind büntették e magatartásformát.
A kiemelkedően liberális tartalmú Csemegi-kódex 241. és 242. §-ai büntetni rendelték a férfiak közötti természet elleni fajtalankodást és ennek minősített eseteit. Az 1961. évi V. törvény 278. §-a azonban az egynemű személyek közötti fajtalankodást rendeli büntetni, de csak erőszakkal, fenyegetéssel vagy a sértett akaratnyilvánításra képtelen állapotában történő elkövetés esetében. Jelenlegi hatályos büntetőjogunk e körben lényegében hasonlóan határozza meg a törvényes tényállást és minősített eseteit.
A törvényjavaslat az indokolásában szorosan utal az Alkotmánybíróság 14/1995. (III. 13.) számú határozatában foglaltakra, amelyben az az álláspont jut kifejezésre, hogy ezt valamilyen módon rendezni kell. Három alternatíva is szerepel az Alkotmánybíróság határozatában. Ezek közül álláspontom szerint a legegyszerűbbet, a legkönnyebbet választotta és terjesztette be az előterjesztő. Szerintem meg kellett volna keresni azt a lehetőséget, hogy a családjogot ne sértse, és érzelmileg se okozzon problémát. Tehát lehetett volna egy olyan megoldást találni, amelynek alapján ez a törvényjavaslat előterjeszthető lett volna.
Miként alakul a büntetőeljárás-jogi kérdés eldöntése, ha a javaslat által törvénnyé emelni kívánt együttélés keretében - adott esetben - a természet elleni fajtalankodás megvalósítása fenyegetéssel vagy erőszak kifejtésével valósul meg, vagy az elkövető a fajtalankodást a nevelésére bízott, vele együtt élő sértettel szemben követi el? Ki jogosult a büntetőeljárás megindítására? Ezt a kérdést nyitva hagyja és nem tisztázza a törvényjavaslat.
A nemzet történelmi fejlődésének alapja az alkotmány, a fejlődést, a nemzet földrajzi, gazdasági, társadalmi kereteiben a haladást biztosító alaptörvény. A 15. §-a védi a házasság és a család intézményét. A 16. § szerint pedig a Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására, nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. Tehát ezek hogyan hasonlíthatók és hogyan vethetők össze a jelenlegi előterjesztéssel?
Miként védi a Magyar Köztársaság a házasság és a család intézményét az azonos neműek életközösségének törvényesítésével, amikor a társadalom és fejlődésének alapja nem a természet elleni fajtalanság, hanem az emberi természet biológiai adottságaiból folyó, az emberiséget fenntartó, különneműek természetes nemi kapcsolata, együttesen a család.
Miként alakul annak a leánygyermeknek a nevelése, akit a bíróság a házasság felbontása esetén a más férfivel természet ellen fajtalanságban egy másik férfivel együtt élő apánál, vagy a fiúnak, akit a bíróság ítélete szerint egy másik nővel együtt élő anyjával él együtt? Ezek vonatkozásában milyen megoldást kínál a jelenlegi törvény? Ezek a problémák olyan életszerű problémák, amelyeknek megoldását a törvénytervezetnek feltétlenül biztosítania kellett volna.
Vajon a javaslat készítője felmérte-e ennek társadalmi hatásait? E körben, ellentétesen a javaslat indokolásával - 4. oldal második bekezdés - igenis döntő jelentősége van a hozzátartozók és a fajtalankodásban élő élettársak nemének.
A javaslat indokolása szerint az "alkotmány 70/A §-ába - a hátrányos megkülönböztetés tilalmát kimondó rendelkezésbe - ütköző megkülönböztetés, ha a közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személyek közül az azonos neműekre a jogszabály nem vonatkozik. Feltéve, hogy a jogszabályok az élettársakra nézve olyan jogokat, illetve kötelezettségeket állapítanak meg, amelyek tekintetében nincsen jelentősége annak, hogy az élettársi viszony különböző személyek között áll fenn."
Ha viszont döntő jelentősége lehet a gyermekelhelyezés tekintetében a gyermekek és az együtt élők nemének, úgy a házasságon kívüli együttélés, a különneműek kapcsolatának a Ptk. 684. §-ának b) pontbeli jelenlegi szabályozása nem sértheti az alkotmány 70/A §-ában írt diszkrimináció tilalmát.
A javaslat indokolásában a 4. oldal első bekezdése és a második bekezdés utolsó mondata között tehát feloldhatatlan ellentmondás áll fenn.
Nem lehet eltekinteni továbbá attól a természetjogi felfogástól, hogy büntetőjogi határt súroló, bűncselekmény elkövetését megkönnyítő magatartásforma, az élettársi kapcsolattá szépített természet elleni fajtalanság, még törvényi rendezés esetén is egy olyan erkölcstelen állapotot teremt, amely a társadalom létét is veszélyeztetheti, és így e körülmény a jogalkotás áthághatatlan korlátjaként jelentkezik.
Nemzetünk létszámcsökkenése, az alsó középosztály megélhetési lehetőségének apadása, a szociális-liberális kormány újabb antiszociális jogalkotása egyáltalán nem indokolja a nemzet gyarapodását továbbra is gátló jogszabály megalkotását.
Ilyenformán a Kisgazdapárt álláspontja abban összegezhető, hogy ezt a törvénytervezetet semmiképpen nem fogja támogatni, de álláspontom szerint helyesebb volna ezt az előterjesztőnek visszavonni és olyan módon megalkotni, amely nem sértené a családjogot, és nem sértené az ízlést, az etikát és a közerkölcsöt sem. Mert véleményünk szerint ez a törvény megalkotása esetén mindezekkel a hibákkal rendelkezik. Köszönöm szépen. (Taps az FKGP padsoraiban.)
